UNIS/INF/254
december 18. 2007
A fiatalok felnőtté válása: 2007-es ENSZ jelentés'
Fejlődés és kihívások
Világifjúság
Sajtóközlemény
Egyesült Nemzetek Szervezete: a magasabb szintű oktatás sok fiatal számára még mindig nem jelent ugródeszkát a szegénységből való kitöréshez
Bécs, december 18. (ENSZ Információs Szolgálat) - A mai fiatalság általánosságban véve a legtanultabb generáció az ifjúság történelmében. Azonban sok fiatal felnőtté válását hátráltatja a szegénység, és a megfelelő munkahely hiánya, állapítja meg az ENSZ ma kiadott jelentésében.
A fiatalokba való befektetés világszerte növekedett az elmúlt évek során, és oktatásban való részvételük is nagyobb arányú, írja a World Youth 2007 - A fiatalok felnőtté válása: fejlődés és kihívások című jelentés. Számos helyen, ahol a közoktatás szintje elégtelennek bizonyult, a magánoktatás felemelkedőben van. Több fiatal, köztük lányok is, részesült alapfokú oktatásban, mint valaha, és sokan közülük tovább is tanulnak.
Azonban az egészségügyi ellátásból, a szolgáltatásokból és a minőségi oktatásból való kiszorulásuk hátráltatja felnőtté válásukat. A szegénység ma is hatással van erre a folyamatra szerte a világon. A szegénység, és néha a társadalmi-, kulturális visszatartó erő miatt a fiatalok nem juthatnak hozzá a minőségi oktatáshoz, megfelelő munkahelyhez, egészségügyi-, és egyéb szolgáltatásokhoz, vagy forrásokhoz. Az iskolai tudáshoz való hozzáférés a világ legtöbb országában az anyagi helyzet függvénye. Számos helyen az ingyenes oktatást biztosító politika ellenére a tankönyvek, az iskolai egyenruhák és az utazás költségei sok háztartás számára túl nagy terhet jelentenek.
A világ számos részén a fiatalok az őket körülvevő összetettebb egészségügyi környezet ellenére csak korlátozott mértékben részesülhetnek a minőségi egészségügyi ellátásban. A tanulás és a fogamzásgátlás hiánya korai terhességhez vezet, amely egészségügyi kockázatokkal jár, és behatárolja a fiatal anyák lehetőségeit a jövőre nézve. Számos régióban, elsősorban Afrikában, Kelet-Európa átalakuló gazdaságaiban, és a Független Államok Közösségében az egészségüket fenyegető veszélyforrások számának növekedése, különösen a HIV/AIDS járvány, is nagymértékben hozzájárult az ifjúság nehézségeihez.
A munkaképes korú népesség egynegyedét kitevő, 15-24 éves korosztály a fejlődés kulcsforrása lehet.
Tényleges mérete, de magasabb iskolázottsága miatt is, érvel a World Youth Report 2007, idén a világ népességének 18 százalékát adó, 1,2 milliárd fiatalt magába foglaló 15-24 éves réteg társadalmunk fejlődésének alapvető és kritikus részét képezi. Még soha ezelőtt nem fordult elő, hogy ez a korosztály az össznépesség ekkora százalékát tegye ki. Ráadásul a 15-24 évesek közül kerül ki a munkaképes korúak 25 százaléka.
A jelentés kihangsúlyozza, hogy az ifjúság felnőtté válásakor jelentkező kihívásokra való felkészülés során a politikai döntéshozók ne csak az oktatásba, egészségügybe és szakképzésbe fektetett nagyobb ráfordítással fejlesszék a fiatalok képességeit, de kezeljék prioritásként a fiatalok lehetőségeinek biztosítását és védelmét is a fejlődésben való részvételre.
A jelentés külön felhívja az érintettek figyelmét a fiatal nőket érő diszkrimináció elleni fellépésre, valamint az írni-olvasni tudás és tanulási lehetőségeik kibővítésére, beleértve az alternatív oktatási formákat és a nemek közti különbségekre tekintettel lévő programokat, ideértve a szexuális és nemi jellegű felvilágosítást.
