Egy Bécsben, a Milleniumi fejlesztési célok jelentés 2010 című kiadvány közreadásának napján rendezett sajtótájékoztatón az UNIS igazgatója, Maher Nasser körvonalazta az Mfc-k eléréséhez megtett fejlődés elemeit és kiemelte, mely kérdésekben van szükség fokozott erőfeszítésekre ahhoz, hogy a Milleniumi fejlesztési célokat öt éven belül elérjük.
Bemutatójában Nasser úr, az új jelentésből vett adatokat felhasználva, részletesen bemutatta az Mfc-k beteljesítésére tett előrehaladást. Elmondása szerint az elmúlt időszak visszaeséseinek dacára a világ jó úton van, hogy a szegénység csökkentésére irányuló célt elérje, sőt: még jobban állna, ha nem jött volna közbe a globális pénzügyi válság.
Pozitív eredmény, hogy az alapfokú oktatásba beiratkozottak száma növekszik. Ugyanakkor még mindig 10 százalék hiányzik ahhoz, hogy arányukat egyetemesnek mondhassuk. A költségtérítéses oktatás eltörlése némely országokban, például Burundiban, megtriplázta az iskolába járók számát. Jelentős sikert jelent a malária okozta halálok csökkentése és éppígy a gyermekhalandóság lefaragása is. Míg a HIV terjedése stabilizálódott, az új fertőzöttek száma továbbra is szélesebb körű, mint a gyógyszerek elterjedtsége.
Nasser úr elmondta, hogy a tiszta ivóvíz a világon számos embernek még mindig luxus, ám azon Mfc, amelynek célkitűzése, hogy megfelezze a megbízható ivóvízhez és alapvető egészségügyi tételekhez hozzá nem jutó emberek számát, most elérhetőnek tűnik.
Nasser úr kiemelte, hogy a világ lakosságának közel fele nem jutott alapvető egészségügyi tételekhez, és idézett az ENSZ egyetemi felméréséből, amely megmutatta, hogy Indiában többen férnek hozzá mobiltelefonhoz, mint mosdóhoz.
Nasser úr beszélt a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben mutatkozó egyenetlenségekről, különösen a városi és vidéki rétegek, illetve a nők és férfiak, szegények és gazdagok között mutatkozó különbségekről.
Hangsúlyozta, mekkora jelentősége van annak, hogy a fejlett országok többet tegyenek az Mfc-k eléréséért, különösen azáltal, hogy - ígéretüket betartva - növelik a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) és a tisztességes kereskedelem arányát. A donorországok közül mindössze öt, Dánia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia és Svédország érték el a támogatást a GDP 0,7 százalékára beállító célt.
Az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) igazgatójának különleges tanácsadója, Ole Lundby a sajtótájékoztatón elmondta, nem okozott meglepetést, hogy a jelentés a visszaeséseket a pénzügyi válság következményeiként írta le, és hogy az előttünk lévő út sem lesz feltétlenül egyszerű.
Lundby úr elmondta, hogy az UNIDO nézőpontjából a gazdasági növekedés létfontosságú volt a szegénység csökkentésében és a fenntartható fejlődésben. Az Mfc-kre vetítve ez azt jelenti, hogy az UNIDO a szegénység csökkentésére (1. cél), a nők érvényesülésére (3. cél), a környezeti fenntarthatóságra (7. cél), és a fejlődés érdekében létrehozott globális partnerségre (8. cél) fókuszált.
Az UNIDO segíti a fejlődő országokból származó vállalkozók fejlesztését és földművelésügyi képzésüket, hogy elősegítse a szegénység csökkentését. Speciális programokat tart fenn a nők gazdasági érvényesülése és a munkán belüli nemi egyenlőség támogatására. Lundby úr elmondta: az UNIDO segít a tisztább ipari termelés fejlesztésében.
Lundby úr elmondása szerint az Mfc-k nagy része szociális cél, a gazdasági növekedés csak néha kerül említésre. Előretekintve elmondható, hogy a legfőbb cél a fejlődő országok fenntartható gazdasági növekedésre való kapacitásának növelése. Így saját maguk fizethetnek szociális szektorukért, mint amilyen az egészségügy és az oktatás.
Javasolta, hogy figyeljük meg, mi tett sikeressé némely közepesen fejlett fejlődő világbeli országot (mint például Dél-Ázsia, valamint néhány afrikai ország) és tanuljunk sikeres fejlődési stratégiáikból.
