Atupele Mbewe kapitány Malawiból, Bindeshwari őrnagy Indiából és Ritu Pandey kapitány Nepálból pózolnak egy fotóhoz a dzsubai ENSZ-táborban.
Az ENSZ Alapokmánya a Biztonsági Tanács elsődleges felelősségeként határozza meg a nemzetközi béke és biztonság fenntartását. A Közgyűlés és a főtitkár központi, fontos és kiegészítő szerepet játszik az ENSZ más hivatalai és testületei mellett.
A Biztonsági Tanács jogosult annak megállapítására, hogy egy viszály veszélyezteti-e a békét vagy azt, hogy egy cselekedet agressziónak minősül-e. A Biztonsági Tanács felhívja a feleket, hogy a köztük fennálló vitát békés eszközök útján rendezzék, valamint ajánlásokat tesz a rendezés módjára vonatkozóan. Az ENSZ Alapokmány VII. fejezete szerint a Biztonsági Tanács olyan rendszabályokat hozhat, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához és helyreállításához szükségesnek ítél meg. Ilyen rendszabályoknak tekintendők többek között a gazdasági szankciók és a nemzetközi katonai fellépés. A Biztonsági Tanács hozza létre az ENSZ békefenntartó műveleteit és különleges politikai misszióit. A Biztonsági Tanács határozatokban fejezi ki akaratát.
Az emberi szenvedés és a viszályok által okozott nagymértékű gazdasági veszteségek és következményeik csökkentésének leghatékonyabb módja a konfliktusmegelőzés. Az ENSZ fontos szerepet tölt be a konfliktusmegelőzésben a diplomácia, a jószolgálat és a mediáció eszközeivel, amelyekkel segíti a nemzeteket a konfliktusok megelőzésében vagy azok békés megoldásában.
Az ENSZ-főtitkár a különleges és személyes képviselői, küldöttei és tanácsadói révén a világ minden feszültséggel teli pontján segít leküzdeni a válságokat és elősegíti a konfliktusban érintett felek megállapodását. Az ENSZ-főtitkár a függetlenségét, pártatlanságát és integritását használva "jószolgálattal" léphet fel mind nyilvános, mind magán úton tett lépésekkel a konfliktus megoldása, valamint a nemzetközi viták kialakulásának, fokozódásának és terjedésének megelőzése érdekében.
A civil politikai missziókat a nemzetek közötti és azokon belüli párbeszéd és együttműködés érdekében alkalmazzák a terepen, valamint annak érdekében, hogy elősegítsék a megbékélést és a demokratikus kormányzást a polgárháború után újjáépülő társadalmakban.
Az ENSZ-nek a hiteles választások támogatására irányuló munkája szintén közvetlenül hozzájárul a béke és a konfliktusmegelőzés elősegítéséért tett erőfeszítéseihez a világon.
A fenti tevékenységeket az a meggyőződés is alátámasztja, hogy számos konfliktus gyökerét politikai ügyek adják és így ezekhez politikai megoldás szükséges.
A békefenntartás bizonyítottan az ENSZ számára rendelkezésre álló egyik legeredményesebb eszköz, amellyel az ENSZ elősegíti, hogy az országok eljussanak a konfliktustól a békéhez. A mai többrétű békefenntartó műveletek nemcsak a béke és biztonság fenntartását végzik, hanem megkönnyítik a politikai folyamatokat, védik a civileket, valamint elősegítik a korábbi harcoló csapatok leszerelését, lefegyverzését és a társadalomba való visszailleszkedésüket. Támogatják továbbá az alkotmányos folyamatokat, részt vesznek a választások megszervezésében, védelmezik és előmozdítják az emberi jogokat, valamint segítenek a jogbiztonság helyreállításában és a törvényes állami hatóság kiterjesztésében.
Az ENSZ-békefenntartásnak három alapelve van, úgymint
Az ENSZ Békeműveleti Főosztálya által irányított és az ENSZ New York-i székhelyén működő Művelettámogatási Főosztály által támogatott békefenntartó műveletek mandátumát az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozza meg, a műveletekhez szükséges katonai és rendőri személyzetet pedig a tagállamok biztosítják.
Az első ENSZ békefenntartó missziót, az ENSZ Fegyverszünet-ellenőrző Szervezetét (UNTSO) 1945-ben hozták létre, hogy felügyelje az Izrael és arab szomszédjai közötti fegyverszüneti egyezményt. Azóta 125 országból több mint egy millió nő és férfi szolgált világszerte az ENSZ 71 békefenntartó missziójában.
Az ENSZ jelenlegi 12 békefenntartó műveletében 90 000 polgári, rendőri és katonai békefenntartó teljesít szolgálatot a világ számos pontján. 2019-ben az ENSZ-főtitkár elindította a „Cselekvés a békefenntartásért” (A4P) kezdeményezést, hogy megújítsa a békefenntartó műveletek melletti közös politikai elköteleződést.
A ENSZ éves költségvetéséből a békefenntartásra fordított összeg kevesebb mint a globális katonai kiadások fél százaléka.
Az ENSZ békeépítési tevékenységének a célja, hogy segítsen kilábalni az országoknak a konfliktusból, csökkenteni a konfliktusba való visszasüllyedés esélyét, valamint lefektetni a fenntartható béke és fejlődés alapját.
Az ENSZ békeépítő tevékenységét a Békeépítő Bizottság, a Békeépítési Pénzügyi Alap és a Békeépítő Támogatási Iroda valósítja meg.
Az ENSZ már a létrejötte óta központi feladatának tekinti a multilaterális leszerelésre és fegyverkorlátozásra irányuló célok megvalósítását a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében. Ezek a célok magukban foglalják a nukleáris fegyverek csökkentését és leszerelését, a vegyi fegyverek megsemmisítését, a biológiai fegyverek tilalmának erősítését, valamint a taposóaknák és a kézi-, valamint könnyűfegyverek elterjedésének megállítását.
