Csak információs célokra - nem hivatalos dokumentum
UNIS/INF/454
2012. szeptember 14.
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2012. szeptember 18-án kezdődik
NEW YORK/BÉCS, szeptember 18. (ENSZ Információs Iroda) - Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése szeptember 13-án, kedden nyitja meg 67. ülésszakát az ENSZ New York-i központjában.
A megnyitó hetet követően magas szintű találkozóra kerül sor szeptember 24-én, hétfőn melynek témája a jogállamiság nemzeti és nemzetközi szinten, a találkozó során a tagállamok, nem-kormányzati szervezetek és a civil társadalom képviselői dolgoznak majd a jogállamiság megerősítésén. (További információ : http://www.un.org/en/ga/president/66/Issues/Rule%20of%20Law/ruleoflawindex.shtml.)
A rendes évi általános vita, amelyben a Közgyűlés meghallgatja az államfők, kormányfők és miniszterek nyilatkozatait szeptember 25-én kedden veszi kezdetét, és október 1-jéig tart.
Más kulcsfontosságú kérdések mellett az alábbiak kerülnek a Közgyűlés elé:
A 2013. szeptember közepéig tartó 67. ülésszak során a Közgyűlés értékeli majd a 2012 júniusában Rióban megrendezett Fenntartható Fejlődés Konferencia (Rió+20) eredményeit.(lsd.: http://www.uncsd2012.org/rio20/) A Közgyűlés két, a nemzetközi migrációval és annak fejlődésével kapcsolatos magas szintű találkozót is előkészít, amelyeket a 68. ülésszak során tartanak majd 2013-ban. A találkozók témája: " A továbblépés útja: a befogadás fejlődésének programja 2015-re és azon túl."
Multilaterális egyeztetések fóruma
Az 1945-ben az Egyesült Nemzetek Alapokmánya nyomán megalkotott Közgyűlés központi szerepet tölt be, mint az Egyesült Nemzetek legfontosabb tanácskozó, politikaformáló és képviseleti szerve. A világszervezet 193 tagállamát tömörítő testület a többoldalú párbeszéd fórumaként szolgál az ENSZ Alapokmányában rögzített nemzetközi kérdések teljes spektrumára vonatkozóan ( http://www.un.org/en/documents/charter/index.shtml). Ezen kívül a Közgyűlés jelentős szerepet játszik a nemzetközi jog kodifikálása terén és a és a nemzetközi jogi normaalkotásban.
A testület minden év szeptemberétől decemberig intenzíven, rendszeres időközönként ülésezik, ezt követően pedig szükség szerint ül össze.
Az Közgyűlése jogköre és feladatai
A Közgyűlés ajánlásokat tehet a tagállamok részére hatáskörébe tartozó nemzetközi ügyekben. Kezdeményez olyan politikai, gazdasági, humanitárius és jogi lépéseket, amelyek világszerte emberek millióinak életére voltak hatással. A 2000-ben elfogadott mérföldkő, a Millenniumi Nyilatkozat ( http://www.un.org/millennium/declaration/ares552e.htm) valamint a 2005-ös Világcsúcs záródokumentuma ( http://www.un.org/Docs/journal/asp/ws.asp?m=A/RES/60/1) tükrözik a tagállamok elkötelezettségét, amennyiben speciális célokat igyekeznek elérni a béke, biztonság, lefegyverzés, továbbá a fejlődés és a szegénység megszűntetése érdekében. Ugyanakkor elősegítik az emberi jogok és a jogrend védelmét, közös környezetünk védelmét, Afrika sajátos igényeinek kielégítését valamint az Egyesült Nemzetek erősítését.
Az Alapokmány értelmében a Közgyűlés feladatai és jogköre az alábbiakra terjed ki:
A Közgyűlés - amennyiben valami a békét fenyegeti, vagy fennáll a békeszegés vagy valamilyen erőszakos cselekedet veszélye - még akkor is cselekedhet, ha a Biztonsági Tanács tétlen valamely állandó tag nemleges szavazata miatt. Ilyen esetekben az 1950. november 3-án meghozott "Együttesen a békéért" határozat (377. határozat (V)) értelmében a Közgyűlés azonnal megfontolhatja az ügyet, továbbá javaslatokat tehet a tagoknak a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló közös intézkedésre. (Lásd lentebb: "rendkívüli ülésszakok és rendkívüli sürgős ülésszakok")
A konszenzus keresése
A Közgyűlés minden tagja egy-egy szavazattal rendelkezik. Egyes különleges kérdések eldöntése, mint a béke és biztonság ügyében tett javaslatok, a Biztonsági- valamint a Gazdasági és Szociális Tanács tagjainak megválasztása, továbbá a költségvetési kérdések eldöntése kétharmados támogatást igényel, ám más kérdéseket egyszerű szótöbbséggel döntenek el. A közelmúltban, azért, hogy a Közgyűlés döntéseinek támogatását erősítsék, különös erőfeszítések történtek, hogy a kérdéseket ne egyszerű szótöbbséggel, hanem konszenzussal oldják meg. Az elnök, miután megbeszélést folytatott, és megállapodásra jutott a delegációkkal, javasolhatja, hogy egy-egy határozat szavazás nélkül kerüljön elfogadásra.
