Sajtóközlemények

Tájékoztatásul - nem hivatalos dokumentum

UNIS/SGSM/1011
2020. április 23.

Az ENSZ-főtitkár

Mindannyiunk közös ügye:
Az emberi jogok, az új koronavírusra adott válasz és a helyreállítás

New York, 2020. április

Az új koronavírus (COVID-19) járvány egy közegészségügyi vészhelyzet, illetve még annál is több.

Gazdasági válság. Társadalmi válság. És egy emberi válság, amely gyorsan emberi jogi válsággá alakul.

Februárban elindítottam egy felhívást azért, hogy az emberi méltóság és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kihirdetett elvek kerüljenek a munkánk középpontjába.

Ahogyan akkor mondtam, az emberi jogok nem lehetnek másodlagosak egy válság idején, és mi épp most állunk szemben nemzedékek legnagyobb nemzetközi válságával.

A mai napon kiadok egy jelentést arról, hogy a COVID-19-re adott válaszunkat és az azt követő helyreállítást miként tudják és miként kell, hogy irányítsák az emberi jogok.

Az üzenet egyértelmű: az embereknek és jogaiknak kell elsőbbséget élvezniük és középpontban lenniük.

Az emberi jogok szemszögéből mindenki láthatóvá válik, így biztosak lehetünk abban, hogy senkit nem hagyunk magára.

Az emberi jogi megközelítésű válaszok segíthetnek a járvány leküzdésében, miközben felhívják a figyelmet arra, hogy mindenkinek jár az egészségügyi ellátás.

Ezen felül alapvető előrejelző rendszerként is szolgálnak, megmutatva, hogy kik szenvednek leginkább, hogy mitől szenvednek és azt, hogy ez ellen mit tehetünk.

Láthattuk, hogy a vírus mennyire nem válogat, ellentétben a következményeivel, amelyek láthatóvá teszik a közszolgáltatások súlyos gyengeségeit és a rendszerszintű egyenlőtlenséget, ami megakadályozza a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Mindent meg kell tennünk, hogy a vírusra adott reakciónk során megfelelően kezeljük ezeket a problémákat.

Láthatjuk a vírus aránytalan következményeit bizonyos közösségekre nézve, a gyűlöletbeszéd erősödését, a sérülékeny csoportok megtámadását és a keménykezű biztonsági válaszok által okozott kockázatot, amelyek aláássák az egészségügyi megoldásokat.

A válság ürügyén sor kerülhet olyan a járvánnyal össze nem függő elnyomó intézkedések elfogadására, amelyek az erősödő etnonacionalizmus, populizmus és autoritarizmus háttereként szolgálnak, valamint az emberi jogok negatív megítélését okozzák néhány országban.

Ez elfogadhatatlan.

A kormányoknak most átláthatóbbnak, fogékonyabbnak és elszámoltathatóbbnak kell lenniük, mint valaha. A polgári tér és a sajtószabadság alapvetőek. A civil szervezetek és a magánszektor szerepe pedig nélkülözhetetlen.

És bármit is teszünk, soha ne feledjük, hogy a vírus jelenti a veszélyt, nem az emberek.

Biztosra kell mennünk, hogy minden vészhelyzeti intézkedés, beleértve a veszélyhelyzet idején meghozott intézkedéseket, jogosak, arányosak, szükségesek és nem diszkriminálnak, ugyanakkor pontos tárgyi és időbeli hatállyal rendelkeznek, valamint a legkevésbé beavatkozó megközelítést alkalmazzák a közegészségügy védelmében.

A legjobb válasz az, amelyik arányosan reagál az azonnali veszélyekre miközben védi az emberi jogokat és a jogállamot.

A jövőben jobban kell sikerülnie a helyreállításnak. Az emberi jogok által támogatott fenntartható fejlődési célok egy keretrendszert biztosítanak a befogadóbb és fenntarthatóbb gazdaságok és társadalmak számára.

A gazdasági és szociális jogok erősítése elősegíti az ellenálló képességet hosszú távon.

A helyreállítás során tiszteletben kell tartani a jövő nemzedékek jogait, valamint előmozdítani a klímaváltozás elleni fellépést azzal a célkitűzéssel, hogy 2050-ig elérjük a karbonsemlegességet és megvédjük a biodiverzitást.

Ez mindannyiunk közös ügye.

A vírus mindenkire veszélyt jelent. Az emberi jogok pedig mindenkit felemelnek.

Amennyiben tiszteletben tartjuk az emberi jogokat egy ilyen válság idején, akkor hatékonyabb és átfogóbb megoldásokat hozhatunk létre a ma vészhelyzetében és a holnap helyreállításáért.

Köszönöm.

* *** *