Klímaváltozás

Kapcsolódó tartalom


Az ENSZ-főtitkár szerint a COP26 ugyan az éghajlatról szóló „kompromisszumos” megállapodással ért véget, ennél azonban többre van szükség

„Ez egy fontos lépés, de nem elegendő. Fel kell gyorsítanunk a klímaváltozás elleni fellépést annak érdekében, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot”, mondta António Guterres az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a kéthetes találkozó végén közzétett videóüzenetében.

Guterres ENSZ-főtitkár üzenetet küldött a fiataloknak, a bennszülött közösségeknek, a női vezetőknek és mindenki másnak, akik fellépnek a klímaváltozás ellen.

„Tudom, hogy csalódottak. A haladás azonban nem mindig egyenes vonalú. Néha vannak benne kitérők. Néha vannak akadályok. Mégis tudjuk, hogy elérhetjük a célunkat. Harcolunk az életünkért és ezt a harcot meg kell nyernünk. Soha ne adjuk fel. Soha ne vonuljunk vissza. Csak haladjunk előre.”

A megállapodás rövid bemutatása

A glasgow-i klímamegállapodásként ismert záródokumentum 197 országot hív fel arra, hogy a klímaváltozás elleni fellépésük előrehaladásáról jövőre az Egyiptomban megrendezésre kerülő COP27-en beszámoljanak.

A megállapodást végül Kína és India az utolsó pillanatban módosította és a korábbi szövegtervezetet, amely kimondta „a meglévő szénerőművek és a fosszilis tüzelőanyagok nem hatékony támogatásának leállítását”, a szén használatának „fokozatos csökkentésére” változtatta.

A COP26 által elért egyéb eredmények

A konferencián sok reményt adó kijelentés hangzott el. Az egyik legnagyobb bejelentés szerint a világ erdőinek 90 százalékát birtokló több mint 120 ország vezetője elkötelezte magát amellett, hogy megállítja és visszafordítja az erdőirtást 2030-ig, ami egybeesik a szegénység felszámolását és a bolygónk jövőjét biztosító fenntartható fejlődési célok (SDGk) elérésének dátumával.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetésével a metánkibocsátás terén több mint 100 ország állapodott meg abban, hogy csökkentik a metán mint üvegházhatású gáz kibocsátását 2030-ig.

Mindeközben több mint 40 ország – beleértve az olyan fő szén felhasználó országokat, mint Lengyelország, Vietnam és Chile – megállapodtak abban, hogy felhagynak a szén tüzelésével, ugyanis az okozza a szén-dioxid-kibocsátás nagy részét.

A magánszektor szintén jelentős elkötelezettséget mutatott azzal, hogy közel 500 globális pénzügyi szolgáltatást nyújtó cég állapodott meg abban, hogy a világ pénzügyi eszközeinek körülbelül 40 százalékát, vagyis 130 billiárd amerikai dollárt hangolnak össze a párizsi klímamegállapodás céljaival, beleértve a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés mérséklését.

Sokak meglepetésére az Egyesült Államok és Kína külön megállapodott abban, hogy fokozzák a klímaváltozás elleni fellépésre irányuló erőfeszítéseiket a következő évtizedben. Közös nyilatkozatuk szerint megállapodtak számos olyan kérdésben, mint a metánkibocsátás csökkentése, a tiszta energiára való átállás vagy a szén-dioxid-mentesítés. Ezen felül megerősítették elkötelezettségüket a 1,5 Celsius-fokos cél mellett.

A zöld közlekedésre vonatkozóan több mint 100 kormány, város, állam és nagy autógyártó írta alá az autók és a kisbuszok zéró kibocsátásról szóló glasgow-i nyilatkozatot, hogy megszüntessék a belső égésű motorok eladását a legnagyobb piacokon 2035-ig és világszerte 2040-ig. Legalább 13 nemzet kötelezte el magát amellett is, hogy 2040-ig felhagy a fosszilis tüzelőanyagokkal működő nehézgépjárművek értékesítésével.


„A 2021-es év döntő fontossággal bír a globális klímavészhelyzet elleni fellépésben.” António Guterres ENSZ-főtitkár

Az új koronavírus nem állította le a klímaválságot. A kibocsátások továbbra is nőnek. Ez egy vészhelyzet. Az országok, a városok, a régiók, az üzleti világ és a befektetők gyorsan növekvő koalícióját látjuk, akik elkötelezik magukat a nettó zéró kibocsátás elérése mellett 2050-re. MOST kell cselekednünk a hatások mérséklése, az alkalmazkodás és a finanszírozás terén.

Az ENSZ következő éghajlatváltozási konferenciájára (COP26) Glasgow-ban kerül sor 2021. november 1. és 12. között.

A COP26-ig az országoknak:

  • Csatlakozniuk kell az egyre nagyobb globális koalícióhoz a nettó zéró kibocsátás eléréséért 2050-re;
  • Konkrét, ambiciózusabb cselekvési tervekkel kell előállniuk (nemzetileg meghatározott hozzájárulások, ismertebb nevükön NDC-k);
  • Be kell fektetniük a zöld helyreállításba, növelniük kell az alkalmazkodás finanszírozását, ki kell vezetniük a szenet és senkit nem hagyhatnak magára.

Átalakulás a klímastabilitás és a tiszta energia felé

Ahogy erősödik a klímavészhelyzet, úgy válik egyre sürgetőbbé a klímastabilitás felé való átalakulás. Az államoknak be kell tartaniuk a párizsi klímamegállapodásban vállaltakat, hogy fellépjenek a klímaváltozás ellen és, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 2 Celsius-fok alatt tartsák. Ahhoz, hogy ezt elérjük csökkentenünk kell a közlekedés és az ipar kibocsátását, valamint befektetni a megújuló energiaforrásokba.

„A szén kivezetése a villamosenergia-ágazatból az egyetlen legfontosabb lépés ahhoz, hogy a 1,5 Celsius-fokos célt elérjük” - António Guterres ENSZ-főtitkár (2021)

A főtitkár kiemelte annak fontosságát, hogy a szén használatának megszüntetése „az egyetlen legfontosabb lépés”, amelyet a világ tehet, hogy elérje a klímastabilitást. A napenergia-technológia a szén fenntartható alternatívája, amely segít megmenteni a bolygót és lecsökkenteni az energiaköltségeket.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete több száz egészségügyi intézményt lát el napenergiával, a napelemes tetőktől kezdve a napelemekig a világ legszegényebb részein. Ennek köszönhetően tiszta, megfizethető és megbízható áramhoz jutnak hozzá, miközben a megtakarított pénzt újra be tudják fektetni egészségügyi szolgáltatásokba.

Mi mást tesz az Egyesült Nemzetek Szervezete a klímaváltozás ellen?

Az ENSZ-család élen jár a bolygónk megmentését célzó erőfeszítésekben. A klímaváltozással foglalkozó kormányközi testületen (IPCC) keresztül az Egyesült Nemzetek Szervezete tudományos adatokat biztosít a döntéshozóknak a klímaváltozásról, annak hatásairól és jövőbeli kockázatairól, valamint lehetőségeket mutat be a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, az azzal szembeni ellenállóság kialakítására és hatásainak enyhítésére.

Az ENSZ ezen kívül fórumot biztosít ahhoz, hogy a világ közösen léphessen fel a klímaváltozás ellen az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményén (UNFCCC) keresztül.

Az ENSZ világszerte azon dolgozik, hogy segítse az országok éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenállóképességének kialakítását, és az alacsony széndioxid-kibocsátású stratégiák elérését, miközben segíti a klímaváltozás hatásainak különösen kitett országokat, hogy az egyre bizonytalanabb éghajlathoz alkalmazkodjanak.

Miért fontos az, hogy fellépjünk a klímaváltozás ellen?

Az IPCC jelentéséből az a riasztó tény is kiderül, hogy valószínűleg már elértük vagy át is léptük az olyan fontos fordulópontokat, amelyek visszafordíthatatlan változásokhoz vezetnek a nagyobb ökoszisztémákban és Földünk éghajlati rendszerében. Az olyan változatos ökoszisztémák, mint az amazóniai esőerdő és az Északi-sark tundrája, drámai változások felé közelednek a felmelegedés és a kiszáradás miatt. A hegyvidéki gleccserek aggasztó mértékben húzódnak vissza, a legszárazabb hónapokban előforduló lecsökkent vízellátás következményei pedig a következő nemzedékekre is kihatással lesznek.