A Közgyűlés munkájának újjáélesztése
Az elmúlt években folyamatos erőfeszítések történtek, hogy a Közgyűlés munkáját célzottabbá és aktuálisabbá tegyék. Ez a kérdés az 58. ülésszak speciális prioritásává lett és a Közgyűlés további ülésszakai is nagy erőfeszítéseket tettek a napirend korszerűsítésére, és a főbizottságok munkamódszere gyakorlatának fejlesztésére. Továbbá a Központi Bizottság szerepének növelésére, valamint az elnök szerepének, hatáskörének erősítésére és a Közgyűlés főtitkárválasztó folyamatának ellenőrzésére.
Hatvanadik ülésén a Közgyűlés elfogadta a 2006. szeptember 8-i 60/286-os határozathoz kapcsolt szöveget, ami biztatta a nemzetközi közösséget, hogy folytasson informális, interaktív vitákat a mindenkori legfontosabb kérdésekről. Az Ad Hoc Munkacsoport által a Közgyűlés munkájának újraélesztése tárgyában elfogadott szöveg szintén felkérte a Közgyűlés elnökét, hogy tegyen javaslatokat ezen interaktív vitákra vonatkozóan. A 66. ülésszak folyamán több mint 12 tematikus, interaktív vitát folytattak le az alábbi témákban: világgazdaság kérdései, az emberkereskedelem elleni harc, természeti katasztrófák csökkentése, jogállamiság nemzeti és nemzetközi szinten és a mediáció, közvetítés témájában.
A főtitkár bevett gyakorlatává vált, hogy rendszeresen tájékoztassa a tagállamokat a Közgyűlés informális találkozóiról, legutóbbi utazásairól és tevékenységéről. Ezek a tájékoztatások jó lehetőséget biztosítanak a főtitkár és a tagállamok közötti kommunikációra, és feltehetően a 67. ülésszakon is gyakorlatban maradnak.
Az Közgyűlése elnökének, elnökhelyetteseinek és a főbizottságok elnökeinek megválasztása
Munkájának jelenleg is zajló újjáélesztése és a működésről szóló 30-as szabály következtében a Közgyűlés elnökét, alelnökeit és a fő bizottságok elnökeit legalább három hónappal az új ülésszak kezdete előtt választják, hogy tovább erősítsék a fő bizottságok, tanácsok és a közgyűlés közötti koordinációt és a munka előkészítését.
Központi Bizottság
A Központi Bizottság, amely áll a Közgyűlés elnökéből és 21 alelnökből, valamint a hat főbizottság elnökeiből, javaslatokat tesz a Közgyűlésnek a napirend elfogadásával, a napirendi pontok összegyűjtésével és a Közgyűlés munkájának megszervezésével kapcsolatban.(További információ: http://www.un.org/Depts/dhl/resguide/gasess.htm#gaagen)
Szavazatszámláló Bizottság
A Szavazatszámláló Bizottságot a Közgyűlés nevezi ki minden ülésszak elején. A Bizottság a Közgyűlésnek tesz jelentést a képviselők szavazatairól.
Általános vita
A 67. ülésszak folyamán az éves általános vita, amely lehetőséget ad a tagállamoknak a jelentős nemzetközi ügyekkel kapcsolatos véleményük kifejezésére, 2011. szeptember 25., keddtől október 1., péntekig kerül megrendezésre. A főtitkár közvetlenül az általános vita előtt terjeszti majd be jelentését a Szervezet működéséről. Ennek gyakorlata a ötvenkettedik ülésszakon alakult ki.
A 67. ülésszak általános vitájának témája: "A nemzetközi viták vagy helyzetek kiigazítása, rendezése békés eszközökkel". E témajavaslatot a 67. ülésszak megválasztott szerb elnöke, őexcellenciája Vuk Jeremić nyújtotta be megválasztásának napján, 2012. június 8-án. Annak gyakorlata, hogy sajátos, globális jelentőséggel bíró témát választanak az ülésszakra, 2003-ra tekint vissza, amikor a Közgyűlés eldöntötte, hogy kezdeményez egy ma már 193 tagból álló szervezet hatókörének és szerepének erősítésére irányuló fejlesztést (58/126-os határozat 2003 decemberéből).
Az általános vita rendszerint naponta de. 9 órától du. 1 óráig, majd du. 3 órától este 9 óráig tart.