Megjegyzi, hogy a fiatal nők oktatásában végbement előrelépés nem növelte elhelyezkedési esélyeiket. A fiatal nők célzott szakképzésére van szükség foglalkoztatási lehetőségeik kibővítése, és a férfiakkal megegyező jövedelmezésük elérése érdekében.
A feketegazdaságban való elhelyezkedés gyakran inkább az első, mint az utolsó mentsvár
A legtöbb országban magas a fiatal munkanélküliek száma, így sokan közülük illegálisan dolgoznak, sokat és alacsony bérekért, nélkülözve a szociális védelmet. A World Youth Report 2007 úgy véli, hogy habár a globalizáció, és az azzal járó politikai változások hasznosak voltak az ifjúság számára, ugyanakkor áldozataivá is váltak ennek a folyamatnak. A globalizáció hatásaként megjelenő munkaerő-piaci szűkítések gyakran a fiatalokat érintik először, mivel sokszor őket kerülnek felvételre, és őket bocsátják el elsőként.
Az elvándorlás sokaknak jelent kiutat
A jelentés az elvándorlást gyakori válaszlépésként értékeli a fejlődő államok fiataljainak részéről. Ázsiától Afrikán át Latin-Amerikáig, és a kis, fejlődő szigetállamokig, a helybéli lehetőségek hiányában szenvedő fiatalok nagy számban keresik boldogulásukat külföldön. A World Youth Report 2007 azonban arra is figyelmeztet, hogy a világ más országainak fejlettsége ellenére sok fiatal egyenlőtlen esélyekkel és jövőbeli kilátásokkal indul a fejlett piacgazdaságok különböző területein, és az adott régió fiatal emigránsai gyakran egyenlőtlen helyzetben találják magukat.
A jelentés rámutat, hogy a sikeres, bevándorló múltú, és a fejlett piacgazdaságokba integrálódni tudó fiatalok kisebb csoportjainak meglététől függetlenül, az emigránsok társadalmi befogadása továbbra sem kielégítő. Mindez számos, a közösségek küldésével és fogadásával összefüggő új kihívást vet fel, amelyek megválaszolása a kormányokra és más érintettekre vár.
A World Youth Report 2007 - A fiatalok felnőtté válása: fejlődés és kihívások című jelentése arra ösztönzi a törvényhozókat, hogy sürgősen lépjenek fel azok ellen a gátló tényezők ellen, amelyek továbbra is korlátozzák a fiatalok társadalmi fejlődésben való részvételét. A jelentés fenntartja azt az álláspontot, hogy ez a társadalmi csoport nem a felkínált megoldásokat várja, hanem aktívan keresi azokat. Egy megfelelő lehetőségeket biztosító környezetben, amelyben hozzáférhetnek a minőségi oktatáshoz, tisztességes munkalehetőségekhez és egészségügyi ellátáshoz, a fiatalok hozzájárulása fontos szerepet tölthet be annak a világnak a fejlődésében, amiért az előttünk álló hosszú évtizedekben majd ők lesznek felelősek.
Bővebb tájékoztatásért, kérjük keresse fel a http://www.un.org/esa/socdev/unyin/wyr07.htm, vagy vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal:
Patience Stephens, ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya , + 1 212 963 8390, stephensp@un.org, vagy
Franck Kuwonu, ENSZ Közkapcsolati Főosztálya, +1 212 963 8264, e-mail: kuwonu@un.org.
* *** *
A fiatalok felnőtté válása: 2007-es ENSZ jelentés
Fejlődés és kihívások
Világifjúsági adatlap
Ázsia
A globális fiatal munkaerő 55.7%-a él Ázsiában. (2005-ben a globális fiatal munkaerő nagyságát 633 millióra becsülték)
Az oktatáshoz való hozzáférés Ázsia sok részén kibővült, ennek eredményei leginkább az általános iskolai szinten észrevehetőek. A lányok egyre inkább élvezik az alapfokú oktatás előnyeit. Indiában például 1998 és 2002 között az alapfokú oktatásra beiratkozott lányok aránya 84-ről 96 százalékra emelkedett.
