UNIS/ICPDR/006
2008. szeptember 11.

Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság felmérése szerint a Duna tisztul, de további munkára van még szükség

Bécs, szeptember 11. (ENSZ Információs Szolgálat) - A Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River - ICPDR) szerint a Duna és mellékfolyói folyamatosan tisztulnak. A kijelentést alátámasztó kutatási eredményeket a második Közös Duna Felmérés (Joint Danube Survey2 - JDS2) bemutatóján tették közzé, amely a világ eddigi legnagyobb folyókutatási tanulmánya.

"A JDS2 komoly vállalkozás volt, és beváltotta a hozzá fűzött elvárásokat" - mondta Saŝa Dragin, szerb földművelésügyi és vízügyi miniszter, az ICPDR elnöke. "Eredeti szándékunk az volt, hogy jó helyzetképet kapjunk a Duna és mellékfolyói helyzetéről, és ezt el is értük."

A kutatás megállapításai alátámasztják, hogy a Duna-menti országok összefogása a folyó szennyezésének csökkentése érdekében pozitív eredménnyel jár. A 2001-ben készült első Közös Duna Felmérés óta sok területen érzékelhető a fejlődés. A vízminőség általában javul, de további munkára van még szükség. Az emberek a Duna folyómedrének csak bizonyos részein úszhatnak, nem a Duna teljes szakaszán. Egészségkárosodás kockázata nélkül fogyaszthatják a folyóból kifogott halakat is, néhány területen azonban szükség van a higanykoncentráció további vizsgálatára.

A Duna továbbra is jelentős természetes növény- és állatállománnyal rendelkezik. A folyó első szisztematikus "hidromorfológiai" (azaz a folyó alakjára, határaira és tartalmára vonatkozó fizikai jellemzők) felmérése során fény derült arra, hogy léteznek olyan nagy kiterjedésű területek, amelyek megőrizték természetes állapotukat. A károsodott természeti területek - mint a Bécshez közeli árterek és a Duna-delta területe - helyreállítására tett erőfeszítések pozitív eredményeket hoztak, így ezeket folytatni kell, ha a folyó teljes hosszán jó ökológiai körülményeket kívánunk elérni.

A felmérés emellett megerősíti, hogy az ásványi eredetű és szerves szennyeződések további csökkentésére is szükség van. A Dunán és több mellékfolyóján továbbra is érzékelhető a vízminőség romlása a nagyobb városok után, a rossz városi hulladékkezelés miatt. A vízgyűjtő területen tervezett szennyvíztisztító telepek létesítésére irányuló erőfeszítéseket -- különösen Budapesten, Belgrádban és Bukarestben - fel kell gyorsítani. Néhány országnak fokoznia kell a szennyezés ellenőrzését célzó törekvésit, különösen a főbb mellékfolyók mentén található ipari létesítmények esetében. Általánosságban elmondható, hogy a mezőgazdaságból származó szennyezést (ásványi anyagok és növényvédő szerek által) tovább kell csökkenteni. Emellett néhány kiemelten mérgező "gócpont" több figyelmet igényel.

A kutatás további feltárandó területeket is meghatároz, így például néhány minta higanyszintjét, leginkább a halak esetében, illetve néhány mellékfolyón a szennyezés forrásait. A Dunában élő, de nem őshonos halak és más organizmusok nagy száma is további vizsgálódást igényel.

Az ICPDR ügyvezető titkára, Philip Weller szerint "intenzívebb párbeszédre van szükség az érintettekkel - így a hajózási és mezőgazdasági szektorral, a vízi energia és a mosószer iparral - a folyóra nehezedő nyomás csökkentéséről. Az érintettek közötti jó együttműködés fenntartása elengedhetetlen a problémák kezelése érdekében."


