Csak információs célokra - nem hivatalos dokumentum

UNIS/OUS/083
2011. május 27.

A hét kárpáti ország nemzetközi megállapodást fogadott el a Kárpátok erdeinek fenntartható gazdálkodásáról

A Kárpátok Egyezmény Részes Felek Konferenciájának harmadik találkozója (COP3)
2011. május 25-27. Pozsony, Szlovákia

BÉCS/POZSONY, május 27. (ENSZ Információs Szolgálat) - Az ENSZ ezévi, Erdők nemzetközi évével összhangban a hét kárpáti ország további együttműködésről és együttműködésük továbbmélyítéséről döntött a Kárpátok erdeinek védelme, fenntartása és fenntartható gazdálkodása érdekében. A Kárpáti Egyezményt kiegészítő Jegyzőkönyv a Fenntartható Erdőgazdálkodásról elfogadásával létrehozták ennek jogi kereteit.

A Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, a Szlovák Köztársaság és Ukrajna valamint az Európai Bizottság magas rangú kormányképviselői találkoztak május 25. és 27. között Pozsonyban a Kárpátok Keretegyezmény Részes Felek Konferenciájának (COP3) harmadik találkozóján. A találkozó házigazdája a Szlovák Köztársaság kormánya volt. "Úgy gondoljuk, ez a konferencia nagyon jó alapot teremtett a kárpáti államok jövőbeni együttműködésére annak érdekében, hogy garantálni tudjuk gyönyörű régiónk megfelelő fejlődését" - mondta Nagy József, szlovák környezetvédelmi miniszter.

A kárpáti erdőknek átfogó politikai támogatásra van szükségük

A Kárpátok több mint felét erdő borítja, közel 100 000 négyzetkilométernyi természetes és félig természetes erdő. A Kárpátokban rejlik a legnagyobb érintetlen erdő Európában mintegy 3000 km2 kiterjedésben. De léteznek nagy kiterjedésű alacsony övi természetes erdei kompozíciók (pl. lucfenyő monokultúrák) és egykorú, egyszintes erdők is.

A Kárpátokat napjainkban sokféle emberi és természeti stresszhatás éri: légszennyezés, fákat kicsavaró szélviharok, áradások, aszály, természetes kártevők (rovarok, gombafajok), nem megfelelő gazdálkodási gyakorlat, illegális fakitermelés és növekvő turizmus. A régióban a hotelek száma közel 60 százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben, a népszerű turista úticélok a tömegturizmus jelenségétől szenvednek. A kilencvenes évek óta zajló erdő reprivatizációs és kárpótlási eljárások az erdőgazdálkodás felaprózódását és megosztottságát eredményezték.

"Azt várjuk, hogy ez az Erdő Jegyzőkönyv olyan messzire mutató intézkedéseket enged nekünk, amellyel növelni tudjuk az erdők számos funkciójának és a Kárpátokban lévő fenntartható erdőgazdálkodás előnyeinek felismerését, különös tekintettel a természetes karbon felvétel kapacitásra, vízkészletre, a biológiai sokszínűségre, az érintetlen erdők védelmére és a vidékfejlesztéshez való hozzájárulásra" - mondta Harald Egerer, a Bécsben működő Kárpáti Egyezmény Ideiglenes Titkárságának vezetője.

Elkötelezettség a fenntartható turizmus mellett

A COP3 konferencián a Kárpáti Egyezmény tagországai ugyancsak létrehozták Fenntartható Turizmus Jegyzőkönyvet, amely a régió fejlődése szempontjából alapvető fontosságú szektort emeli ki. A Biodiverzitás Jegyzőkönyv megvalósításához elfogadott stratégiai cselekvési terv elfogadása, az elkötelezettség egy ökológia platform létrehozására a Kárpátok érdekében és a "BIOREGIO Kárpátok" projekt mind jelentős lépések az Egyezmény megvalósítása felé. Ezek mellett a kárpáti országok elfogadták a "Kárpáti Területek Stratégiai Cselekvési Tervét", amely megfontolásra ajánlja a "Kárpáti Tér" létrehozását összhangban a már létező vagy tervezett EU együttműködési programokkal (pl. olyanokkal, amelyek az Európai Unió Területi Együttműködésének költségvetése alá tartoznak 2014 és 2020 közötti időszakban.)

