Sajtóközlemények

Csak információs célokra - nem hivatalos dokumentum

UNIS/INF/429
2011. november 2.

Sajtóhírek UNDP

A környezeti változások veszélyeztetik a szegények globális fejlődését, figyelmeztet a 2011. évi Jelentés az emberi fejlődésről

Az egészségügy fejlődését és jövedelemnövekedést a fejlődő országokban az éghajlatváltozás és az termőhely pusztulása veszélyezteti, áll a jelentésben

A gazdagság és a nemi egyenlőtlenségek a környezeti kockázatokhoz kapcsolódnak

KOPPENHÁGA, november 2. (ENSZ Információs Szolgálat) - A fejlődés üteme a világ legszegényebb országaiban az évszázad közepére stagnálhat, sőt visszafordulhat, hacsak nem hozunk merész intézkedéseket az éghajlatváltozás lassítására, hogy megelőzzük a további környezeti károkat és csökkentsük a nemzeteken belüli és közötti egyenlőtlenségeket, figyelmeztet a 2011. évi Jelentés az emberi fejlődésről, amelyet az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) publikált ma.

A 2011. évi jelentés - Fenntarthatóság és igazságosság: Jobb jövőt mindenkinek program azzal érvel, hogy a környezeti fenntarthatóság akkor érhető el leghatékonyabban és legkíméletesebben, ha az egészségügyet, oktatást és jövedelmet valamint a nemi egyenlőtlenséget az energiatermelésre vonatkozó globális cselekvés szükségességével és ökoszisztéma védelmével együtt szólítjuk meg.

A jelentést ma mutatta be Koppenhágában Helen Clark, az UNDP munkatársa és Helle Thorning-Schmidt, dán miniszterelnök , akinek új kormánya elkötelezte magát, hogy drasztikusan csökkenti Dánia CO2 kibocsátását az elkövetkező tíz évben mintegy 40 százalékkal .

Miközben a világ a mérföldkőnek tekinthető ENSZ Fenntartható Fejlődés Konferenciájára készül , amelyet 2012 júniusában tartanak Rió de Janeiróban a jelentés azzal érvel, hogy a fenntarthatóságot mint az alapvető társadalmi igazságosság kell megközelíteni mind a jelen mind a jövő generáció számára.

"A fenntarthatóság nem kizárólagos vagy elsőrendű környezeti probléma a jelentés szerint - írja Helen Clarke a jelentés előszavában. "Alapvetően arról szól hogyan választjuk meg miként éljük az életünket, annak tudatában hogy mindennek, amit teszünk következményei vannak 7 milliárd társunk számára csakúgy mint azokra a milliárdokra, akik majd minket követnek az eljövendő évszázadokban."

UNDP 1990 óta minden évben kiadja független szerkesztésben a Jelentés az emberi fejlődési jelentést, amelyben az emberi fejlettségi index (HDI) az egészségügy, oktatás, és jövedelem kompozit mérője , elsőként jelent mega nemzetgazdasági mérőkkel szemben és hozott létre egy egységes globális módszert az általános életszínvonal mérésére.

A lista alsó az 25 százalékában elhelyezkedő országok 1970 és 2010 között jelentősen, 82 százalékkal emelték HDI eredményüket, ez a globális átlag kétszerese. Ha az elmúlt 40 év fejlődésének üteme folytatódik a következő 40 évben, világ országainak nagy többsége 2050-re eléri azt a HDI szintet, amely megegyezik, vagy meg is haladja a jelenlegi top 25 százalék szintjét. A jelentés megjegyzi, hogy ez rendkívüli eredmény lenne a emberiség globális fejlődésében kevesebb mint egy évszázad alatt. Mégis, a környezeti kockázatok növekedése miatt ezek a pozitív változások hirtelen véget érhetnek a század közepére, áll a jelentésben, a legszegényebb országok lakossága aránytalanul nagyobb kockázatnak van kitéve az éghajlatváltozás okozta katasztrófák, mint az áradások, szárazság valamint a lég- és vízszennyezés.