A globális erőfeszítéseknek köszönhetően számos multilaterális szerződés és jogi eszköz elfogadására került sor bizonyos fegyverek szabályozása, korlátozása és megszüntetése érdekében, úgymint az 1970-ben hatályba lépett, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés, az 1975-ben hatályba lépett biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény, az 1997-ben hatályba lépett vegyifegyver-tilalmi egyezmény, valamint a gyalogsági aknák betiltásáról szóló egyezmény, amely 1999-ben lépett hatályba. Az átfogó atomcsend-szerződést 1996-ban fogadták el, ami a mai napig nem lépett hatályba. A fentieken kívül elfogadásra került még a kazettás bombák betiltására irányuló egyezmény, az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezmény és a fegyverkereskedelmi szerződés.
A nukleáris fegyverek betiltásáról szóló szerződés 2021-ben lépett hatályba és a szerződés részes feleinek első találkozójára Bécsben került sor 2022 júniusában.
Miközben a nők a legkevésbé tartoznak a harcoló felek és a fegyveres konfliktusok kirobbantói közé, mégis ők szenvednek leginkább a konfliktusok során. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a nők, béke és biztonság kérdéséről szóló 1325. számú határozatának egyhangúlag történő elfogadásával elismerte, hogy a fenntartható béke eredményességét megerősítheti a nők és a nemi alapú szempontok figyelembevétele a döntéshozatal során. Az alapvető jelentőségű határozat részletesen kitér a nők helyzetére a fegyveres konfliktusok során és felhív a nők részvételére a konfliktusmegoldásra irányuló döntéshozatal és békeépítés minden szintjén.
A békéhez szükség van a fiatalokra. A fenntartható fejlődést és békét nem lehet elérni a fiatalok aktív közreműködése nélkül. A háborús helyzetekben a fiataloknak gyakran felbecsülhetetlen ismereteik vannak a közösségeikről, valamint képesek jelentős változások elindítására. Annak érdekében, hogy a fiatalok aktívan hozzá tudjanak járulni a közösségeiken belüli békeépítéshez, szükség van arra, hogy foglalkozzunk az ő szükségleteikkel, felerősítsük a hangjukat és jobban bevonjuk őket a folyamatokba.
Az ENSZ-békefenntartás már régóta felismerte a fiatalokkal való együttműködés fontosságát, ugyanis a fiatalok lényeges korcsoportnak számítanak a legtöbb fogadó országban, valamint az ENSZ szívesen alkalmazza őket a békefenntartó műveletekben akár polgári, akár rendőri vagy katonai békefenntartóként. A 30 éves kor alatti ENSZ-békefenntartók sok esetben jobban kommunikálnak a helyi lakosság fiataljaival, akiknek még példaképként is szolgálnak. Ezen felül a fiatalok több fejlesztést valósítanak meg és növelik az ENSZ békeműveleteinek átfogó teljesítményét.
Az ENSZ békefenntartók nemzetközi napján tisztelgünk a több mint kétmillió férfi és nő előtt, akik az első misszió 1948-as indítása óta az ENSZ békefenntartójaként szolgáltak. Továbbá tisztelgünk azok előtt, valamint emlékezünk arra a több mint 4 000 békefenntartóra, akik az ENSZ-zászló szolgálata közben vesztették életüket. Ezen felül legmélyebb hálánkat fejezzük ki annak a 90 000 polgári, rendőri és katonai békefenntartónak, akik jelenleg az ENSZ 12 békeműveletében világszerte szolgálatot teljesítenek.
Az ENSZ-t folyamatosan a terrorizmus elleni globális harc összehangolására kérik. Az ENSZ rendszerén belül tizennyolc egyetemes okmány született a nemzetközi terrorizmus ellen harc terén a különböző terrorista cselekményekkel összefüggésben. Az ENSZ terrorizmus elleni küzdelemről szóló globális stratégiáját a tagállamok 2006 szeptemberében fogadták el. Ez volt az első alkalom, amikor az összes tagállam egyetértett egy közös stratégiai és műveleti keretrendszer felállításában a terrorizmus elleni fellépés érdekében.
A nemzetközi szervezett bűnözés sokféle formában megjelenik, úgymint a kábítószer-, fegyver- és emberkereskedelem, valamint a pénzmosás és a korrupció. Manapság a szervezett bűnözés sokoldalúvá, globálissá és makrogazdasági szintűvé vált, ezáltal fenyegetést jelent a békére és biztonságra nézve.
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) felügyeli az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményének és az egyezmény három – az emberkereskedelemről, a migránsok csempészetéről és a fegyvercsempészetről szóló – kiegészítő jegyzőkönyvének betartását.
"A béke nemzetközi napja pedig idén arra emlékeztet bennünket, hogy a megoldás a mi kezünkben van. A béke kultúrájának ápolása azt jelenti, hogy a megosztottság, a hatalomtól való megfosztás és a kétségbeesés helyett igazságosságot, egyenlőséget és reményt biztosítunk mindenki számára." — António Guterres
"Ma tisztelettel adózunk az ENSZ több mint 76 000 békefenntartójának, akik megtestesítik az emberiség legmagasztosabb eszményét, a békét." — António Guterres
Az ukrajnai háború továbbra is mérhetetlen szenvedést, halált és pusztítást okoz, milliókat téve ki komoly jogsértések kockázatának, valamint súlyos humanitárius szükséghelyzetet idézve elő.
"Miközben a béke nemzetközi napját ünnepeljük, az emberek és a bolygónk is válságban vannak." — António Guterres
