Általános információk az ENSZ-ről

<p><sub>A Titkárság épületének látképe, előtérben a tagállamok zászlóival, az ENSZ New York-i székhelyén.</sub></p>
© UN Photo/Rick Bajornas

A Titkárság épületének látképe, előtérben a tagállamok zászlóival, az ENSZ New York-i székhelyén.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egy nemzetközi szervezet, amelyet a második világháborút követően 1945-ben alapított 51 olyan ország, amely elkötelezte magát a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése és a társadalmi fejlődés, valamint a jobb életszínvonal és az emberi jogok előmozdítása mellett.

Az ENSZ négy fő célja:

  • a béke fenntartása világszerte;
  • a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése;
  • segítségnyújtás a nemzetek számára ahhoz, hogy közös munkával jobbá tegyék a szegények életkörülményeit, felszámolják az éhezést, a járványokat és az írástudatlanságot; valamint előmozdítsák a tiszteletet egymás jogai és alapvető szabadságjogai iránt; és
  • az, hogy központi szerepet töltsön be az egyes nemzetek által e közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek összehangolásában.

Kiemelt

  • Elszántan – 2023-as éves jelentés
    © UN Photo/Cia Pak

    Elszántan – 2023-as éves jelentés

    18/09/2023

    „Az Egyesült Nemzetek Szervezetének női és férfi kollégái elszántan dolgoznak azért, hogy kezeljék napjaink többszörös válságait és azért, hogy a béke, a stabilitás és a jólét új útjára tereljék az emberiséget.”

    — António Guterres, ENSZ-főtitkár

Az ENSZ globális munkája

Az ENSZ munkája a világ minden szegletébe elér. Jóllehet az ENSZ-t leginkább a békefenntartásról, a békeépítésről, a konfliktusmegelőzésről és a humanitárius segítségnyújtásról ismerik az emberek, az ENSZ és annak rendszere (a szakosított intézmények, az alapok és a programok) több módon is hatással van életünkre és jobb hellyé teszi világunkat. A szervezet munkája számtalan lényeges kérdésre kiterjed, többek között a fenntartható fejlődésre, a környezetvédelemre és a menekültek támogatására, a katasztrófavédelemre, a terrorizmus elleni harcra, a leszerelésre és a fegyverek elterjedésének megakadályozására, a demokrácia, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és a nők helyzetének jobbítására, a kormányzásra, a nemzetközi egészségügyre, a taposóakna-mentesítésre, valamint az élelmiszer-termelés bővítésére.

<p><sub>A Közgyűlés termének széles látképe, amint António Guterres főtitkár (a pódiumon és a képernyőkön) beszédet mond a Közgyűlés <span class="contentpasted0">76. </span>ülésszakának általános vitáján.</sub></p>
© UN Photo/Manuel Elías

A Közgyűlés termének széles látképe, amint António Guterres főtitkár (a pódiumon és a képernyőkön) beszédet mond a Közgyűlés 76. ülésszakának általános vitáján.

Közgyűlés

A Közgyűlés az ENSZ fő tanácskozó, döntéshozó és képviseleti szerve. A Közgyűlésben mind a 193 tagállam képviselteti magát, így ez az egyetlen univerzális ENSZ-testület. Minden év szeptemberében az ENSZ összes tagállamának képviselői megjelennek a Közgyűlés New York-i termében tartott éves ülésszakon és általános vitán, amelyen számos államfő is részt vesz és beszédet mond. A Közgyűlés a határozatait a jelenlévő és szavazó tagok szavazatának kétharmados többségével hozza a nemzetközi béke és biztonság, az új tagok felvétele, a költségvetési kérdések és más hasonlóan fontos ügyekben. Egyéb kérdésekben a jelenlévő és szavazó tagok egyszerű többsége határoz. A Közgyűlés minden ülésszakra új elnököt választ, aki egy éven keresztül tölti be ezt a beosztást.

Az ENSZ-Közgyűlés 78. ülésszakának elnöke

alt text is missing
© UN Photo/Loey Felipe

A Közgyűlés új ülésszakával egyidejűleg új elnök is hivatalba lép. A Trinidad és Tobagóból származó Dennis Francis tölti be az elnöki tisztséget a következő tizenkét hónapban.

