UNIS/INF/215
2. július 2007
ENSZ sajtóközlemény
Az ENSZ szerint vegyesek a fejlesztési célok elérésére tett lépések eredményei
A főtitkár a kötelezettségvállalásaik tiszteletben tartására szólította fel a politikai vezetőket
Bécs, 2. július 2007 (ENSZ Információs Szolgálat) -- A 2015-ös céldátum felé haladva félúton tisztán látszanak az elért eredmények a Millenniumi Fejlesztési Tervek (MFT) - a több millió embert érintő rendkívüli szegénység visszaszorítására tett globális kötelezettségvállalások - végrehajtása terén. Az előrehaladásról készített ENSZ-tanulmány szerint azonban összességében véve a siker még messze nem garantált.
"A jelentés megállapításai azt sugallják, hogy történtek előrelépések, és a világ legtöbb részén a siker még mindig lehetséges" - állítja Ban Ki-moon ENSZ -főtitkár a Millenniumi Fejlesztési Célok Jelentés 2007 tanulmányához írt előszavában, amelyet ma, ezen a helyen hoztak nyilvánosságra. "Azonban arra is rámutatnak, még mennyi minden maradt, amit meg kell tennünk ennek érdekében".
A 2000-ben ENSZ védnökség alatt megrendezett Millenniumi csúcstalálkozón a Föld minden országa által virtuálisan vállalt kötelezettségek nyolc célkitűzés köré csoportosulnak. A célok mennyiségileg meghatározott és időhöz kötött előrelépést irányoznak elő a rendkívüli szegénység és éhezés visszaszorítása, a minden ember számára elérhető általános iskolai oktatás, a nemek egyenjogúsága és a nők felhatalmazása, a gyermekhalandóság csökkentése, az anyák egészség-fejlesztése, a HIV/AIDS, malária és más betegségek elleni küzdelem, környezetünk fenntarthatóságának szavatolása és a fejlődést biztosító globális partnerség kifejlesztése érdekében.
A jelentés szerint látható előrelépés történt a rendkívüli szegénységben élők számának 2015-ig való felére csökkentésében, kimutatva, hogy a világon napi egy dollárnak megfelelő összegből élő emberek száma 32 százalékról (1,25 milliárd ember 1990-ben) 19 százalékra esett vissza (980 millió ember 2004-ben). Amennyiben ez a trend folytatódik, a tanulmány becslései szerint "az MFT szegénységre vonatkozó célja elérhetővé válik a világ egésze és a legtöbb régió számára", hozzátéve, hogy reménykeltő az a tény is, hogy "még a legnagyobb kihívásokkal küzdő régiókban" is sikerült valamelyest előre haladni. A Szaharán túli Afrikában például a koldusszegény emberek száma "egyenletessé vált", és a régió szegénységi mutatója közel 6 százalékkal csökkent 2000 óta.
Mindeközben számos afrikai ország demonstrálta, hogy az MFT céljainak gyors és széleskörű teljesítése lehetséges, ha az erős kormányzati akarat, a megfelelő politikák és a közberuházásokra irányuló gyakorlati stratégiák a nemzetközi közösség adekvát anyagi és technikai segítségnyújtásával találkoznak. Ázsiában is pozitív fejlemények tapasztalhatók, ahol a dinamikus gazdasági fejlődésnek köszönhetően a régió jó úton halad a MFT szegénységre vonatkozó céljának elérésében.
A jelentés a fejlődés más jeleit is idézi:
* A fejlődő országokban több gyerek jár iskolába. A gyerekek általános iskolákba való beíratásának aránya az 1991-es 80 százalékos szintről 2005-re 88 százalékra nőtt.
* A nők egyenjogúságért vívott harca a politikában és a kormányzásban való nagyobb szerepvállalásuk eredményeként nagyobb teret nyert, de a fejlődési folyamat összességében lassúnak mondható.
* A gyermekhalandóság világszerte csökkent, nagyrészt a hatékony és egyáltalán nem költséges beavatkozásoknak köszönhetően.
* A malária megfékezése szempontjából kulcsfontosságú beavatkozásokat sikerült kiterjeszteni.
