Csak információs célokra - nem hivatalos dokumentum
UNIS/INF/430
2011. november 2.
A 2011. évi Jelentés az emberi fejlődésről 187 országot rangsorol, a listán Norvégia az első, a Kongói DK az utolsó
Az egyenlőtlenségek hátrébb sorolják az USA-t, a Koreai Köztársaságot és másokat
KOPPENHÁGA, november 2. (ENSZ Információs Szolgálat) - Norvégia, Ausztrália és Hollandia vezetik a világot a 2011. évi az emberi fejlődési mutató (HDI) szerint, a Kongói NDK, Niger és Burundi a sereghajtók az éves Jelentés az emberi fejlődésről rangsorán, amely az egészségügy, oktatás és jövedelem terén elért nemzeti eredmények alapján készül és amelyet ma hozott nyilvánosságra az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP).
Az Egyesült Államok, Új-Zéland, Kanada, Írország, Liechtenstein, Németország és Svédország áll az első 10 helyen a 2011-es HDI-ben, de amikor az egészségügy, oktatás és jövedelem területén lévő belső egyenlőtlenségekhez igazítjuk az indexet, a leggazdagabb országok némelyike is kieseik az első húszból: az Egyesült Államok a negyedik helyről a 23. helyre esik, a Koreai Köztársaság a 15. helyről a 32. helyre és Izrael a17. helyről a 25. helyre.
Az Egyesült Államok és Izrael helyezése azért esett az egyenlőtlenségi mutató (IHDI), az USA-ban tapasztalható jövedelem és egészségügyi egyenlőtlenség miatt, míg a Koreai Köztársaság IHDI értékét a generációk közötti oktatási különbség rontja .
Más jól teljesítő országok feljebb jutottak a listán köszönhetően a nagyobb relatív egyenlőségnek az egészségügyben, oktatásban és jövedelem eloszlásban. Svédország a 10. helyről előre lépett az 5. helyre, Dánia a 16. helyről a 12.-re és Szlovénia a 21. helyről a 14. helyre.
Az IHDI -t és a két másik kompozit mutatót - a multidimenziós szegénység indexet és a nemi egyenlőtlenség indexet - arra tervezték, hogy kiegészítsék és árnyalják Jelentés az emberi fejlődésről HDI indexét, amely az átlagos nemzeti iskolázottság, várható élettartam és az egy főre jutó jövedelem fényében vizsgálja az országokat. A 2011. évi HDI 187 országot és területet vizsgál a 2010-es évben vizsgált 167-tel szemben, a növekedés részben a Karib-tenger és a Csendes-óceán sok apró szigetén a jobb adathozzáférésnek köszönhető. A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy a 2011. évi helyezések nem összehasonlíthatóak a 2010. évi jelentés HDI számaival.
" Az egyenlőtlenségi emberi fejlődési index (IHDI) segít értékelni a fejlettség szintjeit a társadalom minden szegmensében, inkább mint egy mitikus "átlagszemélyen" keresztül - mondta Milorad Kovacevic, az emberi fejlődésről szóló jelentés vezető statisztikusa. " Az egészségügyet és az oktatás eloszlást éppoly fontosnak tartjuk, mint a jövedelmek eloszlását, és sok országban az adatok nagyfokú egyenlőtlenséget mutatnak."
A 2011. évi jelentés - Fenntarthatóság és igazságosság Jobb jövőt mindenkinek c. kiadvány arról számol be, hogy a jövedelem eloszlás romlott a világ nagy részén, Latin Amerika továbbra is a legegyenlőtlenebb régió a jövedelem eloszlás szempontjából annak ellenére, hogy számos ország, például Brazília és Chile sikeresen szűkítette a jövedelmek közötti szakadékot. Mindent egybevetve az IHDI érték, beleértve a várható élettartamot, és oktatást, Latin Amerika kiegyenlítettebb, mint a szubszaharai Afrika vagy Dél Ázsia.
