Egyesült Nemzetek Szervezete

Csak információs célokra - nem hivatalos dokumentum

UNIS/INF/392
2010. november 4.

Jelentés az emberi fejlődésről 2010: a 40 évet átölelő elemzés szerint a szegény országok gyorsabban fejlődnek

Az ENSZ Fejlesztési Programjának 20. jubileumi jelentése szerint hosszú távú ,jövedelemtől független fejlődés tapasztalható az egészségügyben és az oktatásban; a jelentésben új mutatókat is alkalmaztak a nemek, a szegénység és az egyenlőtlenség területén

NEW YORK/BÉCS, november 4. (ENSZ Információs Szolgálat) - Az elmúlt évtizedekben a legtöbb fejlődő ország drámai, mégis gyakran alulértékelt fejlődést mutat az egészségügy, az oktatás és az alapvető életszínvonal területén, közülük éppen a legszegényebb országok mutatják fel a legnagyobb előrelépést - derül ki a 2010-es Jelentés az emberi fejlődésről c. kiadványban ma nyilvánosságra hozott, az Emberi fejlődés index (HDI) irányairól szóló új, részletes hosszú távú elemzésből.

A 2010-es Jelentés az emberi fejlődésről (Human Development Report) c. kiadvány szerint az eredmények milyensége nagyon változó, egyes országok teret vesztettek 1970 óta. Három új mutató bevezetésével a 20. jubileumi jelentés bemutatja az országokban és országok között lévő egyenlőtlenségeket, a nők és férfiak közötti mélységes egyenlőtlenséget több fejlődési mutató tükrében, valamint a többdimenziós szélsőséges szegénység gyakori előfordulását Dél-Ázsiában és Fekete-Afrikában.

Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által 1990 óta évente megrendelt, Jelentés az emberi fejlődésről című kiadvány szerkesztésében független az UNDP-től.

A 2010-es Jelentés - A nemzetek igazi gazdagsága: Utak az emberiség fejlődéséhez c. kiadványt ma mutatta be Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára, Helen Clark, az UNDP vezetője, valamint a Nobel-díjas Amartya Sen, aki együtt dolgozott az első jelentés HDI mutatóin a sorozat alapítójával, a néhai Mahbub ul Haq közgazdásszal 1990-ben. A Jelentés az emberi fejlődésről (HDR) és a HDI kihívást jelentettek a pusztán gazdasági adatokkal mért nemzeti eredményekre és egyben elősegítették a millenniumi fejlesztési célok fogalmi alapjainak meghatározását azáltal, hogy összefüggő globális dokumentálást kívántak az egészségügy, oktatás és általános életszínvonal fejlődésének mérésében.

"A Jelentés az emberi fejlődésről megváltoztatta azt, ahogyan a világot látjuk". - mondta ma Ban Ki-moon. "Megtanultuk, hogy bár a gazdasági fejlődés nagyon fontos, ami igazán számít az az, ahogy a nemzeti jövedelmet arra használjuk, hogy az embereknek megadjuk a hosszabb, egészségesebb és termékenyebb élet lehetőségét."

Az első Jelentés az emberi fejlődésről vezette be az úttörőnek számító HDI mutatókat, és elemezte az előző évtized fejlődési mutatóit, arra a következtetésre jutva, hogy "nincs automatikus kapcsolat a gazdasági növekedés és az emberi fejlődés között". A 2010-es jelentés precíz áttekintése a hosszú távú trendeknek, amely a legtöbb országban az 1970-től terjedő időszakot vizsgálva azt mutatja, hogy nincs konzisztens összefüggés a nemzeti gazdasági teljesítmény és az egészség és az oktatás területén elért nem jövedelem-függő HDI mutatók között.

Helen Clark elmondta: "A Jelentés azt mutatja, hogy az emberek ma egészségesebbek, tehetősebbek és jobban képzettebbek, mint korábban. Jóllehet nem minden trend pozitív, az országok mégis sokat tehetnek, hogy lakosságuk életminőségét javítsák, akár még kedvezőtlen körülmények között is. Ehhez egyaránt szükség van bátor helyi vezetésre, és a nemzetközi közösség folyamatos elkötelezettségére."

Mindent összevetve 2010-re az összes, 40 évre visszamenőleg HDI adattal rendelkező ország esetében a várható élettartam az 1970-es 59 évről 70 évre növekedett, az iskolázottság az általános és középiskolás korú gyermekek esetében 55 százalékról 70 százalékra, az egy főre jutó GDP pedig megduplázódva több mint 10 000 dollárra nőtt. A fejlődés minden régióban tapasztalható, változó mértékben. A várható élettartam például az arab államokban 1970 és 2010 között 18 évvel növekedett, míg Fekete-Afrikában ez csupán 8 év. A vizsgált 135 ország a világ lakosságának 92 százalékát adja.

"Eredményeink az új adatokkal és elemzésekkel megerősítik a "Jelentés az emberi fejlődésről" c. kiadvány két kiinduló központi állítását: az emberi fejlődés nem azonos a gazdasági növekedéssel, és jelentős eredmények lehetségesek még gyors növekedés nélkül is" jelentette ki Jeni Klugman, a kiadvány vezető-szerzője. "Alaposabb képet kapunk azokról az országokról, amelyek a legjobban teljesítettek, valamint a fejlődés különböző mintáiról."

