A Titkárság épületének látképe, előtérben a tagállamok zászlóival, az ENSZ New York-i székhelyén.
Az ENSZ Alapokmány az ENSZ hat fő szervét hozta létre, ezek a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Nemzetközi Bíróság és a Titkárság.
Az ENSZ munkája a világ minden szegletébe elér. Jóllehet az ENSZ-t leginkább a békefenntartásról, a békeépítésről, a konfliktusmegelőzésről és a humanitárius segítségnyújtásról ismerik az emberek, az ENSZ és annak rendszere (a szakosított intézmények, az alapok és a programok) több módon is hatással van életünkre és jobb hellyé teszi világunkat. A szervezet munkája számtalan lényeges kérdésre kiterjed, többek között a fenntartható fejlődésre, a környezetvédelemre és a menekültek támogatására, a katasztrófavédelemre, a terrorizmus elleni harcra, a leszerelésre és a fegyverek elterjedésének megakadályozására, a demokrácia, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és a nők helyzetének jobbítására, a kormányzásra, a nemzetközi egészségügyre, a taposóakna-mentesítésre, valamint az élelmiszer-termelés bővítésére.
A Közgyűlés termének széles látképe, amint António Guterres főtitkár (a pódiumon és a képernyőkön) beszédet mond a Közgyűlés 76. ülésszakának általános vitáján.
A Közgyűlés az ENSZ fő tanácskozó, döntéshozó és képviseleti szerve. A Közgyűlésben mind a 193 tagállam képviselteti magát, így ez az egyetlen univerzális ENSZ-testület. Minden év szeptemberében az ENSZ összes tagállamának képviselői megjelennek a Közgyűlés New York-i termében tartott éves ülésszakon és általános vitán, amelyen számos államfő is részt vesz és beszédet mond. A Közgyűlés a határozatait a jelenlévő és szavazó tagok szavazatának kétharmados többségével hozza a nemzetközi béke és biztonság, az új tagok felvétele, a költségvetési kérdések és más hasonlóan fontos ügyekben. Egyéb kérdésekben a jelenlévő és szavazó tagok egyszerű többsége határoz. A Közgyűlés minden ülésszakra új elnököt választ, aki egy éven keresztül tölti be ezt a beosztást.
A Biztonsági Tanács ülése a terrorcselekmények által a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyekről.
Az ENSZ Alapokmánynak megfelelően a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fő felelősséget a Biztonsági Tanácsra ruházzák. A Biztonsági Tanácsnak 15 – 5 állandó és 10 nem állandó – tagja van. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Az ENSZ Alapokmány szerint a Biztonsági Tanács határozatai a tagállamokra nézve kötelező erejűek. A Biztonsági Tanácsnak vezető szerepe van annak eldöntésében, hogy egy viszály veszélyezteti-e a nemzetközi béke és biztonság fenntartását vagy annak megállapításában, hogy történt-e agresszió. A Biztonsági Tanács felhívja a feleket arra, hogy a köztük fennálló vitát békés eszközök útján rendezzék, valamint ajánlásokat tesz a rendezés módjára vonatkozóan. Néhány esetben a Biztonsági Tanács szankciókat foganatosíthat, sőt jóváhagyhatja fegyveres erő használatát is, ha azt a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához és helyreállításához szükségesnek ítéli meg. A Biztonsági Tanácsnak minden hónapban új elnöksége van.
A Gazdasági és Szociális Tanács 2023. évi ülésszakának megnyitója.
A Gazdasági és Szociális Tanács a gazdasági, szociális és környezetvédelmi kérdésekben, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok végrehajtásával kapcsolatban eljáró fő irányító, szakpolitikai, tanácskozó és ajánlásokat tevő szerv. Felügyeli a segédszerveket és a szakértői testületeket a gazdasági, szociális és környezetvédelmi területeken. A Közgyűlés választja a Gazdasági és Szociális Tanács 54 tagját hároméves egymást átfedő ciklusokra. A Gazdasági és Szociális Tanács az ENSZ központi véleményező- és vitafóruma, amely a fenntartható fejlődésről való innovatív gondolkodást is elősegíti.
A Gyámsági Tanács az ENSZ Alapokmányának XIII. fejezete szerint jött létre 1945-ben, hogy a hét tagállam által igazgatott tizenegy gyámság alatt álló terület nemzetközi felügyeletét biztosítsa, valamint gondoskodjon a szükséges lépésekről, hogy ezek a területek felkészüljenek az önálló kormányzásra és függetlenségre. Minden gyámság alatt álló terület képessé vált az önálló kormányzásra vagy függetlenné vált 1994-re. A Gyámsági Tanács felfüggesztette működését 1994. november 1-jén. A Gyámsági Tanács egy 1994. május 25-én elfogadott határozata alapján módosította eljárási szabályait, hogy megszüntesse az évenkénti kötelező találkozókat és bevezesse helyettük a szükség szerinti találkozókat, amelyeket a Gyámsági Tanács vagy elnökének határozata vagy tagjai többségének, valamint a Közgyűlés vagy a Biztonsági Tanács kérésére hívnak össze.
