Tájékoztatásul – nem hivatalos dokumentum
UNIS/NAR/1481
2024. március 5.
A Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Testület a 2023-as éves jelentésében:
- megállapítja, hogy az online kábítószer-kereskedelem miatt egyre több kábítószer érhető el az illegális piacokon;
- arra figyelmeztet, hogy az illegális, internetes gyógyszertárak veszélyeztetik a betegek biztonságát, mivel vény nélkül, közvetlenül a fogyasztóknak adnak el gyógyszereket;
- felhívja a figyelmet arra, hogy rendkívül nehéz a bűnüldöző hatóságok számára a kábítószerrel kapcsolatos online tevékenységek nyomon követése és üldözése;
- lehetőséget lát arra, hogy az internetet és a közösségi médiát felhasználják a kábítószer-fogyasztás megelőzésére irányuló kampányokhoz és a kábítószer-függőség kezelésére hivatott szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében;
- arra ösztönzi a kormányokat, hogy a testület eszközeinek és programjainak teljes skáláját segítségül hívva küzdjenek az ellen, hogy az internetet kábítószer-kereskedelemre használják; valamint
- aggodalmának ad hangot a legális fájdalomcsillapítók elérhetőségében és használatában régóta fennálló regionális különbségek miatt.
BÉCS, március 5. (Bécsi ENSZ Információs Szolgálat) – A Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Testület (INCB) az éves jelentésében megállapítja, hogy az online kábítószer-kereskedelem folyamatos átalakulása miatt új kihívások jelentek meg a kábítószer-ellenőrzés terén. A testület lehetőséget lát azonban arra, hogy felhasználják az internetet a kábítószer-fogyasztás megelőzésére és a kábítószer-függőség kezelésére hivatott szolgáltatások népszerűsítésére az emberek egészségének és jólétének védelme érdekében.
A kábítószer-ellenőrzési szerveknek többek között olyan kulcsfontosságú kihívásokkal kell szembesülniük az internet korában, mint az interneten elérhető illegális kábítószerek számának növekedése, az online platformok – köztük a közösségi média – kihasználása a bűnözői csoportok által, valamint a fentanil és más szintetikus opioidok online jelenléte miatt történő kábítószer-túladagolás okozta halálesetek fokozott kockázata.
„Láthatjuk, hogy a kábítószer-kereskedelem nem csak a sötét weben zajlik. A bűnözők a legális e-kereskedelmi platformokat is kihasználják. Arra bátorítjuk a kormányokat, hogy működjenek együtt a magánszektorral és az INCB projektjeivel annak érdekében, hogy megelőzzék és felderítsék a kábítószerek és más veszélyes anyagok online kereskedelmét” - mondta Jallal Toufiq, az INCB elnöke.
A kábítószer-kereskedők globális mértékben hirdethetik termékeiket a közösségi média és más online platformok használatával. A különböző hagyományos közösségi médiaplatformok pedig helyi piacterekként funkcionálnak, és a nem megfelelő tartalmak széles körben hozzáférhetőek a gyermekek és a serdülők számára.
A lebukás elkerülése érdekében általában titkosítási módszereket, a sötét neten való anonim böngészést és kriptovalutákat használnak, ami nehézséget jelent a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos online bűncselekmények üldözése során. Ezenkívül az elkövetők tevékenységüket olyan területekre helyezhetik át, ahol kevésbé intenzív a bűnüldözés vagy enyhébbek a szankciók, esetleg olyan országokban telepedhetnek le, ahol el tudják kerülni a kiadatást. További bonyodalmat okoz az online tevékenység puszta léptéke is. Egy franciaországi ügyben a bűnüldöző hatóságok több mint 120 millió szöveges üzenetet gyűjtöttek össze 60 000 mobiltelefonról.
Az illegális internetes gyógyszertárak veszélyt jelentenek a betegek biztonságára nézve, mivel vény nélkül, közvetlenül a fogyasztóknak adnak el gyógyszereket. Ezenkívül a fogyasztók nem tudhatják, hogy a gyógyszerek hamisítottak, engedély nélküliek vagy akár illegálisak. A becslések szerint az illegális gyógyszerek globális kereskedelme eléri a 4,4 milliárd USD-t.
