UNIS/INF/232
6. szeptember 2007
Háttér-információ
2007. szeptember 18-án nyitja meg ülésszakát az ENSZ Közgyűlése
2007. szeptember 18-án kerül összehívásra az ENSZ Közgyűlésének 62. ülésszaka
Bécs, 6. szeptember 2007 (ENSZ Információs Szolgálat) -- szeptember 18-án nyitja meg 62. ülésszakát az ENSZ Közgyűlése a szervezet New York-i központjában. Az éves általános vita, amelyen hagyományosan több tucatnyi állam- és kormányfő, illetve miniszter közleménye hangzik el, 2007. szeptember 25-én, kedden veszi kezdetét. Számos fontos esemény szerepel a 62. ülésszak napirendjén, amely 2008. szeptember közepéig tart. Szeptember 24-én, az ENSZ-főtitkár szervezésében kerül sor a "Kezünkben a jövő: megfelelni az éghajlatváltozás vezetői kihívásának" elnevezésű magas szintű rendezvényre, majd az általános vitát követően, október 4-5. között a Közgyűlés egy magas szintű dialógusnak nyit teret a vallás- és kultúraközi megértésről és együttműködésről a békéért. Ezután, október 22-23. között hasonló szintű párbeszédet folytatnak le a finanszírozás és fejlődés témájában, valamint egy magas szintű plenáris ülést szentelnek a gyermekekről tartott 27. rendkívüli ülésszak eredményeinek nyomon követésére december 11-12-én. Egyéb kulcsfontosságú kérdések mellett a Közgyűlés az alábbi témákra tér ki:
A Közgyűlés ezen felül folytatja az olyan kérdések megvitatását is, mint a Biztonsági Tanács reformja, a rendszer egészére vonatkozó koherencia, a Közgyűlés revitalizálása, a fenntartható fejlődés és a HIV/AIDS vírus.
A többoldalú tárgyalások fóruma
Az ENSZ fő tanácskozó, politika-alkotó (policymaking) és képviseleti szerveként központi szerepet betöltő Közgyűlést az ENSZ Alapokmánya hívta életre 1945-ben. A világszervezet 192 tagállamát tömörítő testület a többoldalú párbeszéd fórumaként szolgál az ENSZ Alapokmányában rögzített nemzetközi kérdések teljes spektrumára vonatkozóan. Ezen kívül a Közgyűlés jelentős szerepet játszik a nemzetközi jog kodifikálása terén és a nemzetközi jogi normaalkotásban. A testület minden év szeptemberétől decemberig intenzíven, rendszeres időközönként ülésezik, ezt követően pedig szükség szerint ül össze.
A Közgyűlés jogköre és feladatai
Az ENSZ Alapokmányának megfelelően a Közgyűlés:
Ajánlásokat tehet a nemzetközi békét és biztonságot érintő általános alapelvek illetően, beleértve a lefegyverzés kérdését is
Megvitathat és ajánlásokat tehet minden, a nemzetközi békét és biztonságot érintő kérdésen, a Biztonsági Tanács hatáskörében aktuálisan tárgyalt eseteket kivéve
Szintén a fenti kitétellel, megvitathat és ajánlásokat tehet az Alapokmányban meghatározott célok körébe tartozó, illetve az ENSZ bármely szervének jogköreit és funkcióit érintő valamennyi kérdésben
Vizsgálatokat kezdeményezhet és ajánlásokat tehet a nemzetközi politikai együttműködés előmozdítására, a nemzetközi jog továbbfejlesztésére és kodifikálására, az alapvető emberi- és szabadságjogok megvalósítására, valamint a nemzetközi gazdasági, társadalmi, humanitárius, kulturális, oktatási és egészségügyi együttműködésre
Javaslatokkal élhet bármely, a nemzetek közötti barátságos viszonyt fenyegető helyzet békés rendezésére
Jogosult a Biztonsági Tanács és más ENSZ szervek jelentéseinek áttekintésére
Áttekinti és jóváhagyja az ENSZ költségvetését és megállapítja a tagállamok pénzügyi hozzájárulását
Megválasztja a Biztonsági Tanács ideiglenes tagjait, valamint más ENSZ testületek és szervek tagjait, illetve a Biztonsági Tanács ajánlására kinevezi az ENSZ főtitkárát
Az 1950. novemberében meghozott "Uniting for Peace" határozata (377 (V) határozat) értelmében a Közgyűlés cselekvésre jogosult, ha egy, a békét fenyegető helyzet, a béke megsértése, vagy agresszió valósul meg, és ha a Biztonsági Tanács, egy állandó tagjának vétója miatt képtelen lenne erre. A Közgyűlés azonnal napirendre tűzheti a kérdést, és kollektív intézkedésre tett ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállamoknak a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, vagy annak helyreállítása érdekében (lásd a "rendkívüli és rendkívüli sürgős ülések" fejezetet alább).