A Gyámsági Tanács üléstermének széles látképe az "Interaktív párbeszéd a Közgyűlésben az árupiacokról" című rendezvényen.
A Béke Palota, a Nemzetközi Bíróság (ICJ) székhelye Hágában, Hollandiában.
A Nemzetközi Bíróság az ENSZ legfőbb bírói szerve. Székhelye a hágai (Hollandia) Béke Palotában található. Ez a hat közül az egyetlen olyan ENSZ fő szerv, amelynek székhelye nem New York-ban (Amerikai Egyesült Államok) található. A bíróság szerepe, hogy az államok által elé terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog szerint rendezze, valamint az, hogy jogi kérdésekben tanácsadó véleményt nyilvánítson az ENSZ előterjesztésre jogosult szerveinek és szakosított intézményeinek megkeresésére. A Nemzetközi Bíróság az alapszabályának megfelelően működik.
A Titkárság mint világszerte dolgozó nemzetközi tisztviselői kar felelős az ENSZ szerteágazó, mindennapi munkájának elvégzéséért. A Titkárság segíti az ENSZ fő szerveit, valamint igazgatja az általuk meghatározott programokat és szakpolitikát. A Titkárság vezetője a főtitkár, akit a Biztonsági Tanács ajánlására a Közgyűlés nevez ki ötéves, megújítható időtartamra. A főtitkár a szervezet eszméinek szimbóluma, aki felszólal a világ népei, különösen a szegények és a sérülékeny emberek érdekében. António Guterres az ENSZ kilencedik főtitkára.
Az ENSZ munkatársai az SDG cselekvési zónánál állnak az ENSZ-székház gyepén.
Az ENSZ Alapokmány a főtitkárra mint „a szervezet legfőbb igazgatási tisztviselőjére” utal, aki elvégez „minden olyan más feladatot”, amellyel a Biztonsági Tanács, a Közgyűlés, a Gazdasági és Szociális Tanács és egyéb ENSZ-szervek megbízzák.
Az ENSZ Alapokmány felhatalmazza a főtitkárt arra is, hogy „felhívja a Biztonsági Tanács figyelmét minden olyan ügyre, amely véleménye szerint a nemzetközi béke és biztonság fenntartását veszélyeztetheti”. Ezek az irányvonalak meghatározzák a főtitkár hatásköreit, valamint jelentős mozgásteret biztosítanak számára.
A főtitkárnak körültekintően kell figyelembe vennie a tagállamok álláspontjait, ugyanakkor fenn kell tartania az Egyesült Nemzetek Szervezetének értékeit és erkölcsi tekintélyét, fel kell szólalnia és tennie kell a békéért, még akkor is, ha ezzel időről időre kockáztatja, hogy ellentmond ezeknek a tagállamoknak vagy nem ért velük egyet.
Ez a kreatív feszültség kíséri a főtitkárt munkája során mindennap miközben részt vesz az ENSZ testületeinek ülésein, megbeszéléseket folytat többek között a világ vezetőivel és kormánytisztviselőkkel, valamint beutazza a világot azért, hogy az ENSZ-tagállamok népeivel kapcsolatban legyen és tájékoztassa őket az ENSZ szerint nemzetközi aggodalomra okot adó témák széles köréről. A főtitkár az ENSZ munkájáról minden évben jelentést tesz a Közgyűlésnek, amelyben értékeli a szervezet tevékenységeit és felvázolja jövőbeli prioritásait.
A főtitkárt az ENSZ Alapokmányának 97. cikke szerint a Biztonsági Tanács ajánlására a Közgyűlés nevezi ki.
Nincs meghatározva, hogy hány alkalommal lehet egy főtitkárt újraválasztani, azonban eddig még egy főtitkár sem töltötte be a tisztséget kettőnél több ötéves ciklusban.
A kilencedik főtitkár az alábbi nyolc korábbi főtitkárt követi:
"Az Egyesült Nemzetek Szervezetét a világ országai hozták létre azért, hogy jobb hellyé tegye a világot." — António Guterres
Az ENSZ Közgyűlésének 79. ülésszaka mérföldkövet jelent a 17 fenntartható fejlődési cél elérésének felgyorsítására irányuló globális erőfeszítésekben. A Közgyűlés ideje alatt kerül megrendezésre a „Jövő csúcstalálkozója”, amely felhívja a figyelmet arra, hogy fokozott nemzetközi együttműködésre van szükségünk az éghajlatváltozáshoz, a szegénységhez, az egyenlőtlenséghez, valamint a jövő egyéb kihívásaihoz hasonló égető problémáink megoldása érdekében.
A csúcstalálkozó egy olyan magas szintű esemény, amelyen a világ vezetői azért találkoznak, hogy új nemzetközi konszenzust alakítsanak ki jelenlegi világunk jobbá tételéről és jövőnk védelméről.
"A jövő csúcstalálkozója lehetőséget kínál arra, hogy a 21. századra és a többpólusú világunkra hangolt, hatékonyabb és befogadóbb intézményeket és eszközöket hozzunk létre a globális együttműködés érdekében." - Az ENSZ-főtitkár António Guterres
