Tájékoztatásul - nem hivatalos dokumentum

UNIS/OUS/410
2019. július 17.

Változtatás nélkül továbbítva

Magyarország: a kormány által kihirdetett migrációs "válsághelyzet" nem felel meg a valóságnak, és az emberi jogok megsértéséhez vezet, állítja az ENSZ szakértője

BUDAPEST (2019. július 17.) - "A migráció kérdésének átpolitizálása bűnbakká tette a migránsokat", jelentette ki az ENSZ szakértője és felszólította a kormányt, hogy értékelje újra álláspontját, és ne tegyen ismételten olyan kijelentéseket, hogy 'válsághelyzettel' áll szemben."

Felipe González Morales, az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó különleges jelentéstevője sürgette a kormányt, hogy "vizsgálja felül a biztonságorientált narratíváját a migráció kezelésének tekintetében, és mozduljon el az emberi jogi megközelítés irányába." A szakértő hozzátette, hogy "a biztonsági alapú megfontolások nem igazolhatják a migránsok emberi jogainak megsértését." 

A magyarországi hivatalos látogatása végén González Morales megköszönte a magyar hatóságoknak a meghívást és, hogy szabad hozzáférést biztosítottak számára minden létesítményhez, amelyet meg kívánt látogatni.

A független szakértő elmondta, hogy migránsok tömeges Magyarországra érkezését követően a migrációellenes megnyilvánulások egyre inkább elterjedtek mind a hivatalos kommunikációban, mind a társadalomban. A kormány kampányaiban a migránsokat biztonsági fenyegetésekkel, többek között a terrorizmussal kapcsolták össze.

A kormány által választott, a biztonságorientált megközelítés kialakításakor és végrehajtásakor kevéssé vették tekintetbe a migránsok emberi jogait. Ez egy sor korlátozó intézkedésben tükröződik, amelyek közül sok az országos "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzeten" alapul, amelyet 2016. márciusa óta fél évente rendszeresen meghosszabbítottak, és jelenleg is 2019. szeptember 7-ig van érvényben, mondta el González Morales.

"A migránsokat veszélyes ellenségekként ábrázolják mind a hivatalos megnyilvánulásokban, mind a széles körű, társadalmi diskurzusban ebben az országban, de amit a látogatásom során láttam, az csupán néhány kétségbeesett, traumatizált és kiszolgáltatott nő és férfi, fiú és lány csoportja, akiket szögesdrótos kerítés mögé zárva tartanak a tranzitzónákban".

A két tranzitzóna (Röszke és Tompa) 2015-ben kezdte meg működését Magyarország Szerbiával közös déli határszakaszán. 2017. márciusa óta a "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" időtartama alatt alkalmazandó törvényi módosítások értelmében menedékkérelmet csak ebben a két tranzitzónában lehet benyújtani Magyarországon.

"Ellátogattam Röszkére és Tompára. A határszakaszok csendesek. Egyetlen migránst sem láttam Magyarország felé közelíteni a határ szerbiai oldaláról. Találkoztam viszont menedékkérőkkel, köztük várandós asszonyokkal, akár 8-hónapos kisgyermekekkel, és 14-18 év közötti kísérő nélküli kiskorúakkal."

"A menedékkérők mozgásszabadsága tekintetében alkalmazott szigorú korlátozások, valamint a börtönszerű körülmények a tranzitzónában természetüknél fogva kimerítik a fogva tartás fogalmát," fogalmazott a jelentéstevő.

González Morales mély aggodalmát fejezte ki a menedékkérők, kérelmük elbírálásának teljes időszaka alatti tranzitzónákban való automatikus fogva tartása miatt. A jogi segítségnyújtáshoz való korlátozott hozzáférés és a fogva tartás törvényességét valamint a menekültügyi határozatot érintő érdemi bírósági felülvizsgálat hiánya is problematikus, mondta el.

A szakértő sürgette, hogy Magyarország mielőbb vessen véget a gyermek közigazgatási fogva tartása gyakorlatának, akár családjukkal együtt tartózkodó, akár kísérő nélküli gyermekekről van szó, és vizsgálja meg az alternatív fogva tartási lehetőségeket a kisgyermekes családok és a kísérő nélküli kiskorúak esetében, mivel a fogva tartás soha nem szolgálja a gyermek érdekeit.

A különleges jelentéstevő aggodalmát fejezte ki ez egyre növekvő akadályok miatt, amelyekkel a civil szervezetek szembesülnek a migránsok emberi jogaiért végzett munkájukban. Hangsúlyozta a civil társadalom fontos szerepét a demokrácia fenntartásában.

"Magyarország jelenleg munkaerőhiány okozta kihívásokkal szembesül. Üdvözlöm Magyarország erőfeszítéseit, amelynek keretében külföldi diákok magyarországi felsőoktatási tanulmányait szponzorálják és egyre növekvő számban adnak ki migráns munkavállalóknak munkavállalási engedélyt. Arra bíztatom a kormányt, hogy ismerje fel annak lehetőségét, hogy a migránsok hogyan tudnának a munkaerőpiaci rések betöltéséhez hozzájárulni."

VÉGE

Felipe González Morales (Chile) urat 2017. júniusában nevezte ki az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Migránsok emberi jogaival foglalkozó különleges jelentéstevőnek 3-éves kezdeti időszakra. Jelentéstevőként független bármely kormányzattól vagy szervezettől, és egyéni minőségében jár el. A Santiagóban (Chilében) található Diego Portales Egyetem nemzetközi közjog professzora, és a Nemzetközi Emberi Jogi Mesterképzési program igazgatója.

A különleges jelentéstevők az Emberi Jogi Tanács különleges eljárásainak részét képezik. A különleges eljárások az ENSZ emberi jogi rendszerén belül a független szakértők legnagyobb testülete, és ez az általános elnevezése a Tanács független, tényfeltáró és ellenőrző mechanizmusainak, amelyek vagy egyes országok sajátos helyzetével vagy tematikus kérdésekkel foglalkoznak a világ minden részén. A különleges eljárások szakértői önkéntes alapon dolgoznak; nem állnak az ENSZ alkalmazásában, és nem kapnak a munkájukért fizetést. Függetlenek bármely kormánytól és szervezettől, és egyéni minőségükben járnak el.

Olvassa el a Migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt

ENSZ emberi jogi országismertető oldal - Magyarország

További információk és egyéb sajtómegkeresések ügyében kérjük, vegye fel velünk a közvetlen kapcsolatot:
Yiyao ZHANG (+41 79 752 04 86 / yzhang@ohchr.org ) vagy Renate Bucher (+41 79 752 04 85 / rbucher@ohchr.org )

Az ENSZ más, független szakértőivel kapcsolatos sajtómegkeresések ügyében kérjük vegye fel a kapcsolatot:
Jeremy Laurence, UN Human Rights - Media Unit (+ 41 22 917 9383 / jlaurence@ohchr.org )