Dennis Francis mintegy 40 éves karriert futott be Trinidad és Tobago diplomáciai szolgálatában. Ebből 18 éven keresztül nagyköveti rangja volt a 2016-os kötelező nyugdíjba vonulásáig.

Hivatali idejére négy prioritást határozott meg az előttünk álló globális kihívások érdemi kezelése érdekében, amelyek a béke, a jólét, a haladás és a fenntarthatóság.

A Közgyűlés korábbi elnökei:
Kőrösi Csaba Magyarországról

AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS 78. ÜLÉSSZAKA

alt text is missing
© UN Photo/Manuel Elías

Az ENSZ-Közgyűlés 78. ülésszakának programja

<p><sub>A Biztonsági Tanács ülése a terrorcselekmények által a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyekről.</sub></p>
© UN Photo/Loey Felipe

A Biztonsági Tanács ülése a terrorcselekmények által a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyekről.

Biztonsági Tanács

Az ENSZ Alapokmánynak megfelelően a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fő felelősséget a Biztonsági Tanácsra ruházzák. A Biztonsági Tanácsnak 15 – 5 állandó és 10 nem állandó – tagja van. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Az ENSZ Alapokmány szerint a Biztonsági Tanács határozatai a tagállamokra nézve kötelező erejűek. A Biztonsági Tanácsnak vezető szerepe van annak eldöntésében, hogy egy viszály veszélyezteti-e a nemzetközi béke és biztonság fenntartását vagy annak megállapításában, hogy történt-e agresszió. A Biztonsági Tanács felhívja a feleket arra, hogy a köztük fennálló vitát békés eszközök útján rendezzék, valamint ajánlásokat tesz a rendezés módjára vonatkozóan. Néhány esetben a Biztonsági Tanács szankciókat foganatosíthat, sőt jóváhagyhatja fegyveres erő használatát is, ha azt a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához és helyreállításához szükségesnek ítéli meg. A Biztonsági Tanácsnak minden hónapban új elnöksége van.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának új nem állandó tagjai

2024. január 2-án Szlovénia nem állandó tagként csatlakozott az ENSZ Biztonsági Tanácsához két éves időtartamra, Algéria, Guyana, a Koreai Köztársaság és Sierra Leone mellett.

A tagokat 2023. júniusában, régió szerinti földrajzi eloszlás alapján választotta meg, a mind a 193 ENSZ-tagállamot magában foglaló Közgyűlés. 

A Biztonsági Tanács további öt nem állandó tagja Ecuador, Japán, Málta, Mozambik és Svájc, amelyek 2023. januárjában csatlakoztak.

Hogyan működik az ENSZ Biztonsági Tanácsa?

A nemzetközi béke és biztonság megőrzése a Biztonsági Tanács elsődleges feladata. Nézze meg videónkat, hogy megtudja, hogyan működik a Biztonsági Tanács.

<p><sub>A Gazdasági és Szociális Tanács 2023. évi ülésszakának megnyitója.</sub></p>
© UN Photo/Loey Felipe

A Gazdasági és Szociális Tanács 2023. évi ülésszakának megnyitója.

Gazdasági és Szociális Tanács

A Gazdasági és Szociális Tanács a gazdasági, szociális és környezetvédelmi kérdésekben, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok végrehajtásával kapcsolatban eljáró fő irányító, szakpolitikai, tanácskozó és ajánlásokat tevő szerv. Felügyeli a segédszerveket és a szakértői testületeket a gazdasági, szociális és környezetvédelmi területeken. A Közgyűlés választja a Gazdasági és Szociális Tanács 54 tagját hároméves egymást átfedő ciklusokra. A Gazdasági és Szociális Tanács az ENSZ központi véleményező- és vitafóruma, amely a fenntartható fejlődésről való innovatív gondolkodást is elősegíti.

Gyámsági Tanács

A Gyámsági Tanács az ENSZ Alapokmányának XIII. fejezete szerint jött létre 1945-ben, hogy a hét tagállam által igazgatott tizenegy gyámság alatt álló terület nemzetközi felügyeletét biztosítsa, valamint gondoskodjon a szükséges lépésekről, hogy ezek a területek felkészüljenek az önálló kormányzásra és függetlenségre. Minden gyámság alatt álló terület képessé vált az önálló kormányzásra vagy függetlenné vált 1994-re. A Gyámsági Tanács felfüggesztette működését 1994. november 1-jén. A Gyámsági Tanács egy 1994. május 25-én elfogadott határozata alapján módosította eljárási szabályait, hogy megszüntesse az évenkénti kötelező találkozókat és bevezesse helyettük a szükség szerinti találkozókat, amelyeket a Gyámsági Tanács vagy elnökének határozata vagy tagjai többségének, valamint a Közgyűlés vagy a Biztonsági Tanács kérésére hívnak össze.

<p><sub>A Gyámsági Tanács üléstermének széles látképe az "Interaktív párbeszéd a Közgyűlésben az árupiacokról" című rendezvényen.</sub></p>
© UN Photo/Manuel Elías

A Gyámsági Tanács üléstermének széles látképe az "Interaktív párbeszéd a Közgyűlésben az árupiacokról" című rendezvényen.

<p><sub>A Béke Palota, a Nemzetközi Bíróság (ICJ) székhelye Hágában, Hollandiában.</sub></p>
© UN Photo/ICJ/Jeroen Bouman

A Béke Palota, a Nemzetközi Bíróság (ICJ) székhelye Hágában, Hollandiában.

Nemzetközi Bíróság

A Nemzetközi Bíróság az ENSZ legfőbb bírói szerve. Székhelye a hágai (Hollandia) Béke Palotában található. Ez a hat közül az egyetlen olyan ENSZ fő szerv, amelynek székhelye nem New York-ban (Amerikai Egyesült Államok) található. A bíróság szerepe, hogy az államok által elé terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog szerint rendezze, valamint az, hogy jogi kérdésekben tanácsadó véleményt nyilvánítson az ENSZ előterjesztésre jogosult szerveinek és szakosított intézményeinek megkeresésére. A Nemzetközi Bíróság az alapszabályának megfelelően működik. 

Titkárság

A Titkárság mint világszerte dolgozó nemzetközi tisztviselői kar felelős az ENSZ szerteágazó, mindennapi munkájának elvégzéséért. A Titkárság segíti az ENSZ fő szerveit, valamint igazgatja az általuk meghatározott programokat és szakpolitikát. A Titkárság vezetője a főtitkár, akit a Biztonsági Tanács ajánlására a Közgyűlés nevez ki ötéves, megújítható időtartamra. A főtitkár a szervezet eszméinek szimbóluma, aki felszólal a világ népei, különösen a szegények és a sérülékeny emberek érdekében. António Guterres az ENSZ kilencedik főtitkára.

<p><sub>Az ENSZ munkatársai az SDG cselekvési zónánál állnak az ENSZ-székház gyepén.</sub></p>
© UN Photo/Laura Jarriel

Az ENSZ munkatársai az SDG cselekvési zónánál állnak az ENSZ-székház gyepén.

Az ENSZ-főtitkár szerepe

Az ENSZ Alapokmány a főtitkárra mint „a szervezet legfőbb igazgatási tisztviselőjére” utal, aki elvégez „minden olyan más feladatot”, amellyel a Biztonsági Tanács, a Közgyűlés, a Gazdasági és Szociális Tanács és egyéb ENSZ-szervek megbízzák.

Az ENSZ Alapokmány felhatalmazza a főtitkárt arra is, hogy „felhívja a Biztonsági Tanács figyelmét minden olyan ügyre, amely véleménye szerint a nemzetközi béke és biztonság fenntartását veszélyeztetheti”. Ezek az irányvonalak meghatározzák a főtitkár hatásköreit, valamint jelentős mozgásteret biztosítanak számára.

