Csak információs célokra - nem hivatalos dokumentum
UNIS/INF/427
2011. szeptember 12.
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2011. szeptember 13-án kezdődik
NEW YORK/BÉCS, szeptember 13. (ENSZ Információs Iroda) - Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése szeptember 13-án, kedden nyitja meg hatvanhatodik ülésszakát az ENSZ New York-i központjában. A megnyitó hetét követően államfők és kormányfők három magas szintű találkozójára kerül sor szeptember második felében. Az első találkozóra szeptember 19-én és 20-án kerül sor, témája a nem fertőző betegségek világszintű megelőzése és ellenőrzése, különös tekintettel azokra a kihívásokra, amelyek fejlődő országokat érinti. (További információ: http://www.un.org/en/ga/president/65/issues/ncdiseases.shtml)
A második magas szintű találkozó fókuszában az elsivatagosodás, a talajerózió, az aszály, a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolásának kontextusában áll, mintegy felvezetésként a várhatóan 2012 júniusában megrendezendő ENSZ Fenntartható Fejlődés Konferenciához (Rio+20), (További információ: http://www.un.org/en/ga/president/65/issues/desertification.shtml)
A Közgyűlés harmadik magas szintű találkozójára szeptember 22-én, csütörtökön kerül sor, amely megemlékezik a Durban Nyilatkozat és Cselekvési Terv (a nemzetközi közösség rasszizmus elleni harcának nyilatkozata) elfogadásának tízedik évfordulójáról. (További információ: http://www.un.org/en/ga/durbanmeeting2011/)
A rendes évi általános vita, amelyben a Közgyűlés meghallgatja az államfők, kormányfők és miniszterek nyilatkozatait szeptember 21-én, szerdán veszi kezdetét, és szeptember 30-ig tart.
Más kulcsfontosságú kérdések mellett, az alábbiak kerülnek a Közgyűlés elé:
Számos egyéb jelentős esemény kerül megrendezésre a 2012. szeptember közepéig tartó hatvanhatodik ülésszak folyamán. 2011 decemberének első hetén (a pontos dátum később publikáljuk) a Közgyűlés két találkozót szán az Önkéntesek Nemzetközi Évének tízedik évfordulójára. (További információ: http://www.unv.org/en/news-resources/resources.html) Ugyanezen a héten, december 7-én és 8-án a Közgyűlés megtartja az ötödik magas szintű párbeszédet a fejlesztésfinanszírozásról. (További információ: http://www.un.org/esa/ffd/)
2012 júniusában a Közgyűlés várhatóan áttekinti az ENSZ Globális Terrorizmus Elleni Stratégiáját, annak a Tagállamok általi megvalósítását, és fontolóra veszi a Stratégia frissítését a jelenlegi helyzethez. (További információ: http://www.un.org/terrorism/strategy-counter-terrorism.shtml)
Multilaterális egyeztetések fóruma
Az 1945-ben az Egyesült Nemzetek Alapokmánya nyomán megalkotott Közgyűlés központi szerepet tölt be, mint az Egyesült Nemzetek legfontosabb tanácskozó, politikaformáló és képviseleti szerve. A világszervezet 193 tagállamát tömörítő testület a többoldalú párbeszéd fórumaként szolgál az ENSZ Alapokmányában rögzített nemzetközi kérdések teljes spektrumára vonatkozóan. Ezen kívül a Közgyűlés jelentős szerepet játszik a nemzetközi jog kodifikálása terén és a nemzetközi jogi normaalkotásban.
A testület minden év szeptemberétől decemberig intenzíven, rendszeres időközönként ülésezik, ezt követően pedig szükség szerint ül össze.
A Közgyűlés jogköre és feladatai
A Közgyűlés ajánlásokat tehet a tagállamok részére hatáskörébe tartozó nemzetközi ügyekben. Kezdeményez olyan politikai, gazdasági, humanitárius és jogi lépéseket, amelyek világszerte emberek millióinak életére voltak hatással.
