A nemzetközi emberi jogi szabályok meghatározzák a kormányok számára, hogy mit tehetnek és mit nem az egyének és a csoportok emberi és alapvető szabadságjogainak előmozdítása és védelmezése érdekében.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete által elért egyik legnagyobb eredmény, hogy megalkotta az emberi jogok átfogó joganyagát, egy olyan egyetemes és nemzetközileg védett kódexet, amelyet minden nemzet elismerhet és amelyben foglalt jogokra minden ember vágyik. Az Egyesült Nemzetek Szervezete meghatározta a nemzetközileg elismert jogok széles körét, köztük a polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat. Létrehozta továbbá azokat a mechanizmusokat, amelyek elősegítik ezen jogok előmozdítását és védelmét, valamint segítik az államokat abban, hogy ellássák vonatkozó feladataikat.
Az emberi jogi joganyag a Közgyűlés által 1945-ben elfogadott ENSZ Alapokmányra és az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára épül. Az Egyesült Nemzetek Szervezete az azóta eltelt időben fokozatosan kibővítette az emberi jogi jogszabályokat úgy, hogy figyelembe vette a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élők, a kisebbségek és más sérülékeny csoportok speciális igényeit.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (UDHR) az emberi jogok történelmének korszakalkotó dokumentuma. A nyilatkozatot különböző jogi és kulturális háttérrel rendelkező, a világ különböző régióiból származó képviselők fogalmazták meg. A Közgyűlés a nyilatkozatot minden nép és nemzet közösen elért eredményeként hirdette ki. A világtörténelemben először rögzítették az alapvető emberi jogok egyetemes védelmét. 1948. évi elfogadása óta a nyilatkozatot több mint 360 nyelvre fordították le – ez a legtöbb nyelvre lefordított dokumentum a világon –, valamint számos új független állam és új demokrácia alkotmányát ihlette. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a két hozzátartozó – a jogorvoslati eljárásról és a halálbüntetés eltörléséről szóló – fakultatív jegyzőkönyv, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és annak fakultatív jegyzőkönyve alkotják az úgynevezett “emberi jogok nemzetközi törvényét”.
A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya arra törekszik, hogy előmozdítsa és védelmezze többek között:
A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya olyan jogokat nevez meg, mint a szabad mozgáshoz való jog, a törvény előtti egyenlőség, a tisztességes eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, a véleménynyilvánítás és a kifejezés szabadsága, a békés gyülekezés joga, a szabad társulás joga, a közügyekben és a választásokon való részvétel joga, valamint a kisebbségi jogok védelme. Ezeken felül kimondja, hogy senkit sem lehet önkényesen megfosztani az életétől, kínzásnak, kegyetlen vagy megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni. Senkit sem lehet rabszolgaságban tartani vagy kényszermunka végzésére kötelezni. Senkit sem lehet önkényesen őrizetbe venni vagy letartóztatni. Senkit sem lehet alávetni a magánéletével kapcsolatban önkényes beavatkozásnak. Az egyezségokmány szerint minden háborús propagandát és megkülönböztetést meg kell tiltani, valamint törvényben kell megtiltani a faji vagy vallási gyűlölet bármilyen hirdetését.
Számos nemzetközi emberi jogi szerződést és más jogi eszközt fogadtak el 1945 óta, amivel még bővebbé vált a nemzetközi emberi jogi joganyag. Ezek közé tartozik a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény (1948), a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény (1965), a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezmény (1979), a gyermek jogairól szóló egyezmény (1989) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (2006).
A terem széles látképe, amint António Guterres főtitkár (a pódiumon) beszédet mond az Emberi Jogi Tanács 40. ülésszakának megnyitóján.
A Közgyűlés által 2006. március 15-én létrehozott Emberi Jogi Tanács átvette a 60 éves ENSZ Emberi Jogi Bizottság munkáját és az ENSZ kulcsfontosságú kormányközi emberi jogi testületévé vált. A közvetlenül a Közgyűlésnek jelentő tanács 47 állam képviselőjéből áll. A tanács feladata, hogy az emberi jogi jogsértések elleni fellépéssel és ajánlásokkal világszerte megerősítse az emberi jogok védelmét és alkalmazását, valamint kezelje az emberi jogi vészhelyzeteket is.
