Tájékoztatásul – nem hivatalos dokumentum
UNIS/SGSM/1320
2023. június 15.
A gyűlöletbeszédet a félelem és a megosztottság fokozására használják, gyakran politikai haszonszerzés céljából, amely rendkívül káros a közösségek és a társadalmak számára. A gyűlöletbeszéd szítja az erőszakot, növeli a feszültségeket és akadályozza a közvetítés és a párbeszéd előmozdítására irányuló erőfeszítéseket. Ezenkívül a gyűlöletbeszéd a népirtás és más nemzetközi bűncselekmények egyik előjele.
A gyűlöletbeszéd gyakran irányul a kiszolgáltatott társadalmi csoportok ellen, erősítve a megkülönböztetést, a megbélyegzést és a kitaszítást. Gyakori célpontjai a kisebbségek, a nők, a menekültek, a migránsok, valamint a különböző szexuális irányultsággal és nemi identitással rendelkezők. A közösségi médiafelületek képesek villámgyorsan felerősíteni és terjeszteni a gyűlöletbeszédet.
A gyűlöletbeszédre adott téves és kétértelmű válaszok – köztük az általános tiltások és az internet leállítása – szintén sérthetik az emberi jogokat a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása által. Ugyanis ezáltal elhallgattathatják még azokat is, akik leginkább képesek fellépni a gyűlöletkeltő narratívák ellen, például az emberi jogok védelmezőit és az újságírókat.
Korántsem vagyunk azonban tehetetlenek a gyűlöletbeszéddel szemben. Felhívhatjuk és fel is kell hívnunk a figyelmet a veszélyeire, és azon kell dolgoznunk, hogy megelőzzük és megszüntessük a gyűlöletbeszéd minden formáját.
A nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban lévő keretrendszerünknek, az ENSZ gyűlöletbeszéddel kapcsolatos stratégiájának és cselekvési tervének célja, hogy kezelje a gyűlöletbeszéd okait és hatásait.
Irodáink és csapataink világszerte az e stratégián alapuló helyi cselekvési tervek végrehajtásával szállnak szembe a gyűlöletbeszéddel.
Az oktatási kezdeményezések, a pozitív beszéddel kapcsolatos kampányok, a kiváltó okok megértését és kezelését célzó kutatások, valamint a befogadás és az egyenlő jogok előmozdítására irányuló erőfeszítések mind fontos szerepet játszanak. Ebben egyaránt részt vállalhatnak a vallási, a közösségi és az üzleti vezetők.
Az ENSZ párbeszédet folytat mások mellett a kormányokkal és a technológiai vállalatokkal egy önkéntes magatartási kódexről a digitális platformok információs integritására vonatkozóan, amelynek célja a tévesinformációk és a félretájékoztatás, valamint a gyűlöletbeszéd terjedésének csökkentése, a véleménynyilvánítás szabadságának védelme mellett.
A gyűlöletbeszéd elleni küzdelem nemzetközi napja alkalmából újítsuk meg erőfeszítéseinket e mérgező és romboló jelenség megelőzése és megszüntetése érdekében, miközben előmozdítjuk a befogadó, igazságos és békés közösségek és társadalmak létrejöttét, valamint mindenki jogainak és méltóságának védelmét.
* *** *
"A fegyveres konfliktusok, az éghajlati káosz és a zűrzavarok következtében rekordszámú ember kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát Szudántól Ukrajnáig, a Közel-Kelettől kezdve Mianmaron át a Kongói Demokratikus Köztársaságig megannyi országban. Ez az elvándorlás súlyos szenvedést okoz a menekülteknek." — António Guterres
"A gyűlöletbeszéd elleni fellépés nemzetközi napján mindannyian dolgozzunk azon, hogy előmozdítsuk az emberi jogi oktatást, bevonjuk a fiatalokat a demokratikus döntéshozatalba, valamint azon, hogy fellépjünk az intolerancia, a megkülönböztetés, az előítéletek és a sztereotípiák ellen, bárhol is jelenjenek meg." — António Guterres
"Az idei környezetvédelmi világnap témája a „földek helyreállítása, az elsivatagosodás és az aszályokkal szembeni ellenálló képesség". — António Guterres
"Ma tisztelettel adózunk az ENSZ több mint 76 000 békefenntartójának, akik megtestesítik az emberiség legmagasztosabb eszményét, a békét." — António Guterres
