Nemzetközi jog

alt text is missing
© UN Photo

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) kiemelt feladatának tekinti a nemzetközi jog fejlesztését. Az ENSZ Alapokmánya a preambulumában célul tűzte ki, hogy megteremti „azokat a feltételeket, amelyek mellett az igazságosság és a nemzetközi szerződésekből, valamint a nemzetközi jog egyéb forrásaiból eredő kötelezettségek iránti tisztelet fenntartható”.

Mi a nemzetközi jog?

A nemzetközi jog meghatározza az államok egymás közötti kapcsolatainak szabályait, valamint a területükön élőkkel szembeni bánásmódot. Magában foglalja a nemzetközi érdeklődésre számot tartó kérdések széles körét, köztük az emberi jogokat, a leszerelést, a nemzetközi bűnözést, a menekültügyet, a migrációt, az állampolgársággal összefüggő kérdéseket, a fogva tartott személyekkel való bánásmódot, az erőszak alkalmazását és a hadviselés szabályait. Ezeken kívül szabályozza a globális közjavakat, úgymint a környezetvédelmet, a fenntartható fejlődést, a nemzetközi vizeket, a világűrt, a nemzetközi kommunikációt és a világkereskedelmet.

Nemzetközi szerződések

Eddig több mint 500 multilaterális szerződést helyeztek letétbe az ENSZ-főtitkárnál. Számos szerződést pedig kormányoknál és egyéb szervezeteknél. Az ENSZ tagállamainak lehetőségük van arra, hogy az ENSZ Közgyűlése által elfogadott multilaterális szerződéseket aláírják és ratifikálják.

Az ENSZ szakosított intézményei – köztük a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), valamint az ENSZ segédszervei, többek között a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL) és a Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatal (UNODC), illetőleg a Leszerelési Értekezlethez hasonló multilaterális egyeztető testületek –, mind részt vesznek a szerződések és az egyéb nemzetközi jogi eszközök kialakításában.

Egy állam oly módon lehet egy szerződésben részes fél, ha konkrét jogcselekménnyel vállalja a szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket, vagyis a szerződést az állam magára nézve „kötelező hatályúnak” ismeri el. Ez rendszerint a szerződés aláírásával és ratifikálásával valósul meg vagy hatályos szerződés esetén belépéssel történik.

Az ENSZ minden évben megrendezi a Szerződések Napját, amikor egy-egy szerződéscsoportot mutat be. Ezzel ösztönzi a tagállamokat, hogy azokat írják alá, ratifikálják vagy más módon támogassák.

Nemzetközi Jogi Bizottság

A Nemzetközi Jogi Bizottságot a Közgyűlés 1948-ban azzal a céllal hozta létre, hogy az ENSZ Alapokmány 13. cikk (1) bekezdés (a) pontjának megfelelően a nemzetközi jog kodifikálását és fokozatos fejlődését támogassa. Szakértő jogi testületként a bizottság feladata egyrészt előkészíteni a nemzetközi jogilag még szabályozatlan témákra vonatkozó egyezménytervezeteket, másrészt kodifikálni a nemzetközi jogi szabályokat olyan területeken, amelyeken az államok már kiterjedt gyakorlattal rendelkeznek. A bizottság büntetőjogi munkájának köszönhető a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) statútumának elfogadása. A diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény (1961) és a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény (1969) tervezetét is a bizottság készítette.

Nemzetközi Bíróság

Az államok jogvitáikat az ENSZ legfőbb bírói szerve, a Nemzetközi Bíróság elé terjeszthetik. A bíróság jogi kérdésekben tanácsadó véleményt is nyilváníthat olyan nemzetközi szerv vagy szervezet megkeresésére, amely ilyen megkeresés előterjesztésére jogosult.

<p><sub>A Béke Palota, a Nemzetközi Bíróság (ICJ) székhelye Hágában, Hollandiában.</sub></p>
© UN Photo/ICJ/Jeroen Bouman

A Béke Palota, a Nemzetközi Bíróság (ICJ) székhelye Hágában, Hollandiában.

Bíróságok és törvényszékek

A nemzetközi közösség régóta létre kívánt hozni egy állandó nemzetközi bíróságot a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálása érdekében. A XX. században pedig egyetértésre jutott a népirtás, az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények definiálásában.

A Nemzetközi Bíróságon kívül létezik még számos nemzetközi bíróság, nemzetközi törvényszék, ad hoc törvényszék és az ENSZ-szel együttműködő vegyes büntető törvényszék, amelyek mind különböző módokon kapcsolódnak az ENSZ-hez. Többek között ilyen a Volt Jugoszláv Területeken Elkövetett Bűncselekmények Nemzetközi Törvényszéke (ICTY), a Ruandai Nemzetközi Törvényszék (ICTR), a Sierra Leone-i Különleges Bíróság, a Kambodzsai Bíróságok Különleges Kamarái és a Libanoni Különleges Törvényszék. 2010-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa létrehozta a Nemzetközi Büntető Ügyek Mechanizmusát, amely az ICTY és az ICTR funkcióit gyakorolja a függő ügyek lezártáig.

<p><sub> A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Hágában, Hollandiában.</sub></p>
© UN Photo/Rick Bajornas

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Hágában, Hollandiában.

Nemzetközi Büntetőbíróság

A nemzetközi közösség 1998-ban történelmi mérföldkőhöz ért, amikor 120 állam elfogadta a Római Statútumot, vagyis az állandó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapokmányát. Az ICC független nemzetközi szervezet, amely nem része az ENSZ rendszerének. Székhelye Hágában, Hollandiában található. Az ICC célja, hogy felelősségre vonja a bűncselekmények elkövetőit és megakadályozza a hasonló bűncselekmények megismétlődését. A Biztonsági Tanács az ICC főügyésze elé utalhat bizonyos eseteket, amelyekkel kapcsolatban feltehető, hogy nemzetközi bűncselekményt – nevezetesen népirtást, emberiesség elleni és háborús bűncselekményeket, vagy az agresszió bűncselekményét – követték el.

A Közgyűlés Hatodik Bizottsága (Jogi)

Az ENSZ Közgyűlés Hatodik Bizottsága a Közgyűlésen belüli elsődleges fórum, amely jogi kérdésekkel foglalkozik. Az ENSZ összes tagállama jogosult arra, hogy képviseltesse magát a Hatodik Bizottságban, vagyis a Közgyűlés egyik legfőbb bizottságában.

Jogi segédanyagok és továbbképzés

A Nemzetközi Jogi Audiovizuális Könyvtár történelmi archívuma egyedülálló segédanyagokat biztosít a nemzetközi jogintézményekről való tanításhoz, tanuláshoz és kutatáshoz.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága meghatározó szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelmi jog területén. A bécsi székhellyel és univerzális tagsággal rendelkező bizottság a kereskedelmi jogra specializálódott, azon belül pedig főként a nemzetközi üzleti jog modernizálásával és harmonizálásával foglalkozik. Az UNCITRAL titkársága létrehozta a bizottság esetjogi gyűjteményének (CLOUT) rendszerét annak érdekében, hogy a bizottság munkájának eredményeként létrejött egyezményekhez és jogszabálymintákhoz kapcsolódó bírósági döntésekről és választottbírósági határozatokról szóló tudnivalókat összegyűjtse és közzé tegye.

alt text is missing
© UNIS Vienna/Nikoleta Haffar

Emberi jogok

alt text is missing

Béke és biztonság

alt text is missing

Az ENSZ-ről

alt text is missing