Tájékoztatásul – nem hivatalos dokumentum
UNIS/SGSM/1320
2023. június 15.
A gyűlöletbeszédet a félelem és a megosztottság fokozására használják, gyakran politikai haszonszerzés céljából, amely rendkívül káros a közösségek és a társadalmak számára. A gyűlöletbeszéd szítja az erőszakot, növeli a feszültségeket és akadályozza a közvetítés és a párbeszéd előmozdítására irányuló erőfeszítéseket. Ezenkívül a gyűlöletbeszéd a népirtás és más nemzetközi bűncselekmények egyik előjele.
A gyűlöletbeszéd gyakran irányul a kiszolgáltatott társadalmi csoportok ellen, erősítve a megkülönböztetést, a megbélyegzést és a kitaszítást. Gyakori célpontjai a kisebbségek, a nők, a menekültek, a migránsok, valamint a különböző szexuális irányultsággal és nemi identitással rendelkezők. A közösségi médiafelületek képesek villámgyorsan felerősíteni és terjeszteni a gyűlöletbeszédet.
A gyűlöletbeszédre adott téves és kétértelmű válaszok – köztük az általános tiltások és az internet leállítása – szintén sérthetik az emberi jogokat a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása által. Ugyanis ezáltal elhallgattathatják még azokat is, akik leginkább képesek fellépni a gyűlöletkeltő narratívák ellen, például az emberi jogok védelmezőit és az újságírókat.
Korántsem vagyunk azonban tehetetlenek a gyűlöletbeszéddel szemben. Felhívhatjuk és fel is kell hívnunk a figyelmet a veszélyeire, és azon kell dolgoznunk, hogy megelőzzük és megszüntessük a gyűlöletbeszéd minden formáját.
A nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban lévő keretrendszerünknek, az ENSZ gyűlöletbeszéddel kapcsolatos stratégiájának és cselekvési tervének célja, hogy kezelje a gyűlöletbeszéd okait és hatásait.
Irodáink és csapataink világszerte az e stratégián alapuló helyi cselekvési tervek végrehajtásával szállnak szembe a gyűlöletbeszéddel.
Az oktatási kezdeményezések, a pozitív beszéddel kapcsolatos kampányok, a kiváltó okok megértését és kezelését célzó kutatások, valamint a befogadás és az egyenlő jogok előmozdítására irányuló erőfeszítések mind fontos szerepet játszanak. Ebben egyaránt részt vállalhatnak a vallási, a közösségi és az üzleti vezetők.
Az ENSZ párbeszédet folytat mások mellett a kormányokkal és a technológiai vállalatokkal egy önkéntes magatartási kódexről a digitális platformok információs integritására vonatkozóan, amelynek célja a tévesinformációk és a félretájékoztatás, valamint a gyűlöletbeszéd terjedésének csökkentése, a véleménynyilvánítás szabadságának védelme mellett.
A gyűlöletbeszéd elleni küzdelem nemzetközi napja alkalmából újítsuk meg erőfeszítéseinket e mérgező és romboló jelenség megelőzése és megszüntetése érdekében, miközben előmozdítjuk a befogadó, igazságos és békés közösségek és társadalmak létrejöttét, valamint mindenki jogainak és méltóságának védelmét.
* *** *
"A világ egy példátlan környezeti vészhelyzeten megy keresztül, ami egzisztenciális veszélyt jelent nemcsak a jelenlegi, hanem a jövő nemzedékei számára is." — António Guterres
"A földanyával való kapcsolat helyreállítása az emberiség legfőbb kihívása. Cselekednünk kell – mégpedig most –, hogy mindannyiunk számára jobb jövőt teremtsünk." — António Guterres
A Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Testület (INCB) az éves jelentésében megállapítja, hogy az online kábítószer-kereskedelem folyamatos átalakulása miatt új kihívások jelentek meg a kábítószer-ellenőrzés terén.
"Soha ne maradjunk némák a diszkriminációval szemben, és soha ne legyünk toleránsak az intoleranciával szemben. Emeljük fel a hangunkat az emberi jogokért és minden ember méltóságáért. Soha ne veszítsük szem elől egymás emberi mivoltát, és soha ne alkudjunk meg." — António Guterres