* A ragályos tuberkulózis hamarosan visszaszorul, habár az előrehaladás üteme nem olyan gyors, hogy elérje azt a kitűzött célt, hogy 2015-re a betegség előfordulása és a halálozási rátái felére csökkenjenek.
* Az üvegházhatású gázkibocsátás továbbra is növekszik, szélsőséges éghajlatváltozásokat okozva, amelyek az emberi egészséget veszélyeztetik. Sikerült azonban előrelépést tenni a környezetbarát energiaforrások és technológiák kifejlesztése terén.
Más szemszögből nézve a jelentésben szereplő statisztikákat azonban sokkal kedvezőtlenebb képet kapunk.
A tanulmány megállapítja, hogy a legtöbb eredményt a rendkívüli szegénység visszaszorításában Ázsia déli, délkeleti és keleti felében sikerült elérni. Ezzel szemben ugyanezen időszak alatt a nyugat-ázsiai szegénységi mutatók megduplázódtak és az eddig elért fejlődés ellenére a Szaharán túli afrikai régióban a szegénységi szakadék továbbra is a legmagasabb a világon.
De a jelentés szerint más súlyos problémákat sem sikerült orvosolni. Évente több mint félmillió nő veszíti életét a terhesség és a szülés közben felmerülő, más körülmények között megelőzhető és kezelhető komplikációk miatt. Nem sikerült jelentős előrelépést elérni a súlyhiányos gyermekek arányának felére csökkentésében sem, és az AIDS-ben elhunytak száma a 2001-es 2,2 milliós szintről a múlt évben 2,9 millióra nőtt, miközben 15 millió gyermek veszítette el egyik, vagy mindkét szülőjét a betegség következtében.
A fejlődő világ lakosságának fele továbbra sem jut hozzá az alapvető közegészségügyi ellátáshoz, és az éghajlatváltozás potenciális katasztrófához vezető hatásai már ma is érezhetők.
Az ENSZ-főtitkár által leírtak szerint az előrelépés hiányának egyik oka a gazdasági növekedés előnyeinek egyenlőtlen eloszlása. Továbbá egyes országokban a Millenniumi Fejlesztési Terv céljainak eléréséért tett erőfeszítéseket aláássa a többek között a fegyveres konfliktusok és a HIV/AIDS okozta biztonság és stabilitás hiánya. Az ENSZ vezetője rámutatott arra is, hogy a legfejlettebb államok nem teljesítették azon kötelezettségvállalásukat, miszerint "a globális partnerség keretein belül gondoskodnak a fejlődés megfelelő finanszírozásáról és biztosítják a kölcsönös elszámoltathatóságot".
Ahogy a főtitkár a jelentés előszavában fogalmaz: "Különösen a 2004 óta magára várató hivatalos fejlesztési támogatás (Official Develeopment Assistance) jelentős növelésének elmaradása miatt még a jól kormányzott országokban is lehetetlenné vált a fejlesztési célok elérése". A vezető ipari államok 2005-ös gleneaglesi találkozójukon elkötelezték magukat az Afrikának juttatandó segélyek duplájára emelése mellett 2010-ig, ennek ellenére a hivatalos segélyek 2005 és 2006 között ténylegesen 5,1 százalékkal csökkentek. Csupán öt donor ország érte el, vagy haladta meg azt az ENSZ által meghatározott célt, hogy bruttó nemzeti termékük 0,7 százalékát segélyekre különítse el.
"Egyértelműen szükség van a politikai vezetők azonnali összehangolt cselekvésére" - írja az ENSZ-főtitkár.
A Szervezet gazdasági és szociális ügyekért felelős főtitkár-helyettese, José Antonio Ocampo úgy jellemezte a jelentést, mint a ma rendelkezésre álló legátfogóbb globális MFT összefoglalót. Mint mondta, a tanulmányt több mint húsz, az ENSZ keretein belül és azon kívül dolgozó szervezet által biztosított adatbázis alapján készítették, amelyek közé tartozott a Világbank és az OECD is.
További információért és a médiakapcsolatért kérjük keresse fel a www.un.org/millenniumgoals honlapot.
* *** *