A kábítószer-függőség kezelésének és a kábítószer-használat megelőzésének lehetőségei
A testület lehetőséget lát arra, hogy az online platformok segítségével megelőzze a kábítószerek nem orvosi célú használatát, tudatosítsa a kábítószer-fogyasztás ártalmait és támogassa a közegészségügyi kampányokat. A kormányok a közösségi médiaplatformokat felhasználhatják a kábítószer-fogyasztás megelőzésére irányuló kampányok lebonyolításához a célból, hogy kevesebb legyen a kábítószerrel való visszaélés, különösen a fiatalok körében.
„Lehetőség van arra, hogy a közösségi médiát és az internetet felhasználjuk a kábítószer-fogyasztás megelőzésére, a fogyasztás ártalmainak tudatosítására és a kábítószer-függőség kezelésére hivatott szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítására” - mondta Toufiq, az INCB elnöke, aki azzal folytatta, hogy „ugyanakkor aggasztónak tartjuk, hogy a közösségi médiát egyre gyakrabban használják a kábítószerek eladására – többek között a gyermekek számára –, valamint aggasztónak tartjuk a bűnözők módszereit, amelyekkel az online platformokat illegális tevékenységekre használják”.
A telemedicina és az internetes gyógyszertárak javíthatják az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, és segíthetnek a kábítószer-használatból fakadó zavarokkal küzdő betegek elérésében, valamint abban, hogy több emberhez jussanak el a kábítószer-függőség kezelésére hivatott szolgáltatások. Az online platformok felhasználhatók a kábítószer-fogyasztás káros következményeiről szóló információk megosztására és a hamisított gyógyszerekre vonatkozó figyelmeztetések közlésére is, ami életeket menthet.
Ez a növekvő tendencia csak nemzetközi együttműködéssel állítható meg
Az együttműködés létfontosságú, ugyanis csak így lehet azonosítani az online platformok globális jellege miatt megjelent új fenyegetéseket és kidolgozni a hatékony válaszlépéseket.
Az INCB ösztönzi a kormányok és az online iparágak közötti önkéntes együttműködést, hogy megakadályozzák a legális e-kereskedelmi platformok kábítószer-kereskedelemre való használatát. A testületnek a GRIDS programhoz hasonló kezdeményezései kábítószer-lefoglalásokhoz és letartóztatásokhoz, valamint bűnszervezetek felszámolásához vezettek.
A gyártás, a marketing, a forgalmazás és az eladás iparágai különösen sebezhetőek a veszélyes anyagokkal kereskedők általi visszaélésekkel szemben. A testület szerint a kormányok, a nemzetközi szervezetek, a szabályozó hatóságok és a magánszektor közötti fokozott együttműködésre van szükség ahhoz, hogy ezeknek a változó kihívásoknak meg tudjunk felelni.
A fájdalomcsillapítókhoz való hozzáférés továbbra is egyenlőtlen
A világ számos részén nem áll rendelkezésre elegendő, megfizethető morfium az orvosi igények kielégítésére. A fájdalomcsillapításra használt opioid analgetikumok terén fennálló regionális egyenlőtlenségek azonban nem az opiát nyersanyagok hiányának tudhatók be, hanem részben annak, hogy pontatlanok a lakosság tényleges orvosi szükségleteit felmérő becslések. A fájdalomcsillapítók használata továbbra is Európában és Észak-Amerikában a legmagasabb.
A természeti katasztrófákban és az éghajlatváltozással, valamint a konfliktusokkal összefüggésben kialakult vészhelyzetekben rekedt embereknek azonban a nemzetközileg ellenőrzött anyagokat tartalmazó gyógyszerekre azonnal szükségük volt 2023-ban. Az INCB sürgeti a kormányokat, hogy ilyen helyzetekben alkalmazzanak egyszerűsített ellenőrzési eljárásokat, hogy ezzel biztosítsák az akadálytalan hozzáférést a szükséges gyógyszerekhez.
Az illegális kábítószer-kínálatban bekövetkezett jelentős fejlemények
Afganisztánban az illegális ópiummák-termesztés és a heroin előállítása drámai mértékben csökkent. Az INCB szerint alternatív megélhetési lehetőségeket kell felajánlani a más bevételi forrással nem rendelkező, érintett gazdák számára.
Az opioidválság továbbra is súlyos következményekkel jár Észak-Amerikában, ugyanis tovább emelkedett a metadon mellett a más szintetikus opioidokkal kapcsolatos halálesetek száma, ami 2021-ben meghaladta a 70 000-et.