 

Háttér-információ a második Közös Duna Felmérésről (JDS2)

A JDS2 projektet 2007. augusztus 14-én a németországi Regensburgban mutatták be. A Duna összesen 2600 kilométeres szakaszából a kutatásban részt vevő három hajó 2415 kilométernyit vizsgált a németországi Kelheimből elindulva, tíz ország érintésével. Szeptember végére a hajók elérték a Duna-delta román és ukrán területét. A kutatás során 96 helyen vettek mintát a Dunából és 28 helyen a főbb mellékfolyókból. A kutatók továbbá tíz nagyvárosba is ellátogattak, hogy ott felhívják a lakosság figyelmét a problémákra.

A kutatás célja az volt, hogy jól összehasonlítható és megbízható információkat gyűjtsön a Duna vizének minőségéről és a szennyezettség fokáról a folyó teljes hosszán és több mellékfolyóján. A vízszennyezés komoly problémát jelent a Duna vízgyűjtő területén. A Duna-menti országok kormányainak józan döntéseket kell hozniuk arról, hogy milyen intézkedéseket tesznek majd a Duna szennyezésének csökkentésére és az egészséges ökoszisztéma helyreállítása érdekében. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az államok eleget tegyenek az általuk 1994-ben aláírt Duna-védelmi egyezményben foglalt kötelezettségeiknek.

Segít továbbá, hogy az államok megfeleljenek majd az 'EU Víz Keretirányelvének' is, amely a világ talán legszigorúbb vízügyi szabályozása. Az irányelv célja, hogy a folyók és tavak 2015-re "jó kémiai és ökológiai állapotban" legyenek - azaz vizük tiszta legyen, és jó körülményeket biztosítsanak: vándorlási útvonalat és megfelelő élőhelyet a természetes fajok egészséges életéhez. Sok halnak például természetes homokpadokra van szüksége ikrái lerakásához - ez egy olyan élőhellyel kapcsolatos elvárás, amelyről elképzelhető, hogy nem oldható meg egy mesterséges folyószakaszon, még akkor sem, ha a víz tisztasága megfelelő lenne azon a részen.

A kutatás befejezése után a tudósok Európa-szerte elemezték a vízből, üledékből, növényekből, halakból és más vízi élőlényekből vett mintákat. Munkájukat több százan segítették, akik a nyers adatokat szolgáltatták, és így egy teljes kép rajzolódhatott ki a Duna vízminőségéről. Ez a munka vezetett el a ma bemutatott "Tudományos kutatási jelentés" és a "Közös Duna Felmérés 2: Kutatás és következtetések" című dokumentumokhoz.

A második Közös Duna Felmérést a Duna-menti országok, az Európai Bizottság, az Alcoa Alapítvány, a Dexia Kommunalkredit Bank és a Coca-Cola Hellenic támogatta.

További információkért kérjük, látogasson el a www.icpdr.org/jds internetes oldalra.

A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságról

Az ICPDR (Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság) egy 13 államot és az Európai Uniót felölelő nemzetközi szervezet, amely 1998-as megalakulása óta az európai vízgazdálkodás egyik legnagyobb és legaktívabb nemzetközi testületévé vált. Tevékenysége nemcsak a Dunát, hanem annak mellékfolyóit és a teljes Duna-medence felszíni vizeit érinti.

Az ICPDR célja a Duna Védelméről Szóló Egyezmény maradéktalan megvalósítása azáltal, hogy ösztönzi és koordinálja a fenntartható és méltányos vízgazdálkodást - ide értve a vízkészlet megóvását, minőségének javítását és ésszerű felhasználását - a Duna-medencében élő országok és lakosságuk javára. Az ICPDR oly módon tesz eleget küldetésének, hogy ajánlásokat fogalmaz meg a vízminőség javításával kapcsolatban, árvíz- és katasztrófavédelmi mechanizmusokat dolgoz ki, a kibocsátásra vonatkozó szabványokat határoz meg, és gondoskodik arról, hogy a nevezett intézkedések a szerződő felek hazai törvényhozásában és politikájában is tükröződjenek.

* *** *

További információ:

Paul Csagoly
Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR)
Telefon: (+43-1) 26060-4373
Mobil: (+43-676) 845 200 220
E-mail: paul.csagoly@unvienna.org
www.icpdr.org