A főtitkárnak körültekintően kell figyelembe vennie a tagállamok álláspontjait, ugyanakkor fenn kell tartania az Egyesült Nemzetek Szervezetének értékeit és erkölcsi tekintélyét, fel kell szólalnia és tennie kell a békéért, még akkor is, ha ezzel időről időre kockáztatja, hogy ellentmond ezeknek a tagállamoknak vagy nem ért velük egyet.

Ez a kreatív feszültség kíséri a főtitkárt munkája során mindennap miközben részt vesz az ENSZ testületeinek ülésein, megbeszéléseket folytat többek között a világ vezetőivel és kormánytisztviselőkkel, valamint beutazza a világot azért, hogy az ENSZ-tagállamok népeivel kapcsolatban legyen és tájékoztassa őket az ENSZ szerint nemzetközi aggodalomra okot adó témák széles köréről. A főtitkár az ENSZ munkájáról minden évben jelentést tesz a Közgyűlésnek, amelyben értékeli a szervezet tevékenységeit és felvázolja jövőbeli prioritásait.

<p><sub>António Guterres főtitkár a <a href="/unis/hu/events/2019/vic40.html">Bécsi Nemzetközi Központ 40. évfordulóján</a> 2019-ben.</sub></p>
© UNIS Vienna/Nikoleta Haffar

António Guterres főtitkár a Bécsi Nemzetközi Központ 40. évfordulóján 2019-ben.

António Guterres ENSZ-főtitkár

Az ENSZ kilencedik főtitkára António Guterres, aki 2017. január 1-jén lépett hivatalba.

Az ENSZ-főtitkár megválasztása előtt az ENSZ menekültügyi főbiztosa (UNHCR) volt 2005 júniusa és 2015 decembere között. Azt megelőzően pedig több mint 20 évet töltött el kormányzati pozíciókban és a közigazgatásban. 1995 és 2002 között Portugália miniszterelnöke volt.

António Guterrest másodjára is megválasztották ENSZ-főtitkárrá a 2022. január és 2026. december közötti időszakra. Guterres vállalta, hogy továbbra is segíti a világot abban, hogy túljusson a Covid–19-járványon, valamint a szolidaritás és az egyenlőség új korszakára hívott fel.

A főtitkár kiválasztása

A főtitkárt az ENSZ Alapokmányának 97. cikke szerint a Biztonsági Tanács ajánlására a Közgyűlés nevezi ki.

Nincs meghatározva, hogy hány alkalommal lehet egy főtitkárt újraválasztani, azonban eddig még egy főtitkár sem töltötte be a tisztséget kettőnél több ötéves ciklusban.

Az eddigi főtitkárok

A kilencedik főtitkár az alábbi nyolc korábbi főtitkárt követi:

  • Ban Ki-Mun (Koreai Köztársaság), aki 2007. januártól 2016. december végéig töltötte be a tisztséget;
  • Kofi A. Annan (Ghána), aki 1997. januártól 2006. december végéig töltötte be a tisztséget;
  • Boutros Boutros-Ghali (Egyiptom), aki 1992. januártól 1996. december végéig töltötte be a tisztséget;
  • Javier Pérez de Cuéllar (Peru), aki 1982. januártól 1991. december végéig töltötte be a tisztséget;
  • Kurt Waldheim (Ausztria), aki 1972. januártól 1981. december végéig töltötte be a tisztséget;
  • U Thant (Burma, a mai Mianmar), aki 1961. november végétől 1971. december végéig töltötte be a tisztséget, ugyan hivatalosan csak 1962 novemberében választották meg ENSZ-főtitkárrá, addig megbízott ENSZ-főtitkárként látta el feladatát;
  • Dag Hammarskjöld (Svédország), aki 1953. áprilisától 1961. szeptemberi Afrikában történt repülőgép-szerencsétlenségben bekövetkezett haláláig töltötte be a tisztséget; és
  • Trygve Lie (Norvégia), aki 1946. februárjától 1952. novemberi lemondásáig töltötte be a tisztséget.

Kapcsolódó hírek

További hírek

Béke és biztonság

alt text is missing

Emberi jogok

alt text is missing

Fenntartható Fejlődés

alt text is missing