A jövedelem eloszlás megítélése, valamint a várható élettartam és iskolázottság több szintjét egy ország lakosságában az IHDI az elismert brit közgazdász, Sir Anthony Barnes Atkinson módszerét alkalmazza. "Atkinson megközelítésével mérjük az egészségügy, iskolázottság és jövedelem közötti egyenlőtlenségeket, mert ez a módszer érzékenyebb a skála alján történő változásokra, mint az ismertebb Gini koefficiens" - mondta Kovacevic.
Az átlagos HDI szintek 1970 óta nagyot emelkedtek, (globálisan 41 százalékkal és 61 százalékkal a jelenlegi alacsony HDI országokban) és ez jelentős fejlődést mutat az egészségügy, az iskolázottság és a jövedelmek területén. A 2011-es HDI az elmúlt öt év fejlődését vizsgálja, hogy a legfrissebb tendenciákat mutassa: 72 ország lépett feljebb a listán 2006 és 2010 között, legtöbbet közülük Kuba ( +10 helyet az 51. helyre), Venezuela és Tanzánia (mindkettő +7 helyet a 73. helyre ill. a 152. helyre), ugyanakkor 72 ország került lejjebb, köztük Kuvait (-8 hely a 63. helyre) és Finnország (-7 hely a 22. helyre).
A 2011. évi HDI szerint a 10 utolsó ország mindegyike Fekete-Afrikában található: Guinea. Közép Afrikai Köztársaság, Sierra Leone, Burkina Faso, Libéria, Csád, Mozambik, Burundi, Niger és a Kongói Demokratikus Köztársaság.
Ezek az alacsony HDI-vel rendelkező országok a közelmúltban tapasztalt fejlődésük ellenére az egyenlőtlen jövedelem, a limitált iskoláztatási lehetőségek és a világ átlag alatti várható élettartamtól szenvednek, amely nagymértékben a megelőzhető és kezelhető betegségek, mint a malária és az AIDS okozta halálozások miatt van. Sok országban ezek a problémák súlyosbodnak a fegyveres konfliktusok pusztító öröksége által. Az idei év legalacsonyabb HDI értékkel rendelkező országában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, több mint három millióan haltak meg fegyveres konfliktusokban és a hozzájuk köthető betegségekben, kiérdemelve a történelem legnagyobb ENSZ békefenntartói műveletét.
Nemi egyenlőségi mutató
A nemi egyenlőségi mutató (GII) azt mutatja, hogy Svédország vezeti a világot a nemi egyenlőség területén, a reprodukciós egészségügy kompozit indexe, az iskolázottság évei, a parlamenti képviselet és a munkaerő piaci részvétel alapján mérve. Svédországot a nemi egyenlőség sorrendjében Hollandia, Dánia, Svájc, Finnország, Norvégia, Németország Szingapúr, Izland és Franciaország követi.
A GII mutató szerint Jemenben van legkevésbé nemi egyenlőség a mért 146 ország közül, őt követi Csád, Niger, Mali, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Afganisztán, Pápua Új Guinea, Libéria, a Közép Afrikai Köztársaság és Sierra Leone. Jemenben a nők csupán 7.6 százaléka végzi el a középiskolát, míg a férfiak 24.4 százaléka; a nők 0.7 százaléknyi helyet foglalnak el a jogalkotásban; és mindössze 20 százalék a munkavégző korban lévő nőknek dolgozik fizetésért, míg a férfiak 74 százaléka.
"Fekete Afrikában a legnagyobb veszteségek az iskolázottságban lévő nemi egyenlőtlenségből ered és a magas gyermekágyi halálozásból valamint a kamaszkori termékenységi számokból" - áll a jelentésben. "Dél Ázsiában a nők a GII minden szempontjából a férfiak után kullognak, különösen az iskolázottság, a nemzeti parlamenti képviselet és munkaerő piaci részvétel tekintetében. Az arab államokban élő nők nem rendelkeznek egyenlő jogokkal a munkaerő piacon (a világ átlag fele) és alacsony az iskolázottsági arányuk is.
Multidimenziós szegénység index
A multidimenziós szegénység index (MPI) a család szintjén vizsgálja a tényezőket - a tiszta vízhez , az egészségügyi szolgáltatásokhoz, csakúgy, mint az alapvető élelmiszerek és lakhatási sztenderdhez való hozzáférés tekintetében - az index teljesebb képet ad a szegénységről mint csupán a jövedelmi számítások.