A 2000-ben elfogadott mérföldkő, a Millenniumi Nyilatkozat, valamint a 2005-ös Világcsúcs záródokumentuma tükrözik a tagállamok elkötelezettségét, amennyiben speciális célokat igyekeznek elérni a béke, biztonság, lefegyverzés, továbbá a fejlődés és a szegénység megszűntetése érdekében. Ugyanakkor elősegítik az emberi jogok és a jogrend védelmét, közös környezetünk védelmét, Afrika sajátos igényeinek kielégítését valamint az Egyesült Nemzetek erősítését.
Az Alapokmány értelmében a Közgyűlés feladatai és jogköre az alábbiakra terjed ki:
Az 1950. november 3-án meghozott "Együttesen a békéért" határozat (377. határozat (V)) értelmében a Közgyűlés - amennyiben valami a békét fenyegeti, vagy fennáll a békeszegés vagy valamilyen erőszakos cselekedet veszélye - még akkor is cselekedhet, ha a Biztonsági Tanács tétlen valamely állandó tag nemleges szavazata miatt. A Közgyűlés azonnal megfontolhatja az ügyet, továbbá javaslatokat tehet a tagoknak a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló közös intézkedésre (Lásd lentebb: "rendkívüli ülésszakok és rendkívüli sürgős ülésszakok")
A konszenzus keresése
A Közgyűlés minden tagja egy-egy szavazattal rendelkezik. Egyes különleges kérdések eldöntése, mint a béke és biztonság ügyében tett javaslatok, a Biztonsági- valamint a Gazdasági és Szociális Tanács tagjainak megválasztása, továbbá a költségvetési kérdések eldöntése kétharmados támogatást igényel, ám más kérdéseket egyszerű szótöbbséggel döntenek el.
A közelmúltban, azért, hogy a Közgyűlés döntéseinek támogatását erősítsék, különös erőfeszítések történtek, hogy a kérdéseket ne egyszerű szótöbbséggel, hanem konszenzussal oldják meg. Az elnök, miután megbeszélést folytatott, és megállapodásra jutott a delegációkkal, javasolhatja, hogy egy-egy határozat szavazás nélkül kerüljön elfogadásra.
A Közgyűlés munkájának újjáélesztése
Az elmúlt években folyamatos erőfeszítések történtek, hogy a Közgyűlés munkáját célzottabbá és aktuálisabbá tegyék. Ez a kérdés az 58. ülésszak speciális prioritásává lett és a Közgyűlés további ülésszakai is nagy erőfeszítéseket tettek a napirend korszerűsítésére, és a főbizottságok munkamódszere gyakorlatának fejlesztésére. Továbbá a Központi Bizottság szerepének növelésére, valamint az elnök szerepének, hatáskörének erősítésére és a Közgyűlés főtitkárválasztó folyamatának ellenőrzésére.
Hatvanadik ülésén a Közgyűlés elfogadta a 2006. szeptember 8-i 60/286-os határozathoz kapcsolt szöveget, ami biztatta a nemzetközi közösséget, hogy folytasson informális, interaktív vitákat a mindenkori legfontosabb kérdésekről. Az Ad Hoc Munkacsoport által a Közgyűlés munkájának újraélesztése tárgyában elfogadott szöveg szintén felkérte a Közgyűlés elnökét, hogy tegyen javaslatokat ezen interaktív vitákra vonatkozóan. A 65. ülésszak folyamán öt tematikus, interaktív vitát folytattak le: természeti katasztrófák csökkentése, jogállamiság, emberi biztonság, zöld gazdaság és globális kormányzás.
A főtitkár bevett gyakorlatává vált, hogy rendszeresen tájékoztassa a tagállamokat a Közgyűlés informális találkozóiról, legutóbbi utazásairól és tevékenységéről. Ezek a tájékoztatások jó lehetőséget biztosítanak a főtitkár és a tagállamok közötti kommunikációra, és feltehetően a hatvanhatodik ülésszakon is gyakorlatban maradnak.
Az Közgyűlése elnökének, elnökhelyetteseinek és a főbizottságok elnökeinek megválasztása
Munkájának jelenleg is zajló újjáélesztése és a működésről szóló 30-as szabály következtében a Közgyűlés elnökét, alelnökeit és a fő bizottságok elnökeit legalább három hónappal az új ülésszak kezdete előtt választják, hogy tovább erősítsék a fő bizottságok, tanácsok és a közgyűlés közötti koordinációt és a munka előkészítését.