A tanács az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálati (UPR) mechanizmus során négyévente felméri az emberi jogok helyzetét az ENSZ 193 tagállamában. Az államok irányítják a tanács égisze alatt zajló és együttműködésen alapuló felülvizsgálatot, amelynek során az államoknak lehetőségük nyílik arra, hogy bemutassák az országukban fennálló emberi jogi helyzet javítása, valamint a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelőség érdekében hozott intézkedéseiket és a felmerülő kihívásokat.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa felel az ENSZ emberi jogi tevékenységeinek megvalósításáért. A főbiztos feladata eljárni az emberi jogok súlyos megsértése esetén, valamint megtenni a megelőző lépéseket.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala az Egyesült Nemzetek Szervezete által végzett emberi jogi tevékenységek kapcsolattartó pontja. A hivatal titkárságként szolgál az Emberi Jogi Tanács, az emberi jogi szerződések betartását felügyelő szakértői bizottságok és az ENSZ más emberi jogi szervei számára. Ezen felül a hivatal emberi jogi vonatkozású terepmunkát is végez.
A legtöbb alapvető emberi jogi szerződés magában foglalta egy olyan testület felállítását, amely annak a szerződést ratifikáló országok általi végrehajtásáért felel. Jogai megsértése esetén bárki közvetlenül panaszt tehet a vonatkozó emberi jogi szerződés végrehajtását felügyelő testületnek.
Az emberi jogok meghatározóak az ENSZ szakpolitikáin és programjain belül. Ennek eredményeképpen minden ENSZ-testület és szakosított intézmény valamilyen mértékben részt vesz az emberi jogok védelmében. Ennek keretében például a fejlődéshez való jog az egyik alapvető eleme a fenntartható fejlődési céloknak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete pedig az élelmezéshez való jog érvényesülését segíti elő. Az ENSZ nők helyzetének előmozdításával foglalkozó szervezete a nemek közötti egyenlőséget hirdeti, míg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a munkajogokat határozza meg és védelmezi.
Az emberi jogok napját minden év december 10-én ünnepeljük.
Az Emberi Jogi Tanács különeljárásai során a munkájukat önkéntes alapon végző, független emberi jogi szakértők járnak el országmegbízatás vagy tematikus megbízatás alapján, majd jelentést tesznek és szakértői véleményt adnak az emberi jogok helyzetével kapcsolatban. Az Emberi Jogi Tanács választja meg a szakértőket hároméves megbízatásra. 2022 októberében 14 ország- és 45 tematikus megbízatás keretében foglalkoztak szakértők többek között az önkényes fogva tartással, a bírósági ítélet nélküli kivégzésekkel, a kínzással, a gyermekprostitúcióval, valamint az élelemhez, a megfelelő lakhatáshoz, a biztonságos ivóvízhez, a kifejezés szabadságához és az oktatáshoz való jog megtagadásának problémájával.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos Hivatalának támogatásával a szakértők látogatást tesznek a mandátumukat érintő országba, fellépnek az emberi jogi jogsértések egyes esetei vagy a bejelentett jogsértések esetén, hozzájárulnak a nemzetközi emberi jogi normák fejlesztéséhez, képviselik az emberi jogok védelmét, valamint tájékoztatják a lakosságot.
"„Minden emberi lény szabadnak születik, és egyenlő méltósága és joga van." Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának ikonikus nyitómondata ma is ugyanolyan fontos, mint amikor hetvenöt évvel ezelőtt elfogadták." — António Guterres
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 75. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget szervezett a Magyar ENSZ Társaság és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Budapesten.
„Méltóság, szabadság és igazság mindenkinek". November 27-től december 10-ig különleges program hívja fel a figyelmet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 75. évfordulójára a buszokon és villamosokon.
"A demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása jelentik a rugalmas, befogadó és békés társadalmak alapköveit. Biztosítják a szabadságot, előmozdítják a fenntartható fejlődést, valamint védik minden ember méltóságát és jogait." — António Guterres
