A romák társadalmi és gazdasági integrációját elősegitő nemzeti stratégiák végrehajtása közben felmerülő jelenlegi kihívások álltak a Magyarország bécsi Állandó ENSZ Képviselete által szervezett panelvita középpontjában. A vitát az ENSZ Bécsi Információs Szolgálatának (UNIS) jelenlegi igazgatója, Tisovszky János vezette.
Az eseményre Balog Zoltán Emberi Erőforrásokért felelős miniszter hivatalos bécsi látogatásának margóján került sor 2013. február 14-én.
A panelvita bevezetéseként Balog Zoltán konkrét kezdeményezések és projektek bemutatásán keresztül részletes áttekintést adott Magyarország nemzeti roma stratégiája végrehajtása során szerzett tapasztalatairól illetve erőfeszítéseiről. A miniszter kiemelte, a stratégia az Európai Unió nemzeti roma strategiákra vonatkozó kerettervét követi, amely az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy illetve a lakhatás területeit nevezte meg prioritásként. A miniszter hangsúlyozta, Magyarország ezen felül további két területet kezel prioritásként: a kultúrát és a bűnmegelőzést.
A magyar romastratégia kiindulópontként szolgált a panel résztvevői számára, akik bevezetőikben a roma integráció jelentette kihívások szubregionális, regionális és globális szempontjait, illetve a politikai nyilatkozatok, a megfogalmazott stratégiák és a konkrét lépések közötti szakadék lehetséges áthidalását elemezték.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), szinti és roma ügyekért felelős vezető tanácsadója, Andrzej Mirga szerint valós erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy valóban leküzdjük a diszkriminációt, elejét vegyük a gyűlöletből eredő bűncselekményeknek, illetve megvédjük a roma népességet az atrocitásoktól. Mirga kitért a romák helyzetére vonatkozó megbízható, feldolgozható és pontos adatok gyűjtésének fontosságára is, amelyek elősegítik a romák helyzetének felmérését, illetve különböző programok, projektek alapjául szolgálhatnak. Mirga emellett hangsúlyozta, fontos a már folyamatban levő programokra és projektekre elköltött összegek nyomon követése, és a projektek hatásainak elemezése is.
Ioannis N. Dimitrakopoulos, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének osztályvezetője felhívta a figyelmet egy, az Ügynökség által nemrég az ENSZ Fejlesztési Programjával (UNDP) és a Világbankkal közös együttműködésben megjelentetett tanulmányra, amely tizenegy, jelentős számú roma lakossággal rendelkező európai országról közöl elemzést a romák helyzetére fókuszálva. Dimitrakopoulos megjegyezte, az eredmények, különös módon, kimutatták a felmérésben részt vevő országok között a kirekesztés terén tapasztalható viselkedési minták hasonlóságát, az életszínvonalbeli és az életfeltételek terén tapasztalható különbségek ellenére is. Megemlítette, hogy az Ügynökség még kétszer fogja megismételni a felmérést: az EU 2020 folyamat félidejeben, illetve a végén. Ezzel a felmérés a nagy mennyisegű összehasonlítható adatoknak köszönhetően seítséget nyújthat mind az EU intézményeinek, mind a tagállamoknak a romák helyzetében bekövetkező esetleges változások mérése terén.
Az identitás fontosságát illetve az identitásba vetett meggyőződés és büszkeség erősítését hangsúlyozta Izsák Rita, az ENSZ kisebbségi szakértője. Hozzászólásában ő maga is globális kontextusba helyezte a roma kerdést - mind emberi jogi mind kisebbségjogi szempontból, kiemelve a roma kisebbség jelenlétét az Európán kívüli országokban is.
A vita során Balog Zoltán kiemelte, a roma kérdésnek nem csak egyszerűen emberi jogi, illetve kisebbségi szempontból kell jelentőséget tulajdonítani, hanem tágabb értelemben, a nemzeti fejlődésre gyakorolt hatása miatt is, amely érinti a többségi társadalom szociális és gazdasági jólétét is.
