Ahogyan António Guterres ENSZ-főtitkár mondta: „Egy egész falura van szükség egy gyermek felneveléséhez. Szintén egy falura van szükség azoknak a támogatásához, akik humanitárius válságon mennek keresztül.”

A humanitárius segélyszervezetek és az ENSZ partnerei helyben – gyakran a reflektorfénytől távol – új módokat keresve próbálják eljuttatni a segélyeket a világ minden pontjára.

A segélyszervezetek munkatársai tavaly 15,4 millió ember megsegítésére elegendő segélyszállítmányt juttattak el Ukrajnába. Ezenkívül Afganisztánban 17 millió, Nigériában 2,8 millió, a Kongói Demokratikus Köztársaságban pedig további 2,5 millió ember kapott humanitárius segélyt az év eleje óta.

A humanitárius segítségnyújtás finanszírozása viszont nem tart lépést a növekvő igényekkel, ugyanis a „globális humanitárius felhívás” mindössze 20 százalékban finanszírozott. A finanszírozási válság megoldása nélkül elkerülhetetlenek a további csökkentések.

Haitin az emberek csaknem fele nem jut elegendő élelemhez. A finanszírozási hiány miatt azonban a Világélelmezési Program (WFP) mégis kénytelen volt csökkenteni az országban azoknak a számát, akiket sürgősségi élelmiszersegélyben tud részesíteni.

A segélyezési műveletek finanszírozása a leginkább rászoruló országokban is csökken, ami arra kényszeríti a humanitárius szervezeteket, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben csökkentsék a segítségnyújtást, például Nyugat-Afrikában és Szíriában.

„A kevesebb finanszírozás miatt a WFP kénytelen abbahagyni a segítségnyújtást a „válságszintű” kategóriába tartozó emberek számára, hogy meg tudjuk menteni azokat, akik szó szerint éheznek, vagyis a katasztrofális éhezés kategóriájába tartoznak” - mondta Carl Skau, a WFP ügyvezető igazgatóhelyettese.

Kifejtette, hogy a megszorítások miatt az éhezés „válság szintjén” lévő emberek a „katasztrofális szintre” jutnak majd, ami a jövőben tovább növeli a humanitárius szükségleteket, amennyiben nem javul a globális élelmezésbiztonsági helyzet.

Skau felszólította a világ vezetőit, hogy helyezzék előtérbe a humanitárius segítségnyújtás finanszírozását, fokozzák a segélyszervezetekkel való együttműködést, és foglalkozzanak a válságokat kiváltó okokkal.

A világon Dél-Szudán az egyik ország, ahol a legsúlyosabb az éhezés, ami a konfliktus, az éghajlatváltozás és a növekvő költségek miatt alakult ki. Az élelmiszerosztás önmagában azonban nem jelent megoldást.

„Ki kell törnünk a körforgásból, és képessé kell tennünk a közösségeket arra, hogy elültessék a remény, a lehetőségek és a gazdasági fejlődés magvait. Béke és stabilitás esetén Dél-Szudánban hihetetlen lehetőségek rejlenek” - hangsúlyozta Cindy McCain, a WFP ügyvezető igazgatója.

Ukrajnában a télre való felkészülés előkészületei zajlanak, ami takarók, tüzelőanyagok, kályhák és hőszigetelő anyagok szétosztását jelenti a tavaly télen a konfliktusban megrongálódott házak lakói között.

„[A] humanitárius helyzet nem változott, a háború folytatódik és fokozódik, így a szükségletek is. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha véget ér a háború” - mondta Denise Brown, az ENSZ Ukrajnáért felelős humanitárius koordinátora.

Meg kell találnunk annak a módját, hogy növeljük a humanitárius forrásokat, hogy hatékonyabban és eredményesebben juttassuk el a segélyeket, hogy jobban megvédjük a válsághelyzetben lévőket, hogy erősítsük az élelmezésbiztonságot, és hogy növeljük az ellenálló képességet azáltal, hogy befektetünk az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba.