Ahogy az éghajlatváltozás egyre nagyobb hatást gyakorol az emberiség tudatosságára, úgy dolgozik mindinkább a világ a fenntartható fejlődési célok megvalósításán. Az éghajlatváltozás elleni fellépés és a fenntartható fejlődés szorosan összefügg, és mindkettő létfontosságú az emberiség jelenlegi és jövőbeli jólléte szempontjából.
A fenntarthatóbb globális gazdaság kiépítése hozzájárul az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Ezért rendkívül fontos, hogy a nemzetközi közösség megvalósítsa az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, valamint a 2015-ös párizsi megállapodásban meghatározott kibocsátáscsökkentési célokat.
A világ egyetlen országa sincs biztonságban az éghajlatváltozás hatásaitól, a katasztrofális időjárási események fokozódó hevességétől kezdve a sarki jégsapkák olvadásán át a globális tengerszint emelkedéséig.
Már most is kegyetlen viharokkal, árvizekkel, aszályokkal és erdőtüzekkel kell szembenéznünk, és a jövőben a bolygó hatalmas területein az életet ellehetetlenítő hőmérséklet fog uralkodni, hacsak a fosszilis tüzelőanyagokról való leszokással és a megújuló energiára való átállás felgyorsításával lépéseket nem teszünk a kibocsátás csökkentése érdekében.
Az üvegházhatású gázok természetes módon fordulnak elő és nélkülözhetetlenek az emberek és milliónyi más élőlény túléléséhez, mivel megakadályozzák, hogy a nap melegének valamennyi része visszaverődjön a világűrbe és ezzel élhetővé teszik a Földet. Az iparosodás, az erdőirtás és a nagyüzemi mezőgazdaság több mint másfél évszázada után azonban az üvegházhatású gázok mennyisége a légkörben hárommillió éve nem tapasztalt rekordszintre emelkedett. Ahogy nő a népesség, a gazdaság és az életszínvonal, úgy nő az üvegházhatású gázok kibocsátásának kumulatív szintje is.
Néhány alapvető, jól megalapozott tudományos összefüggés:
Az ENSZ-család élen jár a bolygónk megmentését célzó erőfeszítésekben. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületen (IPCC) keresztül az ENSZ tudományos adatokkal látja el a döntéshozókat az éghajlatváltozásról, annak hatásairól és jövőbeli kockázatairól, valamint lehetőségeket mutat be az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, az azzal szembeni ellenállóság kialakítására és hatásainak enyhítésére. Az ENSZ ezen kívül fórumot biztosít az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményén (UNFCCC) keresztül ahhoz, hogy a világ közösen léphessen fel az éghajlatváltozás ellen.
Az ENSZ világszerte azon dolgozik, hogy segítse az országok éghajlatváltozási ellenállóképességének kialakítását és az alacsony széndioxid-kibocsátású stratégiák elérését, miközben segíti a éghajlatváltozás hatásainak különösen kitett országokat, hogy az egyre bizonytalanabb éghajlathoz alkalmazkodjanak.
Az IPCC jelentéséből az a riasztó tény is kiderül, hogy valószínűleg már elértük vagy át is léptük az olyan fontos fordulópontokat, amelyek visszafordíthatatlan változásokhoz vezetnek a nagyobb ökoszisztémákban és a bolygó éghajlati rendszerében. Az amazóniai esőerdőhöz és az Északi-sark tundrájához hasonló változatos ökoszisztémák drámai változások felé közelednek a felmelegedés és a kiszáradás miatt. A hegyvidéki gleccserek aggasztó mértékben húzódnak vissza, a legszárazabb hónapok lecsökkent vízellátásának következményei pedig a következő nemzedékekre is kihatással lesznek.