A 2010-es jelentésben kiemelt "Top 10 fejlődő ország" - ezek a vizsgált 135 ország közül azok, amelyek az elmúlt 40 évben a legnagyobb fejlődést mutatták a HDI mutatók tekintetében - listáját Omán vezeti, amely energia bevételeit az elmúlt évtizedekben az oktatásba és közegészségügybe fektette.

A jelentésben kiemelt legtöbbet fejlődő 10 ország további tagjai: Kína, Nepál, Szaúd-Arábia, Laosz, Tunézia, Dél-Korea, Algéria és Marokkó. Figyelemre méltó, hogy Kína volt az egyetlen ország, amely a top 10-be kizárólag jövedelmi teljesítménye alapján jutott be; egyébként a HDI eredmények legfőbb mutatói az egészségügy és oktatás területéről valók. A listán a következő, az elmúlt 40 évben a HDI mutatók alapján legtöbbet fejlődő 10 ország közül több is alacsony jövedelmű, de magas HDI mutatókkal rendelkező ország, amely "jellemzően nem írható le sikertörténetként" - áll a jelentésben, köztük a 11. helyezett Etiópia, a 15. Kambodzsa, és a 18. Benin - mindegyikük nagy fejlődést ért el az oktatás és a közegészségügy terén.

A globális fejlődés mintájában az országok közötti eltérés szembeötlő: az elmúlt 40 évben a legrosszabbul teljesítő 25 százalék kevesebb, mint 20 százalékos fejlődést mutatott a HDI tekintetében, míg a legjobban teljesítők átlagban 54 százalékkal javultak. Mégis, csoportként az 1970-ben a HDI skála legalján lévő országok egynegyede gyorsabban fejlődött, mint az éllovasok: átlagban 61 százalékot. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a Jelentésben dokumentált különböző nemzeti módozatok azt bizonyítják, hogy a fenntartható fejlődésre nem létezik egyetlen formula.

1970 óta a leggyorsabb emberi fejlődés index (HDI) növekedést a kelet-ázsiai régió produkálta, Kínával és Indonéziával az élen. Az arab országok is jelentős fejlődést mutattak, az elmúlt 40 év húsz legnagyobb HDI fejlődést mutató országából nyolc innen kerül ki. Fekete-Afrikából és a volt Szovjetunió tagállamaiból azonban többen hátrasorolódtak, főként az AIDS, a konfliktusok és gazdasági rendezetlenség és más tényezők miatt. A várható élettartam az elmúlt 40 évben három volt szovjet tagállamban is csökkent: Fehéroroszországban, Ukrajnában és Oroszországban, valamint hat fekete-afrikai országban: a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Lesothóban, Dél-Afrikában, Szváziföldön, Zambiában és Zimbabwében.

A várható élettartam domináns trendje globálisan konvergál - átlagban a szegény országokban várható élettartam növekszik és közelíti a fejlett országokét. A jövedelem tekintetében a trend azonban divergál, azaz a gazdag országok legtöbbje még gazdagabb lesz, míg sok szegény országot elkerül a fenntartható fejlődés.

"Komoly előrelépéseket tapasztalunk az elmúlt néhány évtizedet szemlélve, de semmi esetre sem lehet teljesen pozitív az összkép." - írják a szerzők. "Néhány ország komoly visszaesést produkált, különösen az egészségügy terén, olykor néhány év alatt kiradírozva több évtized vívmányát. A gazdasági növekedés rendkívül kiegyenlítetlen, mind a gyorsan fejlődő, mind a nemzeti fejlődésből nyerő csoportoknál. Az emberi fejlődésben tapasztalható szakadékok ugyan kisebbedtek, de még mindig óriásiak."

A 2010-es HDI és az új, egyenlőtlenség, nemek közötti viszonyt és szegénységet mérő mutatók

Az idei jelentés tartalmazza az új, már a módosított kulcsfontosságú indikátorokkal készült 2010-es HDI rangsort. Az első 10 helyezett 2010-ben: Norvégia, Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Államok, Írország, Liechtenstein, Hollandia, Kanada, Svédország és Németország. A 169 országot magába foglaló lista végére az alábbi országok kerültek: Mali, Burkina Faso, Libéria, Csád, Bissau-Guinea, Mozambik, Burundi, Niger, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Zimbabwe.

Az HDI ország rangsor jelenleg egy ötéves összehasonlító periódus alapján változik a korábbi éves alapon változóhoz képest, ezáltal jobban mutatja a hosszú távú fejlődési trendeket. A HDI módszertani finomításainak köszönhetően a jelenlegi lista közvetlenül nem hasonlítható össze a korábbiakkal.