Globális megállapodások és együttműködés

1992-ben a "Föld-csúcs" vezetett az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) létrehozásához, amelyre a klímaváltozás problémájának kezelésére irányuló első lépésként tekinthetünk. A 197 ország által ratifikált keretegyezménynek ma közel univerzális tagsága van. Az 1997-ben elfogadott kiotói jegyzőkönyv pedig jogilag kötelezi kibocsátás csökkentési célokra a jegyzőkönyv részes, fejlett államait.

Párizsi klímamegállapodás

A UNFCCC részes feleinek 2015-ben Párizsban megtartott 21. konferenciáján az államok egy alapvető jelentőségű megállapodást értek el, hogy fellépjenek a klímaváltozás ellen, valamint felgyorsítsák és erősítsék a fellépést és a befektetéseket, amelyek a fenntartható, alacsony széndioxid-kibocsátású jövőhöz szükségesek. A párizsi klímamegállapodás az éghajlatváltozási keretegyezményt veszi alapul és először sikerült elérnie, hogy a nemzeteket egy közös cél érdekében összehívja azért, hogy ambiciózus erőfeszítéseket tegyenek a klímaváltozás elleni fellépés és annak hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében, miközben támogatást nyújtanak a fejlődő országoknak is, hogy azok is így tegyenek. Mint ilyen, a klímamegállapodás egy új korszakot nyitott a globális klímaváltozás elleni erőfeszítések terén.

A párizsi klímamegállapodás központi célja, hogy erősítse a klímaváltozás veszélyeire adandó globális válaszadást úgy, hogy a globális felmelegedést jóval 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, valamint törekszik arra, hogy ennél még kevesebb, maximum 1,5 Celsius-fok legyen a felmelegedés.

2016. április 22-én, a Föld napján a világ 175 vezetője írta alá a párizsi klímamegállapodást az Egyesült Nemzetek székházában, New York-ban. Ez volt a valaha legtöbb ország által ugyanazon a napon aláírt nemzetközi megállapodás.

A klímaváltozás elleni fellépés az ENSZ-ben Bécsben

A 13. fenntartható fejlődési cél (SDG), vagyis az éghajlatváltozás elleni fellépés iránti elkötelezettség minden kormány, szervezet, város, régió, vállalat és befektető felelőssége. Ennek megfelelően számos bécsi székhelyű ENSZ-szervezet vesz részt tevékenyen a 13. cél elérésében.

Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (United Nations Industrial Development Organization, UNIDO) például megosztja a zöld és innovatív technológiával kapcsolatos szakértelmét, hogy többek között Mexikónak segítsen megvédeni a Föld ózonrétegét. Mianmarban és Kínában az UNIDO olyan projektet valósított meg, amellyel elősegíti a társadalmi felelősségvállalást (CSR), annak gyakorlatait és módjait.

Az ENSZ Világűriroda (United Nations Office for Outer Space Affairs, UNOOSA) az űrtechnológia segítségével figyeli az erdőirtásból és az ipari eljárásokból fakadó üvegházhatású gázokat, a sarki jégtakaró és gleccserek változását, valamint a tengerszint-emelkedést és a hőmérsékletet.

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (the United Nations Environment Programme, UNEP) támogatást nyújt a Nyugat-Balkán, a Dél-Kaukázus, Közép-Ázsia, Kelet-Afrika és a trópusi Andok veszélyeztetett hegyvidéki területeinek, hogy jobban alkalmazkodjanak a klímaváltozás hatásaihoz. Az UNEP például ellenállóbbá teszi az áradásoknak kitett utakat, valamint vízgyűjtőket épít, hogy mérsékelje az olvadó gleccserek miatti áradást.

Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének Előkészítő Bizottsága (Preparatory Commission for the Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty Organization, CTBTO PrepCom) adatgyűjtéssel segíti elő a jéghegyek, a gleccserek mozgásainak, a hurrikánok és tornádók, a földcsuszamlások és lavinák, a különleges radionuklidok szezonális és évenkénti variációinak, valamint a tengeri élővilág és az óceán folyamatainak kutatását.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (International Atomic Energy Agency, IAEA) pedig fórumot biztosít a tudósok számára a nukleáris módszerek használatáról, hogy a mezőgazdasági gyakorlatok optimalizálásával védjék az erőforrásokat a kibocsátás csökkentésével egyidejűleg.