Központi Bizottság
A Központi Bizottság, amely áll a Közgyűlés elnökéből és 21 alelnökből valamint a Hat Főbizottság elnökeiből, javaslatokat tesz a Közgyűlésnek a napirend elfogadásával, a napirendi pontok összegyűjtésével és a Közgyűlés munkájának megszervezésével kapcsolatban. (Lsd: http://www.un.org/Depts/dhl/resguide/gasess.htm#gaagen)
Az elmúlt néhány ülésszak folyamán a Központi bizottság szerepe tovább erősödött az informális találkozók és tájékoztatók révén. Ezek minden tagállam előtt nyitva állnak, és olyan speciális ügyekkel foglalkoznak, amelyek éppen tárgyalás alatt állnak vagy amelyek a Közgyűlés munkájával kapcsolatosak.
Szavazatszámláló Bizottság
A Szavazatszámláló Bizottságot a Közgyűlés nevezi ki minden ülésszak elején. A Bizottság a Közgyűlésnek tesz jelentést a képviselők szavazatairól.
Általános vita
A hatvanhatodik ülésszak folyamán az éves általános vita, amely lehetőséget ad a tagállamoknak a jelentős nemzetközi ügyekkel kapcsolatos véleményük kifejezésére, 2011. szeptember 21., szerdától szeptember 30., péntekig kerül megrendezésre.
Hagyományos, kilenc munkanapból álló ülésezés helyett (amelyet a 2003 márciusában elfogadott 57/301-es határozat írt elő) az idei év általános vitája nyolc napig tart majd, így lesz lehetséges a fentebb említett, magas szintű találkozók megtartására is. A főtitkár közvetlenül az általános vita előtt terjeszti majd be jelentését a Szervezet működéséről. Ennek gyakorlata a ötvenkettedik ülésszakon alakult ki.
A hatvanhatodik ülésszak általános vitájának témája " A közvetítés szerepe a viták békés rendezésében". E témajavaslatot a hatvanhatodik ülésszak megválasztott elnöke, őexcellenciája a katari Nassir Abdulaziz Al-Nasser nyújtotta be megválasztásának napján, 2011. június 22-én. Annak gyakorlata, hogy sajátos, globális jelentőséggel bíró témát választanak az ülésszakra, 2003-ra tekint vissza, amikor a Közgyűlés eldöntötte, hogy kezdeményez egy ma már 193 tagból álló szervezet hatókörének és szerepének erősítésére irányuló fejlesztést (58/126-os határozat 2003 decemberéből).
Az általános vita rendszerint naponta de. 9 órától du. 1 óráig, majd du. 3 órától este 9 óráig tart. Kivételt képez a nyitó ülés, amely szeptember 21-én, szerdán este fél 8-ig tart, szeptember 22-én, csütörtökön pedig a délelőtti ülés 11 órától 1 óráig tart, annak érdekében, hogy a Durban Nyilatkozat és Cselekvési Terv tízedik évfordulójának megemlékezésének helyet adjon (lsd. fentebb).
Hat Főbizottság
Miután az általános vita véget ér, a Közgyűlés megkezdi lényeges napirendi pontjainak megtárgyalását. Mivel a Közgyűlésnek rendkívül sok üggyel kell foglalkoznia (a hatvanötödik ülésszakon például több mint 160 ügy volt), azokat az ügyeket, amelyek a hat főbizottság valamelyikének munkájához tartoznak, a Közgyűlés átutalja ezeknek. Az egyes bizottságok megtárgyalják a kérdéseket, és ahol lehetséges figyelembe veszik az egyes tagállamok álláspontját is, majd, legtöbbször határozattervezetek és döntéstervezetek formájában, prezentálják javaslataikat a Közgyűlés plenáris ülése előtt.