Az UNIS igazgatója Lundby úr utolsó megjegyzését megragadva kiemelt 8 olyan akciót, amit egy az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) által e hónapban, korábban kiadott jelentés ( Nemzetközi összesítés - mibe kerül majd az Mfc-k elérése 2015-ig?) tartalmazott. Olyanokat, mint az ország-vezérelt fejlődés, az inkluzív gazdasági növekedés támogatása, a nyilvános oktatási, egészségügyi, víz- és közegészségügyi, valamint infrastrukturális befektetések növelése, a célzott beavatkozások arányának növelése (beleértve a társadalmi védelmet, a foglalkoztatási programokat), a nők és lányok ügyeibe való befektetések, az alternatív energiaforrásokhoz való hozzáférés növelését és az alacsony szén-fogyasztású fejlődés. A hazai erőforrások mobilizálásának gyorsítása az Mfc-k érdekében, az ODA-ígéretek betartása, és ezek kiszámíthatóságának javítása, a hatékonyság, a munka- és kiadási lehetőségek felosztása.
Az Európáért és a FÁK-államokért felelős Régiós UNDP Központ Gyakorlati Szegénység-csökkentési vezetője, Horváth Balázs a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kölcsönösen összefüggő, és a végeredményre fókuszáló Mfc-ket egyfajta széleskörű, emberközpontú fejlődés palettájának látja. Horváth úr beszélt az Mfc-k elérésére irányuló politikai akarat sürgős szükségességéről és annak szükségéről is, hogy tekintetbe vegyük, mi fog történni 2015, az Mfc-k elérésének határideje után.
Munkaterületén (Közép- és Dél-Kelet-Európa, a FÁK-országok és Grúzia) a fejlődés számos fajtája megtalálható. A Szlovéniához hasonló országoktól, ahol az életszínvonal az ausztriaival vetekedik, egészen Tádzsikisztánig, ami leginkább a Szub-Szaharai Afrikához hasonlítható. A régiót igen súlyosan érintette a globális pénzügyi válság - jobban, mint a világ bármely más régióját, a következmények pedig jó néhány évig eltartanak majd.
Elmondta, hogy a szegénység és az egyenlőtlenség szintjei növekedtek a régióban, ennek pedig szociális vonatkozásai is vannak. Az élelmiszerbiztonság egyes közép-ázsiai országoknak komoly kihívás, nekünk pedig növelnünk kell a mezőgazdasági termőképességet, foglalkoznunk kell a földbirtoklás rendszerével, és figyelemmel kell lennünk a víz-hozzáférés problémájára.
Horváth úr elmondta: egyértelműen szükség volt arra, hogy az országok koherens, elsődleges célokat megfogalmazó, kis költségvetésű nemzeti fejlesztési tervekkel rendelkezzenek.
Elmondta: a fejlesztési segélyek mennyisége talán nem is fog megduplázódni 2015-ig, úgyhogy fontos, hogy a segélypénzt hatékonyabban használják fel az adományozók erőfeszítéseinek jobb összehangolásával és új adományozók keresésével a magánszektorban és a közepes bevételű országokban, mint amilyen Kína, Oroszország vagy India.
Egy kérdésre válaszolva, Lundby úr tagadta, hogy a célok túl magasak lettek volna. Szavai szerint: "Egy éhező gyereknek nincs sok türelme." A fejlett országoknak meg kell tartani ígéreteiket, erőforrásokat kell biztosítaniuk a fejlődő országoknak, míg utóbbiaknak gondoskodniuk kell a megfelelő kormányzatról és vezetésről. Az UNIS igazgatója szintén hangsúlyozta, hogy a segélyek hathatósságának növelése mellett szükség van a korrupció és a pazarlás megszüntetésére is. Ezáltal biztosítani lehet, hogy a segélyeket jobban használják fel. Lundby úr azt is elmondta, hogy olykor hiányzott az a fajta holisztikus megközelítés, ami lehetővé teszi, hogy lássuk: a célok összefüggenek. Ez a hiány pedig nem sokat segített.
A magánszektor és az NGO-k szerepét hangsúlyozta Horváth úr egy a tisztességes kereskedelemre vonatkozó kérdésre válaszul. A szegényeket aránytalanul sújtotta a globális pénzügyi válság, és ők voltak a legkiszolgáltatottabbak, hiszen nem puhára estek. Ezért hosszú időt fog igénybe venni, amíg talpra állnak.
Válaszolva a kolonializmus hatásairól feltett kérdésekre, Lundby úr és Nasser úr beszélt arról, hogy a kolonializmus örökségének hatásaként még számos országban jelentkeznek negatív és megosztó hatások. Lundby úr szerint számos konfliktus, például az, ami Ruandát 1994-ben borította el, úgy tekinthető, mint ennek az örökségnek a része. Ugyanakkor fontos, hogy most előretekintsünk és tanuljunk Ruanda pozitív példájából. Az ország, dacára a rettenetes csapásoknak, csodálatos fejlődést tanúsít. Elmondta: érdemes megnézni, miért is működnek ott a dolgok, majd figyelembe venni a jó kormányzást és irányítást.
A Milleniumi fejlesztési célokról és a jelentésről való további információkért látogassa meg: www.un.org/millenniumgoals/
