António Guterres ENSZ-főtitkár a háború kitörésének harmadik évfordulóján elmondta, hogy „ami sok, az sok”
2025. február 24. – Három év telt el azóta, hogy Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen. A háború azonban továbbra is mérhetetlen szenvedést okoz az ukrán nép számára, valamint mélyreható globális következményekkel jár. A még mindig fennálló konfliktus tovább pusztítja a lakosságot és az infrastruktúrát, ami nagymértékű elvándorlást és rombolást okoz. Emberek ezrei, köztük sok gyermek hal meg, sérül meg vagy veszíti el valamelyik végtagját a támadások során.
Amint azt António Guterres ENSZ-főtitkár nyilatkozatában elmondta: „E tragikus alkalomból ismételten megerősítem, hogy sürgősen szükség van egy igazságos, fenntartható és átfogó békére, amely teljes mértékben fenntartja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül, és összhangban van az ENSZ Alapokmányával, a nemzetközi joggal és a Közgyűlés határozataival.”
Jelenleg a lakosság több mint egyharmada, 12,7 millió ember szorul humanitárius segítségre az országban. A kihívások ellenére az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) és annak humanitárius partnerei 2024-ben mintegy 8,4 millió embernek nyújtottak létfontosságú segítséget Ukrajna-szerte. A segélyt kapottak közel 60 százaléka nő és fiatal lány volt. Ezt az eredményt az ENSZ több mint 600 szervezet együttes erőfeszítésével érte el, amely lehetővé tette az alapvető segélynyújtást különösen a frontvonalakhoz közeli területeken és az ellenségeskedések elől menekülő emberek számára.
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) szerint a konfliktus 1,5 millió gyermek életét tette tönkre a frontvonal mindkét oldalán. Az ENSZ 2022 februárja óta 2472 gyermekáldozatot – köztük 667 halottat és 1805 sebesültet – regisztrált. Az UNICEF a humanitárius segélyek széles körét biztosítja és támogatásokat nyújt, többek között egészségügyi szolgáltatásokat, pszichoszociális támogatást, formális és nem formális oktatást és a biztonságos ivóvízhez való hozzáférést.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 6,3 millió ukrán menekült tartózkodik Európában, további 560 000 menekült pedig Európán kívül, valamint 3,6 millió ember él belső menekültként Ukrajnában. Ennek következtében jelenleg ez a világ egyik legnagyobb menekültválsága.
Az Emberi Jogi Tanács által Bécsben felállított, Ukrajnával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság új bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy az orosz hatóságok megkínozták az ukrán civileket és hadifoglyokat a megszállt ukrán területeken és az Oroszországi Föderáció területén.
Az ENSZ humanitárius szervezetei 4,2 milliárd dollárt kérnek a legvédtelenebbek megsegítésére
2024. február 24. – Az ukrajnai háború továbbra is mérhetetlen szenvedést, halált és pusztítást okoz, milliókat téve ki komoly jogsértések kockázatának, valamint súlyos humanitárius szükséghelyzetet idézve elő.
Ezrek estek el, sebesültek meg, vagy csonkolódtak meg, köztük gyerekek százai. Ez a legsúlyosabb fegyveres konfliktus Európában a második világháború óta.
2023 során a harcok és összecsapások tovább pusztították Ukrajna egyes területeit és óriási károkat okoztak a civil infrastruktúrában: otthonokat, iskolákat, kórházakat, valamint víz-, gáz- és áramellátó rendszereket sorozatosan értek csapások – néhány esetben célzottan.
Ez tovább súlyosbította azt a széleskörű pusztítást, amely az alapvető szolgáltatásokat már eddig is megtizedelte az országban, különösen keleten, ahol az emberek már 10 éve háborúban kénytelenek élni Oroszország inváziója miatt.
2023-ban az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA), partnereivel együttműködve 11 millió férfit, nőt és gyermeket segített víz- és higiéniai ellátással, otthonok javításához szükséges építőanyagokkal, egészségügyi vagy oktatási szolgáltatásokkal, élelmiszerrel, készpénztámogatással, valamint tanácsadással, jogi segítségnyújtással és aknamentesítéssel.
A háború milliókat kényszerített otthonuk elhagyására, és még mindig közel 4 millió ember – köztük közel 1 millió gyermek – belső menekült Ukrajnában. Európában körülbelül 6 millió ukrán menekült van, köztük körülbelül 274.000 Ausztriában, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában. A lakosság hosszútávú lakhelyelhagyásra kényszerítése sokakat a szakadék szélére sodor, mivel kimerítették erőforrásaikat és nem képesek megbirkózni a munkahelyük vagy jövedelmük elvesztésével.
2024-ben több mint 14,6 millió embernek – az ukrán lakosság körülbelül 40 %-ának – lesz szüksége humanitárius segítségnyújtásra. Az ENSZ által irányított intézkedések körülbelül 8,5 millió ember támogatását célozzák.
Ezzel egyidejűleg be kell fektetnünk Ukrajna helyreállításába és újjáépítésébe. 2023-ban az Egyesült Nemzetek, kéz a kézben az ukrán kormánnyal, helyi hatóságokkal, közösségekkel és másokkal, fokozta a helyreállítással kapcsolatos munkáit. Segítünk a közösségeknek a romeltakarításban és az aknamentesítésben, a lakóházak és a társadalmi infrastruktúra újjáépítésében, mentálhigiénés és pszichoszociális ellátás nyújtásában, a megélhetés és a foglalkoztatás támogatásában és még sok másban.
Az ENSZ által kidolgozott terv – amely az orosz élelmiszerek és műtrágya előtt is megnyitja a globális piacokat – segít a világszerte milliókat érintő, szakadatlanul emelkedő élelmiszerárak stabilizálásában és az éhínség megelőzésében.
