Az ENSZ globális egyezménye a biztonságos, rendezett és szabályozott migrációról

"Az igazság az, hogy a történelem során mindig is létezett migráció és hiszem, hogy hozzájárult a globális jóléthez, fejlődéshez és virágzáshoz. Az is igaz, hogy a világon élő migránsok 80 százaléka biztonságban és rendezett módon tette ezt. Ugyanakkor nem felejthetjük el azokat a tragédiákat, amelyeknek mindennap szemtanúi vagyunk a sivatagokban, a tengeren és bárhol, ahol az emberek a jobb élet reményében az emberkereskedőkre és embercsempészekre bízzák magukat, ami emberi jogaik jelentős sérülését eredményezi, és sokszor halálhoz vezet." - António Guterres, 2018. december 10.

Jelenleg 258 millió migráns van világszerte, vagyis minden 30. ember migráns. Miközben a legtöbb migráns biztonságos és törvényes keretek között változtatja meg tartózkodási helyét, 2000 óta több mint 60 000-en veszítették életüket a veszélyes utazás során. A mozgásban lévő emberek életének megmentése, jogaik védelme és az irántuk való felelősség megosztása érdekében az ENSZ Közgyűlése 2016 szeptemberében elhatározta, hogy létrehoz egy átfogó megállapodást a nemzetközi migrációról. 18 hónap alapos megbeszélést és tárgyalást követően 2018 júliusában az ENSZ-tagállamok véglegesítették a biztonságos, rendezett és szabályozott migrációról szóló ENSZ globális egyezmény szövegét, amelyet 2018. december 10-én több mint 150 ENSZ-tagállam fogadott el hivatalosan a marokkói Marrákesben.

"Ma eljött az ideje annak, hogy párbeszéd induljon köztünk arról, hogy miként kezeljük helyesen, és hogyan csináljuk jól úgy, hogy mindenki - a származási ország, a migránsok, a cél-, a tranzit- és a végső visszatérési ország számára is hasznos legyen." - Louise Arbour, az ENSZ-főtitkár nemzetközi migrációért felelős különleges képviselője, 2018 november

A globális migrációs egyezmény az első ENSZ globális megállapodás, amely a nemzetközi migráció minden vetületét érintő közös megközelítést tartalmazza. A megállapodás jogilag nem kötelező erejű. A megállapodás a tagállamok szuverenitásán, a felelősségmegosztáson, a megkülönböztetés tilalmán és az emberi jogok tiszteletén alapszik, valamint elismeri azt az együttműködő megközelítést, amely a migráció teljes hasznának optimalizálásához szükséges, miközben kezeli a migráció kockázatait és kihívásait, amelyeket a származási-, a tranzit- és a célországban élőkre és közösségeikre nézve jelent.

A megállapodás 23 célból áll, amelyek arra irányulnak, hogy hatékonyabb legyen a migráció helyi, nemzeti, regionális és globális szintű kezelése. A megállapodás:

  • célja, hogy csökkentse a káros kiváltó és rendszerszintű tényezőket, amelyek megakadályozzák, hogy az emberek a származási országaikban alakítsanak ki és folytassanak fenntartható megélhetést;
  • csökkenteni kívánja azokat a kockázatokat és sebezhetőségeket, amelyekkel a migránsok a vándorlás különböző szakaszai során találkoznak mindezt úgy, hogy tiszteletben tartja, védelmezi és tartalmat ad emberi jogaiknak, valamint törődéssel és segítséggel látja el őket;
  • próbál választ adni az államok és közösségek jogos aggodalmaira, miközben elismeri, hogy a társadalmak különböző mértékű demográfiai, gazdasági, társadalmi és környezeti változásokon mennek keresztül, amely hatással lehet a migrációra, és a migrációból eredhet;
  • arra törekszik, hogy olyan segítő körülményeket alakítson ki, amelyek lehetővé teszik a migránsok számára, hogy emberi, gazdasági és társadalmi képességeiken keresztül gazdagítsák társadalmainkat, így segítve hozzájárulásukat a fenntartható fejlődéshez helyi, nemzeti, regionális és globális szinteken.

December 19-én az ENSZ Közgyűlése hivatalosan jóváhagyta a 164 tagállam által Márrakesben elfogadott migrációról szóló globális egyezményt. António Guterres ENSZ-főtitkár nyilatkozatában elmondta, hogy a globális egyezmény megmutatja az emberséges és észszerű módját annak, hogy a migráció hasznos legyen mind a származási-, a tranzit- és a célországok, mind a migránsok számára. Továbbá reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy minden ország meglátja a globális egyezmény értékét.

Tekintettel arra, hogy a dokumentum nem bír kötelező erővel, a jövőbeli megvalósítása azon múlik, hogy a tagállamok mit szeretnének megvalósítani belőle és mennyit hajlandók befektetni, hogy előmozdítsák a benne foglaltakat. Ez csak a kezdete és nem a vége az emberi mobilitásról szóló nemzetközi párbeszédnek.