A fenntartható fejlődés magában foglalja a szegénység felszámolását, az egyenlőtlenségek csökkentését, valamint a természeti erőforrások és az ökoszisztémák fenntartható kezelésének előmozdítását, mint ahogyan a fenntartható, mindenre kiterjedő és igazságos gazdasági növekedést is. Dióhéjban ez annyit jelent, hogy a fejlődés kielégíti a jelen nemzedékek szükségleteit anélkül, hogy veszélybe sodorná a következő nemzedékek azon lehetőségét, hogy kielégíthessék saját igényeiket.
A fenntartható fejlődéshez és ezáltal az egyének és a társadalmak jóllétének eléréséhez három központi és egymással összefüggő elem – a gazdasági növekedés, a társadalmi integráció és a környezetvédelem – összehangolására van szükség.
A világ vezetői 2015-ben, egy történelmi ENSZ-csúcstalálkozón elkötelezték magukat ezen út mellett, amikor is elfogadták a fenntartható fejlődési célokat.
A 17 fenntartható fejlődési cél minden országot – szegény, gazdag és közepes jövedelmű – cselekvésre hív fel a jólét előmozdítása és a bolygó védelme érdekében. A célok azon felismerésre alapulnak, hogy a szegénység felszámolásához olyan stratégiákra van szükség, amelyek elősegítik a gazdasági növekedést, mindemellett az oktatáshoz, az egészséghez, a szociális védelemhez és a munkalehetőségekhez hasonló számos társadalmi problémával foglalkoznak úgy, hogy fellépnek a klímaváltozás ellen és előmozdítják a környezetvédelmet. A Covid–19-járványból való felépüléshez a célok által biztosított keretrendszerre most még nagyobb szükség van, mint valaha.
A 193 ország által egyhangúlag elfogadott 17 cél meghatározza a fejlődés új egyetemes irányát, amely célul tűzi ki, hogy a fejlődésbe mindenkit bevonjunk. A célok és a célokhoz kapcsolódó mutatók pedig lehetővé teszik, hogy mérjük az előrehaladást.
A 2019 szeptemberében megrendezett fenntartható fejlődési célokról szóló csúcstalálkozón a világ vezetői meghirdették a cselekvés évtizedét és a fenntartható fejlődés előmozdítását, valamint vállalták, hogy a célok 2030-ig történő elérése érdekében pénzügyi forrásokat mozgósítanak, előmozdítják a nemzeti végrehajtási terveket és megerősítik az intézményeket, mindezt úgy, hogy senkit nem hagynak magára.
Az ENSZ fejlesztésre irányuló erőfeszítései jelentős hatással voltak emberek millióinak életére és jóllétére világszerte. Az ENSZ munkáját az a meggyőződés irányítja, hogy tartós nemzetközi békére és biztonságra csak akkor van esély, ha az emberek gazdasági és társadalmi jólléte világszerte biztosított.
Az ENSZ fejlesztési mandátumát már az ENSZ Alapokmány preambuluma is rögzítette: „Mi, az Egyesült Nemzetek népei, elhatározván azt, hogy előmozdítjuk a szociális haladást és a nagyobb szabadság mellett az életfeltételek javítását...”.
Annak érdekében, hogy a fejlődésnek hosszú távon is pozitív hatása legyen, fenntarthatónak is kell lennie. Biztosra kell mennünk, hogy a gazdasági növekedés előmozdítására a Föld általunk használt erőforrásai a következő nemzedékek számára is elérhetőek maradnak. A globális éghajlatváltozás által jelentett fenyegetés valóságos példa arra, hogy miként csökkenhetnek az emberi szabadságok és az emberi fejlődés, amikor a gazdasági növekedés és fejlődés el vannak választva a környezeti kérdésektől.
A Gazdasági és Szociális Tanács 2023. évi ülésszakának megnyitója
A Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) az ENSZ fő szerve, amely a szervezet gazdasági és szociális munkáját irányítja. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya (DESA) támogatást nyújt a Közgyűlésben, a Gazdasági és Szociális Tanácsban, valamint a funkcionális bizottságokban és a szakértői testületekben zajló fejlesztési kérdéseket érintő kormányközi folyamatokban. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) az ENSZ vezető ügynöksége a nemzetközi fejlesztés terén, ami 170 országban és területen dolgozik azért, hogy felszámolja a szegénységet és csökkentse az egyenlőtlenségeket. Az UNDP segíti az országokat a szakpolitikák, a vezetői készségek, a partnerségi kapcsolatok és az intézményi képességek kialakításában, valamint az ellenálló képesség kiépítésében a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében. A munkájuk három fő területre terjed ki: a fenntartható fejlődésre, a demokratikus kormányzásra és békeépítésre, valamint az éghajlattal és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség kialakítására.
Az ENSZ munkája a fejlesztés esetében számos területet lefed, többek között a nők helyzetének előmozdítását, a kormányzást és az intézményépítést, a nemzetközi kereskedelmet, a makrogazdaságot és a pénzügyeket, a népesedést, a tudományt és a technológiát, a szociális fejlődést, az emberi településeket és az energiát. A munkát az ENSZ Fenntartható Fejlődési Csoportja koordinálja, egy olyan testület, ami 37, a fejlesztés területén aktív alapot, programot, ügynökséget, főosztályt és hivatalt fog össze több mint 162 országban. A közös cél, hogy még koherensebb, eredményesebb és hatékonyabb támogatást nyújtsanak azoknak az országoknak, amelyek meg akarják valósítani a nemzetközileg elfogadott fejlődési célokat.
Éljen a lehetőséggel. Erre ösztönöz bennünket a 17 fenntartható fejlődési cél, amely megmutatja az irányt egy jobb világ felé. Nem kell várnunk az általunk vágyott jövőre, ugyanis már most megteremthetjük azt. Mindenki csatlakozhat a változást előidéző globális mozgalomhoz.
A tudományos áttöréseknek, az élelmezés, a közegészségügy és a higiéniai körülmények fejlődésének köszönhetően november közepén már nyolcmilliárdan élünk a világon. Miközben emberi családunk egyre nagyobbá válik, egyre megosztottabb is lesz.
Itt megtudhatod, hogy miként segítheted a fenntartható fejlődési célok elérését
Több mint két év intenzív, nyilvános konzultáció, valamint a civil társadalom és egyéb érintettek bevonása – a legszegényebbek és a legsérülékenyebbek véleményének figyelembevételével –, vezetett el a 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer elfogadásához.