Habár a Közgyűlés csupán ajánlás jellegű határozatokat hozhat az államok számára a hatáskörébe tartozó nemzetközi kérdésekben, ennek ellenére az általa kezdeményezett - politikai, gazdasági, humanitárius, társadalmi és jogi - intézkedések milliók életét befolyásolják világszerte. A mérföldkőnek számító, 2000-ben elfogadott Millenniumi Nyilatkozat, és a 2005-ös csúcstalálkozó nyilatkozata (World Summit Outcome Document) a tagállamok azon kötelezettségvállalásait rögzíti, amely a békével, biztonsággal és lefegyverzéssel együtt a fejlődés, és a szegénység visszaszorítása, az emberi jogok védelme és a jogrend előmozdítása, valamint környezetünk védelme, Afrika megsegítése, és az ENSZ megerősítése céljainak elérésére irányul.
Konszenzuskeresés
A Közgyűlés minden tagállama egy szavazattal rendelkezik. Az olyan alapvető fontosságú kérdésekben való döntés során, mint a béke és biztonság, és a Biztonsági Tanács tagjainak megválasztása kétharmados többségre van szükség, más esetekben azonban a testület egyszerű többséggel dönt.
Az utóbbi években a Közgyűlés döntéseinek nagyobb legitimációja érdekében törekvés mutatkozott arra, hogy az egyes kérdésekben a formális szavazás helyett konszenzust sikerüljön elérni a testületen belül. Ennek értelmében az elnök a delegációkkal való megegyezést követően kezdeményezheti, hogy a határozatot szavazás nélkül fogadják el.
A 2005-ös csúcstalálkozó nyomon követése
A Millenniumi Nyilatkozat és a 2005-ös csúcstalálkozó nyilatkozata értelmében a Közgyűlés máig két kiegészítő testületet hozott létre: a Békeépítő Bizottságot (Peacebuilding Commission) és az Emberi Jogi Tanácsot. Ezen kívül elfogadta a Terrorizmusellenes Stratégiát, valamint számos, a Gazdasági és Szociális Tanács megerősítésére és a Titkárság megreformálására tett intézkedést. A fennmaradó kérdések egy részének megvitatása, mint a Terrorizmusellenes Stratégia végrehajtása, a rendszerszintű koherencia és a környezetvédelmi tevékenységek intézményi keretének megteremtése, valamint a vezetői és Titkársági reform lefolytatása, a 62. ülésszakon várhatóan folytatódik.
A Közgyűlés munkájának revitalizációja
Az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek a Közgyűlés munkájának összeszedettebb és lényegretörőbb működése érdekében. Ez a kérdés prioritásként szerepelt az 58. ülésszakon, majd az azt követő üléseken is lépéseket tettek a napirend korszerűsítése, a fő bizottságok munkamódszereinek és gyakorlatainak fejlesztése, az Általános (Ügyrendi) Bizottság szerepének megszilárdítása, az elnök szerepének és hatáskörének kibővítése, és a Közgyűlés, a Főtitkár kiválasztási folyamatában játszott szerepének áttekintése érdekében.
