Sajtóközlemények

Tájékoztatásul – nem hivatalos dokumentum

UNIS/INF/572
2021. május 20.

A termőföld a megoldás

Volkan Bozkır

Mire gondol, amikor azt hallja, hogy „elsivatagosodás”? Arra, hogy a homokdűnék lassan betolakodnak a művelhető mezőgazdasági területekre? Vagy arra, hogy a Szahara és a Góbi sivatagok eluralják Afrikát és Ázsiát? Esetleg arra, hogy a folyók és a patakok kiszáradnak? Ezek mind részei a folyamatnak. Ugyanakkor az elsivatagosodás legfőbb hatása a talaj olyan mértékű degradációja, amikor a termőföld annyira károsodik, hogy már semmi nem tud benne életben maradni.

A talaj sokkal több a sárnál. Az egészséges talaj pedig nélkülözhetetlen egy egészséges bolygó számára. A lábunk alatt lévő föld a szabad szemmel nem látható növények, állatok és mikróbák világát rejti. Nem láthatóak, mégis a túlélésünk függ tőlük. Ez a gyakran figyelmen kívül hagyott talajban lévő élővilág táplálja a mezőgazdaságunkat és az élelmiszeripart. Segít szabályozni az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint életerőt ad a növényeknek, az állatoknak és az embereknek.

Ennek ellenére ma a bolygón található szárazföld több mint ötöde szenved, ideértve a mezőgazdasági területeink több mint felét is. Minden évben több mint 12 millió hektár földterületet hajt uralma alá az elsivatagosodás, a talaj degradációja és a szárazság. Ez a veszteség több mint 3 milliárd embernek nehezíti meg az életét, különösen a fejlődő világ szegény és vidéki közösségeiben. Mindeközben, amikor a talajt sietősen termőfölddé alakítják anélkül, hogy figyelembe vennék annak a környezetünkre gyakorolt átfogó hatását, akkor például szén- és dinitrogén-oxid kerül a légkörbe. A klímaváltozás felgyorsul, fajok tűnnek el, a fertőző betegségek pedig élnek és virulnak. Ez mind veszélyezteti a vízellátást, a megélhetést és azt a képességünket, hogy szembenézzünk a természeti katasztrófákkal és a szélsőséges időjárási jelenségekkel.

Hacsak nem cselekszünk most, akkor minden egyre rosszabb lesz. A következő 25 évben a talaj degradációja a globális élelmiszer-termelést 12 százalékkal csökkentheti, amely a világ élelmiszer árainak 30 százalékos növekedéséhez vezet majd. Soha nem fogjuk elérni a fenntartható fejlődési célokat, ha nem teszünk semmit.

Mégis van okunk a reményre és együtt sok mindent el tudunk érni. Ahogyan láttuk az új koronavírus elleni vakcinák gyors kifejlesztésénél is, amikor megvan az akarat és a hozzárendelt erőforrás, akkor az emberiség igazán bámulatos tettekre képes.

350 millió hektár tönkrement talaj 2030-ig történő helyreállítása 13 és 26 gigatonna közötti üvegházhatású gázt tud kivonni a légkörből. A talaj helyreállítására költött minden egyes dollár, ideértve az alacsony képzettségű és a munkaerő-igényes projekteken keresztül megvalósított helyreállítást is, legalább kilenc dollárnyi gazdasági nyereséggel járna. A talajok helyreállítása nem csak zöld munkahelyek előállítását hozná magával számos iparágon belül, hanem lehetővé tenné, hogy táplálóbb élelmiszereket állítsunk elő, tiszta vizet biztosítsunk, megelőzzük a fajok sokszínűségének csökkenését, valamint enyhítsük a klímaváltozást és alkalmazkodjunk hozzá.

Akár városlakókról beszélünk, akiknek szükségük van megbízható forrásból származó gyümölcsökre és zöldségekre, akár szigeteken élő szállodatulajdonosokról, akik számítanak a védett tengerpartokra és a turistákat vonzó lengő pálmafákra, vagy a kórházi betegekről, akiknek az élete múlik a természetből származó gyógyszereken: egy dolog világos. A Földön nincs olyan személy és élőlény sem, amelynek létezése ne kapcsolódna a talajhoz.

És mit tehet Ön, hogy segítsen megvédeni a talajunkat és a termőföldünket? Egyik egyszerű lépés, hogy ne pocsékolja az ételt, mivel ha a gazdák olyan élelmiszer előállítására használják a földeket, amit nem fogyasztunk el, akkor azzal a termőföldet csak feleslegesen kimerítjük. Ha pedig városban él, akkor közösen dolgozhat a helyi tisztviselőkkel azon, hogy zöldebbé tegyék a városát olyan innovatív módokon mint a tetőkertek vagy a függőleges erdők.

Az Egyesült Nemzetek Szervezeténél a munkánk egyik fontos része a talaj regenerálásának előmozdítása. A következő hónapokban rendhagyó módon először kerülnek megrendezésre egy éven belül olyan fontos konferenciák, amelyek a három riói egyezménnyel (az Egyesült Nemzetek Egyezménye a sivatagosodás elleni küzdelemről (UNCCD), az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC) és a biológiai sokféleség egyezmény (CBD)) foglalkoznak. Ez egy egyedülálló lehetőség arra, hogy a bolygónk egészségével és azzal foglalkozzunk, hogy mit tehetünk annak javításáért és saját túlélésünk biztosításáért.

Ami engem illet, én az elsivatagosodásról, a talaj degradációjáról és a szárazságról szóló magas szintű találkozót tartok május 20-án az ENSZ Közgyűlés ikonikus termében New York-ban. Ez lesz az első ilyen találkozó több mint egy évtized óta, amely az eddig elért eredményekre épít, megmutatja a kollektív erőfeszítéseink hiányosságait, valamint lendületet ad a három nagy riói egyezményhez kapcsolódó konferenciákhoz. A találkozó emlékeztet bennünket arra, hogy a talaj degradációja valódi, amely ellen küzdenünk kell. Megmutatja azt is, hogy a három különbözőnek tűnő terület mint az éghajlat, a biodiverzitás és az elsivatagosodás valójában egymáshoz kapcsolódnak. Ez pedig hajtóerőként szolgál egy globális fellépéshez.

A Közgyűlés az egyetlen testület, ahol az Egyesült Nemzetek Szervezetének mind a 193 tagállama egyenlőként van jelen. Tehát nincs ennél megfelelőbb hely arra, hogy olyan problémákat oldjunk meg, amelyek átnyúlnak a határokon és mindannyiunkra kihatnak. Amikor szó szerint arról a minket életben tartó földről van szó, amelyen járunk, akkor nem vesztegethetünk el több időt. Ugyan a magas szintű konferenciák nem javítanak a helyzeten egyik napról a másikra, viszont ha meggyőződünk arról, hogy mindannyian egy oldalon állunk, megosztjuk a legjobb gyakorlatainkat és valódi lépéseket teszünk együtt, akkor képesek vagyunk változást elérni. Végül pedig vissza fogjuk fordítani az elsivatagosodást, a talaj degradációját és a szárazságot, mivel nincs más választásunk. Ehhez viszont együtt kell működnünk és meg kell változtatnunk néhány gyakorlatunkat. Bízom benne, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete számíthat az Ön segítségére.

További információ: www.un.org/pga/75/event/high-level-dialogue-on-desertification-land-degradation-and-drought/

* *** *

A szerző az ENSZ Közgyűlés 75. ülésszakának elnöke Volkan Bozkir

A cikk megjelent a Népszavában 2021. 05. 20-án.