A nemzetközi közösség olyan esetekben számít arra, hogy az ENSZ koordinálja a sürgősségi humanitárius segítségnyújtást, amikor az már meghaladja a nemzeti hatóságok saját segítségnyújtási kapacitásait.
Amikor a férfiak, a nők és a gyermekek kerülnek a háború csapdájába, az ENSZ-főtitkár és képviselői segítenek, hogy egyeztetéseket követően „békés zónákat” hozzanak létre a humanitárius segítség eljuttatása céljából. A segély szállítását az ENSZ-békefenntartók biztosítják.
Az ENSZ-Titkársághoz tartozó Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) felügyeli a vészhelyzetekre való közös válaszadást. A humanitárius segítségnyújtásnak rendszerszintűnek és összefogottnak kell lennie annak érdekében, hogy a rászorulók számára a segítség minél hamarabb megérkezzen és minél hatékonyabb legyen.
Az OCHA a sürgősségi segélyezési koordinátor vezetésével a legfrissebb információt nyújtja a világon történt vészhelyzetekről és nemzetközi akciókat szervez az adományok mobilizálására a vészhelyzetben lévők sürgős megkisegítése érdekében.
Az OCHA által kezelt ENSZ Központi Vészhelyzeti Reagálási Alap (CERF) az egyik leggyorsabb és legeredményesebb módja a gyors humanitárius válaszadásnak, amely a természeti katasztrófák és fegyveres konfliktusok során bajba kerültek megsegítésére szolgál. A CERF egész évben önkéntes hozzájárulások segítségével nyújt azonnali, életmentő humanitárius segítséget mindenhol a világon. Az ENSZ-Közgyűlés által 2006-ban létrehozott humanitárius célokra szóló pénzalap lehetővé teszi az időszerűbb és megbízhatóbb humanitárius segítségnyújtást a rászoruló emberek számára.
A Világélelmezési Program (WFP) a katasztrófa sújtotta emberek millióinak nyújt segítséget. A WFP felelős azért, hogy a Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) által irányított nagy volumenű, a menekültek élelmezését megvalósító műveletekhez szükséges élelmiszert és a szállítmányozáshoz szükséges pénzügyi támogatást mozgósítsa.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetét (FAO) gyakran hívják, hogy a gazdák segítségére legyen a termelés helyreállításában az áradásokat vagy az állatállományt sújtó betegség vagy hasonló vészhelyzeteket követően.
Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF) azért küzd, hogy minél több gyermekhez eredményes és alacsony költségigényű megoldásokat juttasson el, ezáltal fellépve az életüket veszélyeztető legnagyobb fenyegetések ellen. Az UNICEF következetesen sürgeti a kormányokat és a háborúzó feleket, hogy lépjenek fel még eredményesebben a gyermekek védelme érdekében.
Humanitárius fellépés esetén az UNICEF a humanitárius válságok által érintett gyermekek jogainak fenntartása érdekében a gyermekeket érintő alapvető vállalások (Core Commitments for Children in Humanitarian Action) szerint jár el.
A Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) a második világháborút követően jött létre, hogy segítsen azoknak az európaiaknak, akiknek a háború miatt kellett elhagyniuk otthonukat. A főbiztosság vezeti és irányítja a nemzetközi fellépést a menekültek védelme és a menekültek problémáinak megoldása érdekében világszerte. Az UNHCR és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) táborokat és más létesítményeket hoz létre és tart fenn azok számára, akik kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat.
A Közgyűlés létrehozta az ENSZ Segélyezési és Munkaügyi Hivatalát a közel-keleti palesztin menekültek (UNRWA) számára, hogy sürgősségi segítséget nyújtson annak a 750 000 palesztin menekültnek, akik elvesztették otthonukat és megélhetésüket az 1948-as arab-izraeli konfliktus miatt. Jelenleg 5,8 millió palesztin menekült jogosult az UNRWA szolgáltatásaira.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányítja a nemzetközi válaszadást mind a járványok, mind a természeti katasztrófák vagy egyéb konfliktusok következtében kialakuló humanitárius egészségügyi vészhelyzetek esetén. A WHO további partnerekkel közösen segíti a közösségeket abban, hogy megelőzzék, felkészüljenek, reagáljanak vagy felépüljenek a vészhelyzetekből, a katasztrófákból és a válságokból.
Ezeken túlmenően az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatala (UN Office for Disaster Risk Reduction (UNDRR)) azon dolgozik, hogy jelentősen csökkentse a katasztrófakockázatot és a veszteségeket egy fenntartható jövő biztosítása érdekében. Az emberekre negatívan ható környezeti jelenségek – vagyis a katasztrófák – általában a legszegényebbeket érintik legsúlyosabban és aláássák a fejlesztési erőfeszítéseket. A katasztrófakockázat csökkentésébe és megelőzésébe való befektetéssel megspórolhatók a katasztrófát követő helyreállítás és újjáépítés költségei.
A humanitárius világnapra minden év augusztus 19-én kerül sor, amikor tisztelettel adózunk azoknak a segélymunkásoknak, akik életüket kockáztatják humanitárius szolgálatuk során, valamint támogatást gyűjtünk azoknak az embereknek, akik világszerte válságok közepette élnek.
"A fegyveres konfliktusok, az éghajlati káosz és a zűrzavarok következtében rekordszámú ember kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát Szudántól Ukrajnáig, a Közel-Kelettől kezdve Mianmaron át a Kongói Demokratikus Köztársaságig megannyi országban. Ez az elvándorlás súlyos szenvedést okoz a menekülteknek." — António Guterres
Az ukrajnai háború továbbra is mérhetetlen szenvedést, halált és pusztítást okoz, milliókat téve ki komoly jogsértések kockázatának, valamint súlyos humanitárius szükséghelyzetet idézve elő.
A Kék Szív kampány az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) által vezetett globális kezdeményezés, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az emberkereskedelemre és annak az emberekre és a társadalomra gyakorolt hatására.