A testület 60. ülésszakán, a 2006. szeptember 8-án meghozott 60/286 határozat mellékleteként elfogadott szöveg egyebek mellett informális interaktív viták megtartását irányozza elő a nemzetközi közösségre nézve kiemelt fontossággal bíró aktuális kérdésekben. A szöveg, amelyet a Közgyűlés revitalizálására létrehívott ad hoc bizottság javaslatára fogadtak el, meghívja a Közgyűlés elnökét a vitákon a témák kiválasztásában való részvételre. A 61. ülésszakon a következő négy tematikus vita került napirendre: partnerség a Millenniumi fejlesztési célok eléréséért, nemi egyenjogúság és a nők jogainak biztosítása, civilizációk és a béke kihívása, és a klímaváltozás, mint globális kihívás.
A Közgyűlés elnökének, alelnökeinek és a fő bizottságok elnökeinek megválasztása
Általános Bizottság
Az Általános, vagy Ügyrendi Bizottság, amelyet a Közgyűlés elnöke, 21 alelnöke és a hat fő bizottság elnökei alkotják, javaslatokkal élhet a Közgyűlés felé a napirend elfogadása, a napirendi pontok felosztása és munkájának megszervezése tekintetében.
Az elmúlt ülésszakokon a Bizottság szerepe tovább erősödött, a Közgyűlés munkáját érintő speciális kérdésekről folytatott, minden tagállam számára nyitott informális konzultációknak köszönhetően.
Mandátumvizsgáló Bizottság
A Mandátumvizsgáló Bizottságot az Általános Bizottság nevezi ki minden ülésszakra, feladata, hogy jelentést tegyen a Közgyűlésnek a képviselők megbízólevelének hitelességéről.
Általános vita
A 62. ülésszak keretében lefolytatott általános vita, amely lehetőséget nyújt a tagállamoknak a fontosabb nemzetközi kérdésekben véleményük kifejtésére, szeptember 25-én, kedden veszi kezdetét és 2007. október 3-án, szerdán fejeződik be. Ugyanebben az időben kerül sor vitára a 62. ülésszak elnöke által felterjesztett "válasz a klímaváltozásra" elnevezésű kiemelt témában. Az ülésszakok globális vonatkozású kiemelt témáinak kiválasztása 2003-ra nyúlik vissza, amikor a Közgyűlés a 2003. decemberi 58/126 határozatának értelmében saját szerepének és hatáskörének alátámasztása céljából bevezette ezt a gyakorlatot. A megszokott (a 2003. márciusi 57/301 határozat által lefektetett) kilenc munkanapos helyett idén hétnapos lesz az általános vita, hogy teret engedjenek a 2007. október 4. és 5. között megrendezendő magas szintű dialógusnak a vallás- és kultúraközi megértésről és együttműködésről a békéért. Az 52. ülésszak által meghonosított gyakorlatnak megfelelően a Főtitkár az általános vitát megelőzően nyújtja be jelentését a világszervezet működéséről.
Hat Főbizottság
Az általános vita lezárultával a Közgyűlés megkezdi az egyes napirendi pontok megvitatását. A számos napirendi pont miatt (a 62. ülésszakon 156 ilyen szerepel) a Közgyűlés hat Főbizottságának utalja ki a hatáskörükbe eső témák megtárgyalását. A Főbizottságok megvizsgálják az egyes pontokat, ahol lehetséges, megpróbálják az egyes államok megközelítéseit egymással összhangba hozni, majd többnyire határozat- és döntéstervezetek formájában javaslatokat tesznek a Közgyűlés plenáris ülésein.
