Tájékoztatásul – nem hivatalos dokumentum
UNIS/INF/580
2022. június 8.
Minden lélegzetvételünkkel az óceánokhoz kapcsolódunk. Az óceánok látnak el bennünket oxigénnel, valamint biztosítják számunkra az élelmet és a megélhetést. Szabályozzák az éghajlatot azáltal, hogy elnyelik a Föld által befogott hő nagy részét. Emberek, állatok és növények milliárdjai függnek az egészségesen működő óceánoktól. Az óceánok egészsége azonban veszélyben van.
Az emelkedő szén-dioxid-kibocsátás savasabbá teszi az óceánokat és csökkenti azon képességüket, hogy fenntartsák a víz alatti és a szárazföldi életet. A műanyag szemét pedig megfojtja az óceánokat. A jelenlegi folyamatokkal a világ tengeri fajainak több mint felét sodorhatjuk a kihalás szélére 2100-ig. Léteznek megoldások az óceánok egészségének helyreállítására, azokhoz viszont a társadalom egészének – köztük a világ vezetőinek és mindannyiunk – fellépésére szükség van.
Nem létezhet egészséges bolygó egészséges óceánok nélkül, az óceánok egészségi állapota viszont mérhetően romlik. Mindazonáltal szeretném hangsúlyozni, hogy 2022 lehet az éve annak, hogy megállítsuk ezt a hanyatlást.
Ennek érdekében a 2022-es évet a hagyományos halászat és akvakultúra nemzetközi évének nyilvánítottuk, ugyanis mind az akvakultúra, mind a hagyományos halászat központi szerepet tölt be a fenntarthatóság megvalósítására irányuló törekvésünkben. Rendkívül fontos az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési programjának megvalósításához a tavaly kezdődött két ENSZ-évtized is, amelyek az óceántudománynak a fenntartható fejlődés elérésében betöltött szerepét, valamint az ökoszisztémák helyreállításának fontosságát emelik ki. Ezen felül a glasgow-i COP26 éghajlatváltozási konferencia döntésének értelmében az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) megvalósítása során már figyelembe kell venni az óceánokat, ami optimizmusra ad okot, ugyanis ezáltal jelentős előrelépés történhet az óceánok felmelegedéséhez és savasodásához hasonló kérdések megoldása terén. Ez pedig előmozdíthatja az óceánok egészségét és segíthet megőrizni egyedi szén-dioxid elnyelő kapacitásukat.
Ezeken a pozitív tényezőkön, valamint az óceánokkal kapcsolatos további, előremutató fellépésről szóló és idén megrendezésre kerülő találkozókon kívül, hat olyan nemzetközi eseményre kerül sor, amelyek együtt valóban képesek megállítani az óceánok élővilágának hanyatlását. A találkozók közül az elsőre, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Környezetvédelmi Közgyűlésére (UNEA5) már március első napjaiban sor került Nairobiban, ahol a résztvevők egyhangúlag megállapodtak abban, hogy elkezdik a tárgyalásokat a műanyag szennyezés megszüntetéséről szóló globális szerződés előkészítéséről. Jelenleg 11 millió tonna műanyagot ömlesztünk az óceánokba évente, és ez a szám az előrejelzések szerint 2030-ig megduplázódik, 2050-ig pedig megháromszorozódik. A tervezett szerződés segítségével azonban megállíthatjuk ezt a mértéktelen szennyezést.
A második eseményre, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) miniszteri konferenciájára június közepén Genfben kerül sor, ahol két évtizednyi tárgyalást követően a WTO be fogja tiltani a káros halászati támogatásokat. Évente 20-30 milliárd amerikai dollárnyi közpénz jut a hasonló támogatásokra – főként az ipari halászflották előnyére –, amely sokak szerint a legkárosabb gyakorlat, amit az óceánok ökoszisztémája ellen teszünk. Cselekedjünk helyesen Genfben, hogy új esélyt adjunk az óceánok egészségének megőrzésére.
A harmadik nemzetközi találkozó, a nemzeti joghatóságon kívül eső tengeri területek biodiverzitásáról szóló kormányközi konferenciának (BBNJ) az idei folytatása, amely lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők elfogadják a nyílt tengerek kormányzásáról szóló jelentős szerződést és megvédjék bolygónk legfontosabb globális közjavát. Amennyiben a tagállamok konszenzusra jutnak, a BBNJ már 2022-ben megvalósulhat.
A negyedik eseményre, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes feleinek (COP-15) találkozójára az év második felében kerül sor Kunmingban, ami azon új cél elfogadásával kecsegtet, hogy a bolygó 30 százalékát védelem alá helyezik 2030-ig. A COP-15 ezen idei döntése gyökeres változást hozna a védett tengeri területek, ezáltal pedig az óceánok egészsége terén.
Ötödikként, a Kenya és Portugália kormányai által közösen rendezett óceánokról szóló ENSZ konferenciára kerül sor június 27. és július 1. között Lisszabonban, ahol számos innovatív és tudományos alapokon nyugvó megoldást mutatunk be. Az óceánok erőforrásainak megőrzésére és fenntartható használatára irányuló megoldások – a 14. fenntartható fejlődési cél hatékony megvalósításának példájára – jól finanszírozott partnerségek keretében kerülnek kidolgozásra.
Végül a UNFCCC Sarm es-Sejk-ben, novemberben megrendezésre kerülő COP27 éghajlatváltozási konferenciáján ambiciózusan és kellő politikai eltökéltséggel kell hozzáállnunk az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és annak finanszírozásához, ami a biztonság, egyenlőség és fenntarthatóság irányába való elmozduláshoz szükséges.
Amennyiben még idén meg akarjuk állítani az óceánok egészségének hanyatlását, mind a hat találkozón helyesen kell cselekednünk, és miközben a „mi” alatt elsősorban a tagállamokat értem, mindannyiunkra utalok. Nem pazarolhatjuk el a 2022-es év által az óceánok érdekében való határozott fellépésre nyújtott példátlan lehetőséget.
Kötelezzük el magunkat amellett, hogy helyrehozzuk a természettel való kapcsolatunkat a tisztelet és a kiegyensúlyozottság jegyében. Tegyük mindezt a gyermekeinkért és az unokáinkért, hogy azt a szép életet élhessék, amit nekik kívánunk.
* *** *
A szerző: Peter Thomson nagykövet, az ENSZ-főtitkár óceánokkal foglalkozó különleges megbízottja
A cikk megjelent a Népszavában 2022. 6. 8-án.