Ukrajnában már több mint négy hónapja tart a háború, amely világszerte veszélyezteti az emberek megélhetését, ugyanis egyre nagyobb ársokk uralkodik a globális élelmiszer-, energia- és műtrágyapiacokon egy olyan világban, amely már így is a COVID-19 járvánnyal és az éghajlatváltozással küzd.
Ukrajna népének az orosz megszállás valóságos rémálmot és egy borzasztó mértékű humanitárius katasztrófát jelent. A háború azonban gyorsan élet-halál kérdéssé válik a kiszolgáltatott emberek számára világszerte.
2023. február 24. – Az ukrajnai háború több ezer emberéletet követelt, mérhetetlen pusztítást okozott, milliókat kényszerített otthonuk elhagyására, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog elfogadhatatlan megsértéséhez vezetett. Martin Griffiths az ENSZ sürgősségi segélyezési koordinátora nemrég elmondta, hogy az Ukrajnában élők közül sokaknak a helyzete továbbra is kétségbeejtő, mivel a polgári célpontok és infrastruktúra „könyörtelen” bombázása közepette élnek.
António Guterres ENSZ-főtitkár a Közgyűlés 11. vészhelyzeti ülésszakán elmondta: „Az Ukrajna elleni orosz támadásnak és a városok elfoglalásának egyéves évfordulója komor mérföldkő az ukrán nép és a nemzetközi közösség számára egyaránt. Ez a támadás sérti a kollektív lelkiismeretünket. Sérti az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot. Drámai humanitárius és emberi jogi következményekkel jár. És a hatása messze Ukrajnán túl is érezhető.”
Az ukrajnai menekültválság a világ legnagyobb menekültválsága. Közel 8 millió ember menekült a szomszédos országokba, és 5,4 millió ember vált belső menekültté.
Az Ukrajna keleti részén történő erőszak növekedéséről szóló jelentések közepette az ENSZ legutóbbi becslései szerint Ukrajnában az elmúlt egy évben több mint 7000 polgári áldozatot követelt a háború, és 12 000-en sebesültek meg, de az áldozatok valós száma minden bizonnyal ennél is magasabb. Véget kell vetni a polgári lakosság és infrastruktúra elleni támadásoknak.
Az Emberi Jogi Tanács által létrehozott bécsi székhelyű független nemzetközi vizsgálóbizottság (IICIU) megállapította, hogy Ukrajnában háborús bűnöket, emberi jogi jogsértéseket és a nemzetközi humanitárius jog megsértését követték el.
A háború messze túlmutat Ukrajnán. Élelmiszer-, energia- és pénzügyi válságot szított, amely a világ legkiszolgáltatottabb embereit, országait és gazdaságait sújtja. Nincs megoldás a globális élelmiszerválságra az ukrán élelmiszerekhez, valamint az orosz élelmiszerekhez és műtrágyához való teljes globális hozzáférés biztosítása nélkül. A fekete-tengeri gabonaexportról szóló kezdeményezés keretében eddig több mint 21,3 millió tonna kukoricát, búzát, olajat és egyéb élelmiszert szállítottak a Fekete-tengeren keresztül a világ piacaira.
Az Oroszországi Föderáció által 2022. február 24-én Ukrajna ellen megindított katonai offenzíva fokozódása a humanitárius szükségletek azonnali és rendkívüli emelkedését okozta, ugyanis megszűntek az életfontosságú ellátások és szolgáltatások, a civilek pedig menekülnek a harcok elől. Az ENSZ becslése szerint 12 millió embernek lesz szüksége segélyre és védelemre Ukrajnán belül, míg több mint 4 millió ukrán menekültnek lehet szüksége védelemre és segítségre a szomszédos országokban a következő hónapokban.
Több mint 2,3 millió ukrán – köztük több mint 110 000 harmadik ország állampolgára – menekült át szomszédos országokba (2022. március 10-éig), ami a leggyorsabban növekvő menekültválság Európában a második világháború óta. Az Egyesült Nemzetek Szervezete hálás az együttérzésért, nagylelkűségért és szolidaritásért, amelyet Ukrajna azon szomszédos országai mutatnak, akik befogadják a biztonságot keresőket.
2022. március 1-jén az ENSZ a humanitárius partnereivel elindította az összesen 1,7 milliárd USD értékű összehangolt gyorssegély iránti kérelmet, hogy sürgősen humanitárius segítséget nyújtson az embereknek Ukrajnában és a menekülteknek a szomszédos országokban, főként Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában, Moldovában és Romániában.
Az ENSZ ukrajnai válsággal foglalkozó koordinátora, Amin Awad az orosz és az ukrán erők közötti harc során „azonnali humanitárius szünetre” hívott fel március 5-én, miközben az ENSZ segélyszállítmányai továbbra is érkeztek az országba.
Ukrajna népének kétségbeesetten szüksége van a békére, amelyet az emberek világszerte követelnek. Az Oroszországi Föderáció által elkövetett invázió Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának sérelmét jelenti, a hasonló egyoldalú lépések pedig ellentmondanak az ENSZ alapokmányának.
Az ENSZ-főtitkár a harcok azonnali beszüntetésére és az orosz csapatok Ukrajna területéről történő kivonására hív fel.
Mindig a civilek fizetik a legnagyobb árat a háborúért és a fokozódó erőszak miatt civilek, köztük gyerekek halnak meg, amely teljes mértékben elfogadhatatlan. A civilek védelme – akár maradnak, akár mennek – a legfőbb prioritás. Tiszteletben kell tartani a nemzetközi humanitárius és emberi jogi jogszabályokat.