A Hat Főbizottság a Leszerelési és Nemzetközi Biztonsági Bizottság (Első Bizottság), amely leszerelési és ezzel kapcsolatban nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozik; A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (Második Bizottság), ami gazdasági kérdésekkel foglalkozik, továbbá a Szociális, Humanitárius és Kulturális Bizottság (Harmadik Bizottság),A Speciális Politikai és Dekolonizációs Bizottság (Negyedik Bizottság), ami olyan széleskörű politikai ügyekkel foglalkozik, amelyeket semmilyen más bizottság vagy a Közgyűlés nem érint. Többek között dekolonializációval, az Egyesült Nemzetek Közel-Keleti Palesztin Menekültekkel Foglalkozó Segély- és Munkaügynökségével (UNRWA) és a palesztin nép emberi jogaival; Az Adminisztratív és Költségvetési Bizottság (Ötödik Bizottság), ami az Egyesült Nemzetek adminisztrációjával és költségvetésével foglalkozik; Végül a Jogi Bizottság (Hatodik Bizottság), ami nemzetközi jogi ügyekkel foglalkozik.
Egyes napirendi elemekkel, mint például Palesztina kérdése és a közel-keleti helyzet, a Közgyűlés közvetlenül, plenáris ülése során foglalkozik.
A Közgyűlés munkacsoportjai
A Közgyűlés a múltban engedélyt adott munkacsoportok létrehozására, hogy azok behatóbban foglalkozhassanak jelentős kérdésekkel, és cselekvési javaslatokat tehessenek a Közgyűlésnek. Ezek közé tartozik a Közgyűlés munkájának felélesztésére törekvő ad hoc bizottság is, ami munkáját talán a hatvanhatodik ülésszak folyamán is folytatni fogja.
Térségi csoportok
Az évek során különböző nem formális, térségi csoportosulások alakultak ki a Közgyűlésben, mint a konzultáció, és az ügyrendi munka elősegítésének eszközei. Ezek a csoportok a következők: Afrikai államok, Ázsiai államok, Kelet-európai államok, Latin-amerikai és karibi államok, Nyugat-európai és más államok. A Közgyűlés elnökének tisztsége rotációs rendszerben váltakozik a regionális csoportok között. A hatvanhatodik ülésszakra az Ázsiai államok csoportjának javaslata alapján választották meg az elnököt.
Rendkívüli ülésszakok, rendkívüli sürgős ülésszakok
A rendes ülésszakon túl a Közgyűlés rendkívüli vagy rendkívüli sürgős ülésszakokra is összeülhet. Máig a Közgyűlés 28 alkalommal gyűlt össze rendkívüli ülésszakra olyan ügyekkel kapcsolatban, amelyek különleges figyelmet igényeltek. Köztük volt a palesztinok kérdése, az Egyesült Nemzetek finanszírozása, Namíbia kérdése, a leszerelés, a nemzetközi gazdasági együttműködés, az apartheid, a drogok, a környezet, a népesedés, a nők, a szociális fejlődés, az emberi közösségek és a HIV/AIDS. A Közgyűlés huszonnyolcadik rendkívüli ülését 2005. január 24-én tartották, és a náci koncentrációs táborok felszabadításának hatvanadik évfordulója jegyében tartották.
Tíz esetben a Biztonsági Tanács döntésképtelennek bizonyult, ezért rendkívüli sürgős ülésszakot tartottak. Ennek apropója volt Magyarország (1956), Szuez (1956), a Közel-Kelet (1958, 1967), Kongó (1960), Afganisztán (1980), Palesztina (1980, 1982), Namíbia (1981), a megszállt Arab területek (1982), és a megszállt Kelet-Jeruzsálemben, valamint a Palesztin területeken végrehajtott illegális izraeli akciók (1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2006 és 2009). A Közgyűlés 2009.január 16-án azt is eldöntötte, hogy tízedik rendkívüli sürgős ülését átmenetileg felfüggeszti, és hogy engedélyezi a Közgyűlés elnökének, hogy a tagállamok kérése nyomán később folytassa az ülésszakot.
Továbbvinni a Közgyűlés munkáját
Az Egyesült Nemzetek munkája nagyrészt a Közgyűlés döntésein alapszik, amelyeket az alábbi módokon hajtanak végre:
* *** *