Ázsia fontos régiója a bevándorlók küldésének és fogadásának, mivel a helyi közösségeken és országokon kívüli munka lehetőségek több millió fiatal ázsiait ösztönöztek mind a maradandó, mind az ideiglenes mobilitásra.
Az OECD országokban egyre több lehetősége van a magasan képzett, Ázsiai fiatal bevándorlóknak, ami a legjobban képzett és legokosabb fiatalok jelentős kiáramlását eredményezi sok országban.
Kelet Ázsia és a Csendes Óceánia területe adja a legtöbb külföldön tanuló fiatalt, hiszen innen az összes diák 29 százaléka tanul országa határain kívül.
Kínából származik az összes mobil diák 14 százaléka.
Latin-Amerika
Az általános iskolába beiratkozottak aránya Latin Amerikában 95%, magasabb mint a fejlődő világ 85%-os átlaga.
Az írástudás és oktatási lehetőségek terén a nemi egyenlőtlenség relatíve alacsony a világ más területeihez viszonyítva. A legtöbb országban az írástudási szakadék két százalékpontnál kisebb.
Argentínában, Brazíliában, Chilében, Kolumbiában, Costa Ricában, Ecuadorban, Hondurasban, Mexikóban és Venezuelában a fiatal lányok írástudási aránya magasabb a fiatal fiúkénál.
Argentínában van a régió legmagasabb felsőoktatási beiratkozási aránya, hiszen itt a fiatal nők több mint háromnegyede, és a fiatal férfiak valamivel több mint fele folytatja tanulmányait a felsőoktatásban (UNESCO Statisztikai Intézet, 2007)
Foglalkoztatás és jövedelem szintek tekintetében azonban a Latin Amerikai fiatalok számára most rosszabb a helyzet mint 15 éve volt.
2002-ben a 15 és 19 év közötti fiatalok 18%-a nem tanult és nem is dolgozott, a 20 és 24 év közöttiek 27%-a volt hasonló szituációban.
A 15 és 19 év közötti fiatalok közül kerül ki a szegénységben élők második legnagyobb hányada a 14 év alatti gyermekek után (akik a társadalom legszegényebb része).
A Szaharán túli Afrika
Jelentős előrelépés történt az oktatás területén. Az általános iskolai beiratkozások aránya az 1999-ben mért 57 százalékról 70 százalékra növekedett 2005-ben.
A felsőoktatásba való beiratkozások száma csaknem megkétszereződött a régióban 1991 és 2004 között. Azonban a középfokú oktatásban részt vettek aránya továbbra is rendkívül alacsony, kevés változást mutatva az előző évek adataihoz képest.
A térségbeli afrikai ifjúság a világ leggyorsabban növekvő munkaereje, mégis, a munkanélküli fiatalok Afrika-szerte mintegy 34 százalékkal nőtt 1995 és 2005 között.
Sok fiatal kényszerül szegényes körülmények közt végezni a munkáját a mezőgazdaságban, vagy a feketegazdaságban.
A szegénységben élő fiatalok aránya különösen magas. A nigériai és zambiai fiatalok több mint 90 százaléka (közel 40 milliónyian) él kevesebb, mint napi 2 dollárból.
Közel-Kelet és Észak-Afrika
A műveltség és az áltagosan tanulással töltött évek száma jelentősen megnövekedett a régióban az 1970-es évek óta. A nemek közti különbség az iskolában töltött évekre vetítve gyorsan csökken.
Ez a régió az egyetlen a világon, amelyben a fiatal foglalkoztatottak száma megnőtt az elmúlt évtizedben.
A munkanélküliség problémája sokkal inkább ifjúsági, mint általános népességi kérdés. A fiatalok a teljes munkaképes korú lakosság csupán mintegy harmadát teszik ki, míg a régióban a munkanélküliek csaknem fele fiatal. A régióban a fiatal munkanélküliek aránya a legmagasabb a világon, és itt a legalacsonyabb a fiatalok foglalkoztatási aránya (40 százalék). A fiatalság összlakossághoz mért foglalkoztatási aránya a közel-keleti és észak-afrikai térségben a legrosszabb a világon (29.7 százalék) Ez azt jelenti, hogy ezen a területen 3 fiatalból csupán 1-nek van munkája.