A kábítószer-kereskedő szervezetek egyre inkább kiterjesztik tevékenységüket az Amazonas-medencében folyó illegális bányászatra, illegális fakitermelésre és a vadon élő állatok kereskedelmére.
Rekordszintű illegális kokacserje-termesztést regisztráltak Kolumbiában és Peruban. Az előbbiben 13 százalékkal, az utóbbiban pedig 18 százalékkal nőtt a termesztés. A kokain lefoglalása 2021-ben rekordszintet ért el a kokain jelentős tranzitrégióját jelentő Nyugat- és Közép-Afrikában.
Több európai ország folytatta a kannabisz nem orvosi célú használatára szolgáló szabályozott piacok létrehozását. Ezek a programok azonban nincsenek összhangban a kábítószer-ellenőrzési egyezményekkel.
Dél-Ázsia egyre inkább célpontjává vált az Afganisztánban illegálisan előállított metamfetaminnak, amit eredetileg Európába és Óceániába szántak.
A Csendes-óceáni szigetek csak tranzitországok voltak a kábítószer-kereskedelmi útvonalakon, azonban mára a szintetikus kábítószerek célpiacaivá váltak. Ez jelentős kihívások elé állítja a közösségeiket és a közegészségügyi rendszereiket.
Prekurzor jelentés
Az illegális kábítószerek előállítása során bizonyos ellenőrzött vegyületeket megpróbálnak szerkezetükben hasonló anyagokkal helyettesíteni. Az ennek megakadályozására irányuló nemzetközi erőfeszítések részeként a testület azt javasolja, hogy összesen 16 amfetamin típusú stimuláns prekurzort (két szerkezetében hasonló vegyületcsoportot) vonjanak nemzetközi ellenőrzés alá.
Az Amerikai Egyesült Államok kérésére az INCB kiértékelt két fentanil prekurzort is és javasolta azok nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A prekurzorokról szóló jelentés emelkedést mutatott a nem ellenőrzött fentanil prekurzorok számában 2023-ban Észak-Amerikában.
A Kábítószerügyi Bizottság a márciusi ülésén fog szavazni mind a 18 anyag nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről, az anyagoknak az 1988. évi egyezmény I. táblázatába való felvétele révén.
Az INCB-t aggasztja az ellenőrzések és a vizsgálatok hiánya bizonyos szabadkereskedelmi övezetekben, amelyekben gyakoribbak az illegális tevékenységek. A testület felszólítja a kormányokat, hogy biztosítsák ezen övezetek megfelelő felügyeletét, hogy megakadályozzák a prekurzorok kereskedelmét az övezetekben.
***
Az INCB egy független, kvázi bírósági testület, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy figyelemmel kövesse és támogassa a kormányokat abban, hogy teljesítsék a három nemzetközi kábítószer-ellenőrzési egyezményben – az 1961-es egységes kábítószer egyezményben, a pszichotróp anyagokról szóló 1971-es egyezményben, valamint a kábítószerek és a pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni 1988-as egyezményben – foglaltakat. Az 1961-es egységes kábítószer egyezmény által létrehozott testületnek az egyéni minőségben eljáró 13 tagját a Gazdasági és Szociális Tanács választja öt évre.
* *** *
További információért keresse:
INCB Titkárság
Tel.: (+43-1) 26060-4163
E-mail: incb.secretariat[at]un.org
Honlap: www.incb.org
"A földanyával való kapcsolat helyreállítása az emberiség legfőbb kihívása. Cselekednünk kell – mégpedig most –, hogy mindannyiunk számára jobb jövőt teremtsünk." — António Guterres
A Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Testület (INCB) az éves jelentésében megállapítja, hogy az online kábítószer-kereskedelem folyamatos átalakulása miatt új kihívások jelentek meg a kábítószer-ellenőrzés terén.
"Soha ne maradjunk némák a diszkriminációval szemben, és soha ne legyünk toleránsak az intoleranciával szemben. Emeljük fel a hangunkat az emberi jogokért és minden ember méltóságáért. Soha ne veszítsük szem elől egymás emberi mivoltát, és soha ne alkudjunk meg." — António Guterres
"Fogadjuk meg, hogy 2024-et a bizalom és a remény építésének évévé tesszük mindabban, amit együtt elérhetünk." — António Guterres