A 2010. évi "Jelentés az emberi fejlődéséről" folytatja a HDI mérés megújító hagyományát, azáltal, hogy olyan új mutatókat alkalmaz, melyek nélkülözhetetlen, de a HDI-ben nem közvetlenül megjelenő fejlődési faktorokat mutatnak meg:

• Egyenlőtlenségi emberi fejlettségi index (IHDI)

Idén először a jelentés a HDI adatokat az egyenlőtlenség fényében vizsgálja, a HDI eredményeket úgy igazítva, hogy megmutassa a jövedelem, az egészég és az oktatás közötti egyenlőtlenségeket. "A HDI önmagában, mint a nemzeti átlagok összetett mutatója, elrejti az országok közötti egyenlőtlenségeket, így ez az egyenlőtlenségi kiigazítás teljesebb képet ad az emberek jólétéről" - mondja Jeni Klugman.

• Nemek közötti egyenlőtlenségi index (GII)

A 2010. évi jelentés új mutatót vezet be a nemek közötti egyenlőtlenség területén, a gyermekágyi halandóság és a nők parlamenti képviseletének figyelembe vételével. "A nemi egyenlőtlenségi mutatót arra terveztük, hogy mérje a negatív emberi fejlődési hatásokat a nők és férfiak közötti mély társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek esetében" - mondta el Klugman. A GII kiszámítja a nemi egyenlőtlenségből adódó nemzeti HDI veszteségeket Hollandiától (amely a GII tekintetében a legkiegyenlítettebb ország) Jemenig (amely legkevésbé kiegyenlített ország).

• Multidimenziós szegénység index (MPI)

A jelentés egy új multidimenziós szegénység mutatót vezet be, amely kiegészíti a jövedelem alapú szegénység értékelését úgy, hogy több tényezőt is vizsgál háztartási szinten, az alapvető életszínvonaltól az iskolai ellátáshoz, a tiszta vízhez és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésig. Körülbelül 1,7 milliárd ember - az MPI vizsgálatban részvevő 104 ország lakosságának egyharmada - valószínűsíthetően multidimenziós szegénységben él, többen, mint az a körülbelül 1,3 milliárd fő, akik napi 1.25 vagy kevesebb amerikai dollárból élnek.

A jelentés további kutatásra hív és jobb vizsgálható adatokat követel, amellyel értékelni lehet az emberi fejlődés más, kritikus aspektusaiból eredő kihívásait, beleértve a politikai felhatalmazást és környezeti fenntarthatóságot.

A 20. jubileumi Jelentés további megújítását ösztönzendő, az Emberi Fejlődés Iroda újra indította weboldalát ( hdr.undp.org), új, gazdag forrásanyaggal, átvizsgált, minden ENSZ tagországot felölelő statisztikai ország-profillal, és interaktív eszközökkel, például a látogatók számára elérhető a "készítsd el saját indexedet" menüponttal.

Amartya Sen ezt írja az új Jelentés bevezetőjében: "Húsz évvel az első, az emberi fejlődésről készült jelentés megjelenése után sok mindent van okunk megünnepelni. Ugyanakkor készek kell legyünk arra, hogy továbbfejlesszük módszereinket a régi körülmények értékelésére, hogy felismerjük és reagálni tudjunk azokra az új veszélyekre, amelyek az emberi jólétet és szabadságot veszélyeztetik.

***

A Jelentésről kerekasztal-beszélgetést tartunk november 25-én, du. 6 órakor Bécsben, az Osztrák ENSZ és Külpolitikai Társaság székházában (Reitschulgasse 2/2, 1010). Az eseményre rövidesen külön meghívót adunk ki.

A 20. jubileumi "Jelentés az emberi fejlődésről" c. kiadvánnyal kapcsolatban további információt és teljes sajtóanyagot itt talál: hdr.undp.org

A JELENTÉSRŐL: 1990-es kezdete óta, a "Jelentés az emberi fejlődésről" c. kiadvány időszerű betekintést nyújt az emberiséget érintő legfontosabb kihívásokba. A Jelentés az emberi fejlődésről c. kiadvány az Egyesült Nemzetek Szervezete Fejlesztési Programjának független éves publikációja. A 2010. évi jelentés vezető szerzője Jeni Klugman, a jelentést több tucat nyelvre fordították le, több mint 100 országban jelent meg. A jelentés angol nyelvű változatának kiadója a Palgrave Macmillan. A 2010. évi jelentés teljes szövege, valamint a korábbi jelentések az ENSZ főbb nyelvein letölthetőek az alábbi weboldalról: hdr.undp.org

AZ UNDP-RŐL: A UNDP az ENSZ globális fejlesztési hálózata, amely segítséget nyújt a változáshoz, tudást, tapasztalatot és forrásokat biztosít országok számára annak érdekében, hogy az emberek számára jobb életet teremtsen. 166 országban vagyunk jelen, együttműködünk a nemzeti megoldásokban és globális fejlesztési kihívásokban. Látogasson el weboldalunkra: www.undp.org

* *** *

További információ:

Sonja Wintersberger
Igazgatóhelyettes,
Egyesült Nemzetek Információs Szolgálata, Bécs (UNIS)
Telefon: (+43-1) 26060-3430
Mobil: (+43-699) 1459-3430
Email: sonja.wintersberger@unvienna.org