A fiatal nők átlagos foglalkoztatási aránya 2005-ben 25.1 százalékos volt, ami szintén a legalacsonyabb a világon, és jóval alatta marad a térség hasonló korú férfi munkavállalói mutatójának (54.3 százalék).
Fejlődő mikro-szigetállamok
A legtöbb fejlődő kis szigetországban magas az alapfokú oktatásba belépők száma, azonban erősen változik, hogy közülük hányan jutnak el az általános iskola elvégzéséig.
Barbadoson például a fiatal lányoknak 99.5 százaléka, a fiúknak pedig 95.7 százaléka befejezi alapfokú képzését, míg a Comore-szigeteken az összesített arány csupán 55.9 százalék.
Összességében a középfokú oktatási intézményekbe való beiratkozások aránya növekedett az 1990-es évek vége óta, és a kis fejlődő szigetállamok nagy többségében sikerült kiegyenlíteni, illetve néhol a lánytanulók javára billenteni a nemek arányát a középfokú oktatás területén.
A munkanélküliségi mutatók azonban hagyományosan magasak errefelé, minden ötödik fiatalt érint ez a probléma a karibi térségben.
A fiatal nők jobb tanulási képességei nem tükröződnek az elhelyezkedési kilátásaik terén, körükben még mindig sokkal magasabb a munkanélküliek aránya mint a férfiaknál. Szent-Lucia szigetén a munkaerőpiacon lévő fiatal nők csaknem fele nem talál magának munkát.
Az átalakuló gazdaságú államok
Az alapfokú és középfokú oktatási rendszerbe való beiratkozások száma a régió egyes országaiban visszaesett, azonban a felsőfokú tanulmányaikat megkezdők aránya folyamatosan nőtt a legtöbb ilyen államban.
A fiatal nők felsőoktatásban való részvételi aránya számos régióbeli országban emelkedett, és ma már meghaladja a hasonló korú férfiakét.
Az elmúlt két évtizedben a régióban lezajlott társadalmi-gazdasági átalakulás eredményeként jelentős változások történtek a fiatalok munkaerő-piaci kilátásait illetően.
Közép-, és Kelet-Európában a fiatalok 33,6 százaléka nem jár iskolába és nincs alkalmazásban sem.
A fejlett piacgazdaságú államok
A fejlett piacgazdaságú államok fiataljainak egyedülálló lehetőségei vannak a világ többi részén élőkkel szemben.
A beiratkozási és iskolavégzési mutatók az összes oktatási szinten magasak.
Az elmúlt évtizedben a régióbeli munkanélküli fiatalok száma összességében csökkent, és a nemek kiegyenlítetten vannak jelen a munkaerőpiacon.
A kedvező munkaerő-piaci feltételek ellenére sok fiatalnak nehézséget okoz a stabil, tisztességes, hosszú távú és képességeinek megfelelő munkához való jutás.
A gyakornokoskodás átmeneti várakozási szakasszá vált azok számára, akik nem találnak azonnal megfelelő munkát, vagy akik javítani szeretnék esélyeiket egy jobb munkahely megszerzéséhez.
A fiatalok jól kereső állásokhoz jutásának elégtelensége nagymértékben hozzájárult független felnőtté válásuk lelassulásához. 1985 és 2000 között kevesebb fiatal felnőtt költözött önálló háztartásba a fejlett piacgazdaságokban.
A fiatal emigránsok beáramlásával a fejlett államok ifjúsága egyre változatosabbá válik. Az emigránsok jelenleg a fejlett országok lakosságának 9,5 százalékát alkotják.
Forrás: A World Youth Report 2007 - A fiatalok felnőtté válása: fejlődés és kihívások című jelentése
Kiadta az ENSZ Közkapcsolati Főosztálya - DPI/2493 - 2007. december
* *** *