A hat Főbizottság a következő: a fegyverzet-leszereléssel és a vonatkozó nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozó Leszerelés és nemzetközi biztonsági bizottság (első bizottság), a Különleges politikai és dekolonizációs bizottság (negyedik bizottság), amely a különböző, plenáris ülésen, vagy más bizottság által nem érintett politikai témákért (mint a dekolonizáció) felelős, a gazdasági kérdésekre specializálódott Gazdasági és pénzügyi bizottság (második bizottság), a Szociális, humanitárius és kulturális bizottság (harmadik bizottság), amely a társadalmi és kulturális ügyeket viszi, az ENSZ költségvetését és adminisztrációját vizsgáló Adminisztratív és költségvetési bizottság (ötödik bizottság), és a nemzetközi jogi kérdéseket megvitató Jogi bizottság (hatodik bizottság).
Bizonyos napirendi pontok esetében, mint például a palesztin-kérdés és a Közel-keleti helyzet, a Közgyűlés közvetlenül plenáris ülésein dönt.
A Közgyűlés munkacsoportjai
A Közgyűlés a múltban felhatalmazást kapott arra, hogy a fontosabb kérdések részletesebb vizsgálata céljából munkacsoportokat hozzon létre, amelyek intézkedési javaslatokat fogalmaznak meg a témában a Közgyűlés számára. Az 1993. december 3-án, a 48/26 számú határozat alapján létrehívott, a tagállamok Biztonsági Tanácsbeli méltányosabb képviselete és létszámának kibővítése kérdésében illetékes munkacsoport működése a 61. ülésszak alatt sem szűnt meg, munkáját várhatóan a 62. ülésszak alatt is folytatja.
Regionális csoportok
Az évek során különböző, a konzultációk eszközéül szolgáló, és az eljárási rendet megkönnyítő informális regionális csoportosulás bontakozott ki a Közgyűlés tevékenysége nyomán. Ilyenek: az afrikai államok, az ázsiai államok, a Kelet-európai államok, a Latin-amerikai és karibi államok, vagy a Nyugat-európai államok. A Közgyűlés elnöki posztját egy rotációs rendszer alapján mindig más regionális csoport adja, amely a 62. ülésszakra a Kelet-európai államokra esett.
Rendkívüli és rendkívüli sürgősségi ülések
A rendes üléseken kívül a Közgyűlést rendkívüli és sürgősségi ülésekre is összehívhatják.
A mai napig a testület 28 rendkívüli ülést tartott, az olyan kiemelt figyelmet érdemlő ügyekben, mint a palesztin-kérdés, az ENSZ pénzügyei, Namíbia, a leszerelés, a nemzetközi gazdasági együttműködés, az apartheid, a kábítószerek, a környezetvédelem, a légszennyezés, a nők helyzete, a társadalmi fejlődés, a gyarmatosítás és a HIV/AIDS vírus. A 27. rendkívüli ülésszak, amelyet 2002. május 8. és 10. között tartottak a gyerekek helyzetével foglalkozott.
Az eddig összehívott tíz rendkívüli sürgősségi ülésre olyan esetek kapcsán került sor, amikor a Biztonsági Tanácsban patthelyzet alakult ki, nevezetesen: Magyarország (1956), Szuez (1956), Közel-Kelet (1958 és 1967), Kongó (1960), Afganisztán (1980), Palesztina (1980 és 1982), Namíbia (1981), a megszállt arab területek (1982), valamint a megszállt Kelet-Jeruzsálemben és a fennmaradó megszállt Palesztin területeken folytatott illegális izraeli tevékenység (1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004 és 2006). A Közgyűlés döntött a tizedik rendkívüli ülés ideiglenes elhalasztásáról és felhatalmazta a Közgyűlés elnökét, hogy a tagállamok kérésére újraindítsa a tárgyalásokat.
A Közgyűlés munkafolyamata:
Valamint az ENSZ Nemzetközi Titkárságán keresztül, amely a Főtitkárból és a hozzá tartozó nemzetközi köztisztviselőkből álló szakapparátusból áll.