Hat főbizottság
Miután az általános vita véget ér, a Közgyűlés megkezdi lényeges napirendi pontjainak megtárgyalását. Mivel a Közgyűlésnek rendkívül sok üggyel kell foglalkoznia (a hatvanhatodik ülésszakon például több mint 170 ügy volt), azokat az ügyeket, amelyek a hat főbizottság valamelyikének munkájához tartoznak, a Közgyűlés átutalja ezeknek. Az egyes bizottságok megtárgyalják a kérdéseket, és ahol lehetséges, figyelembe veszik az egyes tagállamok álláspontját is, majd, legtöbbször határozattervezetek és döntéstervezetek formájában, prezentálják javaslataikat a Közgyűlés plenáris ülése előtt. A hat főbizottság a következő: a Leszerelési és Nemzetközi Biztonsági Bizottság (Első Bizottság), amely leszerelési és ezzel kapcsolatban nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozik; Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (Második Bizottság), amely gazdasági kérdésekkel foglalkozik, továbbá a Szociális, Humanitárius és Kulturális Bizottság (Harmadik Bizottság), Speciális Politikai és Dekolonizációs Bizottság (Negyedik Bizottság), amely olyan széleskörű politikai ügyekkel foglalkozik, amelyeket semmilyen más bizottság vagy a Közgyűlés nem érint. Többek között a dekolonizációval, az Egyesült Nemzetek Közel-Keleti Palesztin Menekültekkel Foglalkozó Segély- és Munkaügynökségével (UNRWA) és a palesztin nép emberi jogaival; Adminisztratív és Költségvetési Bizottság (Ötödik Bizottság), ami az Egyesült Nemzetek adminisztrációjával és költségvetésével foglalkozik; végül a Jogi Bizottság (Hatodik Bizottság), ami nemzetközi jogi ügyekkel foglalkozik. Egyes napirendi elemekkel, mint például Palesztina kérdése és a közel-keleti helyzet, a Közgyűlés közvetlenül, plenáris ülése során foglalkozik.
A Közgyűlés munkacsoportjai
A Közgyűlés a múltban engedélyt adott munkacsoportok létrehozására, hogy azok behatóbban foglalkozhassanak jelentős kérdésekkel és cselekvési javaslatokat tehessenek a Közgyűlésnek. Ezek közé tartozik a Közgyűlés munkájának felélesztésére törekvő ad hoc bizottság is, ami munkáját talán a 67. ülésszak folyamán is folytatni fogja.
Térségi csoportok
Az évek során különböző nem formális, térségi csoportosulások alakultak ki a Közgyűlésben, mint a konzultáció, és az ügyrendi munka elősegítésének eszközei. Ezek a csoportok a következők: afrikai államok, ázsiai államok, kelet-európai államok, latin-amerikai és karibi államok, nyugat-európai és más államok. A Közgyűlés elnökének tisztsége rotációs rendszerben váltakozik a regionális csoportok között. A 67. ülésszakra a Közgyűlés a kelet-európai államok csoportjának javaslata alapján választotta meg az elnököt.
Rendkívüli ülésszakok, rendkívüli sürgős ülésszakok
A rendes ülésszakon túl a Közgyűlés rendkívüli vagy rendkívüli sürgős ülésszakokra is összeülhet. Máig a Közgyűlés 28 alkalommal gyűlt össze rendkívüli ülésszakra olyan ügyekkel kapcsolatban, amelyek különleges figyelmet igényeltek. Köztük volt Palesztina kérdése, az Egyesült Nemzetek finanszírozása, a leszerelés, a nemzetközi gazdasági együttműködés, a drogok, a környezet, a népesedés, a nők, a társadalmi fejlődés, az emberi közösségek és a HIV/AIDS, az apartheid és Namíbia kérdése. A Közgyűlés huszonnyolcadik rendkívüli ülését 2005. január 24-én a náci koncentrációs táborok felszabadításának hatvanadik évfordulója jegyében tartották.
Tíz esetben a Biztonsági Tanács döntésképtelennek bizonyult, ezért rendkívüli sürgős ülésszakot tartottak. Ennek apropója volt Magyarország (1956), Szuez (1956), a Közel-Kelet (1958, 1967), Kongó (1960), Afganisztán (1980), Palesztina (1980, 1982), Namíbia (1981), a megszállt Arab területek (1982), és a megszállt Kelet-Jeruzsálemben, valamint a Palesztin területeken végrehajtott illegális izraeli akciók (1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2006 és 2009). A Közgyűlés 2009. január 16-án azt is eldöntötte, hogy tízedik rendkívüli sürgős ülését átmenetileg felfüggeszti, és hogy engedélyezi a Közgyűlés elnökének, hogy a tagállamok kérése nyomán később folytassa az ülésszakot.
Továbbvinni a Közgyűlés munkáját
Az Egyesült Nemzetek munkája nagyrészt a Közgyűlés döntésein alapszik, amelyeket az alábbi módokon hajtanak végre:
* *** *