A Kárpáti Egyezmény, mint a párbeszéd fóruma az összes érintett fél számára

Achim Steiner, az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programjának igazgatója elismerte nyitóbeszédében azokat az eredményeket, amelyek az elmúlt években a Kárpáti Egyezmény keretében születtek. "A különböző szinteken tapasztalt végrehajtási törekvések tovább fejlesztették ezt a jogi keretet és létrejött egy rendkívül fontos platform, ahol az Egyezmény különböző kiemelt témáival kapcsolatos közös törekvések megtárgyalhatóak és továbbfejleszthetőek" Ezt kiemelték a jelenlévő szakértők és a régióban aktívan működő számos nem kormányzati szervezetek is. A számos kísérőeseményen megragadták a lehetőséget, hogy bemutassák a munkájukat és felhívják a figyelmet a régió fenntartható fejlődésével kapcsolatos fontos kérdésekre. A résztvevők olyan kérdésekkel kapcsolatban szóltak, mint a fenntartható fejlődés oktatása, a Kárpátok egészét érintő kutatás, hozzáférés és ökológia összekapcsolhatóság, éghajlatváltozás, valamint a régió számára az EU által nyújtott támogatási lehetőségek.

Szlovákia átveszi az elnökséget

A COP3 találkozón a Szlovák Köztársaság kormánya átvette a Kárpáti Egyezmény elnökségét Romániától, és 2014-ig elnöke lesz az Egyezménynek. "Meggyőződésem, hogy a kárpáti országok szoros együttműködése szükséges ahhoz, hogy garantáljuk régiónk átfogó fejlődését" mondta Nagy József. "Ezért tovább dolgozunk azon, hogy sikeres együttműködésünk folytatódjon és tovább erősítjük a Kárpáti Egyezmény kulcsfontosságú területein az együttműködést, különös tekintettel az erdőkre és a turizmusra, valamint más területeken is." A Kárpáti Egyezmény állandó titkárságáról szóló konzultációkkal kapcsolatban Nagy József kijelentette: "Nagy megtiszteltetés lenne, ha országunk, Szlovákia adhatna otthont a Kárpáti Egyezmény Állandó Titkárságának."

***

A Kárpáti Egyezményről:

A Kárpátok Védelméről és Fenntartható Fejlesztéséről Szóló Keretegyezményt (Kárpáti Egyezmény) 2003 májusában, Kijevben írta alá hét közép- és kelet-európai állam (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna) és 2006 januárjától lépett életbe. Az Alpesi Egyezmény után a Kárpáti Egyezmény a világon a második szub-regionális nemzetközi egyezmény alapú rendszer, amely egy hegység régiójának védelmében született. 2004 óta a Kárpáti Egyezmény ideiglenes titkársága (ISCC) az ENSZ Környezetvédelmi Programjának bécsi irodájában működik, az Osztrák Köztársaság támogatásával.

A kárpáti országok közös célja egy átfogó politika és együttműködés létrehozása, amely garantálja a Kárpátok védelmét és fenntartható fejlődését. Az egyezmény keretet biztosít az együttműködésre és a több szektort érintő politikák koordinációjára, továbbá platformot biztosít a fenntartható fejlődésért létrehozott közös stratégiák kialakítására és a felek közötti párbeszédre minden érintett számára - a helyi közösségektől és különböző nem kormányzati szervektől kezdve a regionális és nemzeti kormányokon át, az európai uniós intézményekig és az ENSZ-ig.

A Kárpátokról:

A Kárpátok Európa legnagyobb, leghosszabb és legtagoltabb hegylánca, amely Közép és Kelet Európában hét országot érint: a Cseh Köztársaságot, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát, Szerbiát, a Szlovák Köztársaságot és Ukrajnát. A régió a kiterjedt biológiai sokszínűség központja, az egyediség és a jól megőrzött kulturális örökség jelképe. Itt található az Európai Unió legnépesebb barnamedve, farkas, hiúz, európai bölény és parlagi sas (globálisan veszélyeztetett faj) populációja. A Kárpátok közel 4000 növényfajnak ad otthont, ezek közül olyan Európában honos fajok egyharmadát, amely sehol máshol ne található a világon.

* *** *

További információért keresse:

Veronika Hopfgartner
UNEP Kárpáti Egyezmény Ideiglenes Titkárság
Tel.: (+43-1) 26060-5620
Mobil: (+43-699) 1459-7251
Email: veronika.hopfgartner[at]unvienna.org

vagy

Miroslav Beriac
Környezetvédelmi Minisztérium, Szlovákia
Tel.: (+421-905) 887-451
Email: miroslav.beriac[at]enviro.gov.sk