Az évtized végén, 2010-ben 109 országban mintegy 1.7 milliárd ember élt "multidimenziós" szegénységben a MPI számítása szerint vagy az országok összes lakosságának, 5.5 milliárdnak közel egyharmada. Ez összehasonlítható azzal az 1.3 milliárd emberrel, akik kevesebb, mint napi 1.25 dolláron élnek a Millenniumi fejlesztési Célokban használt méréssel. Célok, amelyek az mély szegénységet hivatottak eltörölni 2015-re.
A jelentés szerint Nigerben él a legtöbb multidimenziós szegény, a lakosság 92 százaléka, őt követi Etiópia és Mali 98 ill. 87 százalékkal. Az MPI által mért legszegényebb 10 ország Fekete-Afrikában van. De a multidimenziós szegények legnagyobb csoportja Dél Ázsiában él: India, Pakisztán, Banglades rendelkezik a legnagyobb abszolút számmal az MPI szegénység mutatójával.
Az MPI betekintést nyújt a a legszegényebb háztartások környezeti problémáiba , a beltéri levegő szennyezés valamint a fertőzött víz okozta betegségeket is beleértve. A jelentés megjegyzi, hogy Dél-Ázsiában és Fekete-Afrikában a multidimenziós szegények több mint 90 százaléka nem engedhet meg magának tiszta főzőenergiát, elsősorban tűzifával főznek, míg mintegy 85 százalékuk nélkülözi az alapvető közegészségügyi-csatornázási szolgáltatásokat
***
AZ EMBERI FEJLŐDÉSI INDEXRŐL (HDI): Az emberi fejlődési mutatót évente publikálják 1990 óta, az első Emberi Fejlődésről szóló jelentés megjelenése óta, mint egy alternatív fejlődésmérőt, amely a pusztán gazdasági adatokkal mérő mint pl. GDP kihívója. A HDI sorrendet minden évben újra számolják a legfrissebb nemzetközi egészségügyi, oktatási és jövedelmi összehasonlító adatok alapján. Az egyenlőtlenségi index-szel kiegészült (IHDI) a Nemi egyenlőtlenség index (GII) és a multidimenziós szegénység index (MPI) tavaly az Emberi fejlődés jelentésben alkalmazták először, hogy kiegészítsék az eredeti HDI-t, amely mint a nemzeti átlagokat összetetten mérő mutató nem mutatta a belső egyenlőtlenségeket. A korlátozott adatok miatt ezek a kompozit mutatók nem mérik fel más, az emberi fejlődés elengedhetetlenül fontos tényezőit, mint civil elkötelezettség, környezeti fenntarthatóság vagy az iskolázottság és az egészségügyi színvonal egyenlősége
A JELENTÉSRŐL: Az Emberi fejlettségi jelentés c. kiadvány az Egyesült Nemzetek Szervezete Fejlesztési Programjának független éves publikációja. A 2011. évi Emberi fejlettségi jelentés elérhető tíz nyelven, valamint további referencia anyagok a mutatókról és speciális regionális jelentésükről letölthető az alábbi oldalról: http://hdr.undp.org
AZ UNDP-RŐL: A UNDP az ENSZ globális fejlesztési hálózata, amely segítséget nyújt a változáshoz, tudást, tapasztalatot és forrásokat biztosít az országok számára annak érdekében, hogy az emberek számára jobb életet teremtsen. 177 országban vagyunk jelen, együttműködünk a nemzeti megoldásokban és globális fejlesztési kihívásokban. Látogasson el weboldalunkra: www.undp.org
* *** *
További információért keresse:
William
Orme
Telefon: (+1-212) 906 6763
Mobil: (+1-917) 607 1026
Email: william.orme[at]undp.org
Carolina
Azevedo
Telefon: (+1-212) 906 6127
Mobil: (+1-917) 213 0617
Email: carolina.azevedo[at]undp.org
Botagoz
Abdreyeva
Telefon: (+1-212) 906 3690
Email: botagoz.abdreyeva[at]undp.org