Az IPCC 2021-es tudományos jelentése bemutatja a Föld éghajlatának változását minden régióban és az egész éghajlati rendszerben. A jelentés egyértelműen kijelenti, hogy vitathatatlan az ember hatása az éghajlati rendszerre nézve. Bemutatja azt is, hogy az ember tevékenységével még mindig képes alakítani a jövőbeni éghajlatot, például korlátozni az éghajlatváltozást a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának erőteljes és tartós csökkentésével. A levegőminőségen gyorsan érezhetőek lennének ennek a pozitív hatásai, a globális hőmérséklet stabilizálódása viszont így is 20–30 évbe telne.
1992-ben a „Föld-csúcs" vezetett a UNFCCC létrehozásához, amelyre az éghajlatváltozás problémájának kezelésére irányuló első lépésként tekinthetünk. A 197 ország által ratifikált keretegyezménynek ma közel univerzális tagsága van. Az egyezmény végső célja az éghajlati rendszerbe való „veszélyes" emberi beavatkozás megakadályozása. Az 1997-ben elfogadott kiotói jegyzőkönyv pedig jogilag kötelezi azon fejlett országokat, amelyek a jegyzőkönyv részes felei, hogy csökkentsék kibocsátásukat.
A UNFCCC részes feleinek 2015-ben Párizsban megtartott 21. konferenciáján az országok alapvető jelentőségű megállapodást értek el az éghajlatváltozás elleni fellépés terén és abban, hogy felgyorsítják és erősítik a fenntartható és alacsony széndioxid-kibocsátású jövőhöz szükséges fellépést és beruházásokat. Az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás az éghajlatváltozási keretegyezményt veszi alapul és először sikerült azt elérnie, hogy a nemzeteket egy közös cél érdekében összefogja azért, hogy ambiciózus erőfeszítéseket tegyenek a éghajlatváltozás elleni fellépés és annak hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében, miközben támogatást is nyújtanak a fejlődő országoknak, hogy azok szintén ezen az úton járhassanak. Mint ilyen, a párizsi megállapodás egy új korszakot indított a globális éghajlatváltozás elleni erőfeszítések terén.
A párizsi megállapodás központi célja, hogy erősítse a éghajlatváltozás veszélyeire adandó globális válaszadást úgy, hogy a globális felmelegedést ebben az évszázadban jóval 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti szinthez képest, valamint törekszik arra, hogy a felmelegedés ennél még kevesebb, maximum 1,5 Celsius-fok legyen.
2016. április 22-én, a Föld napján a világ 175 vezetője írta alá a párizsi megállapodást az ENSZ New York-i székházában. Ez volt a valaha legtöbb ország által ugyanazon a napon aláírt nemzetközi megállapodás. Eddig 191 ország ratifikálta a párizsi megállapodást.
Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár (balról a második); Christiana Figueres (balra), az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) ügyvezető titkára; Laurent Fabius (jobbról a második), Franciaország külügyminisztere és az ENSZ párizsi éghajlatváltozási konferenciájának (COP21) elnöke, valamint François Hollande (jobbra), Franciaország elnöke ünnepelnek az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás történelmi jelentőségű elfogadása után.
"Az idei környezetvédelmi világnap témája a „földek helyreállítása, az elsivatagosodás és az aszályokkal szembeni ellenálló képesség". — António Guterres
"A földanyával való kapcsolat helyreállítása az emberiség legfőbb kihívása. Cselekednünk kell – mégpedig most –, hogy mindannyiunk számára jobb jövőt teremtsünk." — António Guterres
Az elmúlt években az infláció világszerte megélhetési válságot okozott. Néhány rémhírterjesztő ezt kihasználva azt állítja, hogy a klímaváltozás elleni intézkedések megfizethetetlenek és ellentétesek az átlagemberek érdekeivel. Ez azonban távol áll az igazságtól.
"A légszennyezés globális vészhelyzetet jelent. Az emberiség kilencvenkilenc százaléka korommal, kénnel és más mérgező vegyi anyagokkal szennyezett levegőt lélegzik be, főként az alacsony és közepes jövedelmű országokban." — António Guterres