Fenntarthatóság és társadalmi igazságosság

Ez elmúlt években tapasztalt fejlődés ellenére a jövedelem elosztás romlott, a nemek közötti egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, a környezeti károkozás felgyorsulása dupla terhet ró a legszegényebb háztartásokra és közösségekre - áll a jelentésben. A világ alultápláltság eseteinek fele környezeti okokra vezethető vissza, mint például a vízszennyezés és a szárazság okozta élelmiszerhiány, létrehozva a környezeti kár és elszegényedés ördögi körét- olvasható a jelentésben.

A magas életszínvonalat nem szén alapú hajtóanyaggal kell ellátni követve a leggazdagabb országok példáját, a jelentés bizonyítja, hogy míg a széndioxid kibocsátást szorosan összefüggésbe hozták az elmúlt évek jövedelem növekedésével, a fosszilis üzemanyagok fogyasztása nincs összefüggésben más emberi fejlettségi mutatókkal, mint például várható élettartam, vagy iskolázottság. Valójában sok fejlett ipari ország miközben fenntartja a növekedést, csökkenti karbon lábnyomát.

" A fosszilis energia fogyasztásával elősegített növekedés szélesebb fejlettségi tekintetben nem előfeltétele a jobb életnek " - mondta Helen Clark. "A befektetések, amelyek növelik az egyenlőséget, , például megújuló energiához, víz és csatornázáshoz és reprodukciós egészségügyhöz valóhozzáférést - elősegítheti a fenntarthatóságot és az emberi fejlődést is".

A jelentés 1.5 milliárd ember számára tartja szükségesnek az áramszolgáltatás biztosítását, azok számára akiknek jelenleg nincs hozzáférésük áramszolgálatáshoz - a jelentés szerint ezt gazdaságosan és fenntarthatóan is el lehet érni, anélkül, hogy nőne a széndioxid kibocsátás. A jelentés szerint ez az új ENSZ által támogatott "Egyetemes Energia Hozzáférési Kezdeményezés" megvalósítható lenne a jelenleg fosszilis energiahordozókra költött befektetések - amelyeket 2009-ben 312 milliárd dollárra becsültek -, egy nyolcadából.

A jelentés csatlakozik azokhoz a hangokhoz, akik sürgetik egy nemzetközi valutakereskedelmi adó vagy szélesebb körű pénzügyi tranzakció illeték bevezetését, amely a klímaváltozás és a mély szegénység elleni pénzalapba folyna be. Egy 0.005 százalékos adó a valutakereskedelemből évi 40 milliárd dollár bevételt jelentene, és ez jelentősen növelhetné a szegény országokba irányuló segélyek mértékét - amely 2010-ben 130 milliárd dollár volt - olyankor, amikor a fejlesztési támogatások a gazdasági válság miatt jelentősen csökkentek.

" Az adó lehetővé tenné, hogy azok, akik a legtöbb előnyt élvezik a globalizációból, segíthessenek azokon, akik a legkevesebbet - a jelentés rámutat, hogy hozzávetőleg évi 105 milliárd dollárra lenne szükség, hogy finanszírozhassák az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást különösen Dél-Ázsiában és Fekete-Afrikában.

A jelentés megvizsgál olyan társadalmi kérdéseket is amelyeket nem mindig kapcsolnak össze a környezeti fenntarthatósággal:

  • A reprodukciós jogok kiterjesztése, hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz, a fogamzásgátláshoz új frontot nyithatna meg a nemi egyenlőtlenség és szegénység elleni harcban, áll a jelentésben. A reprodukciós jogok tovább csökkentenék a környezeti nyomást, azáltal, hogy lassulna demográfiai növekedés; a világ népessége a jelenlegi 7 milliárdról 40 éven belül eléri a 9.3 milliárdot.
  • A jelentés azzal érvel, hogy a hivatalos átláthatóság és a független őrszemek - beleértve a hír médiát, a civil társadalmat és a bíróságokat - létfontosságúak a környezeti politika formálásában elkötelezett civil kezdeményezések számára. Mintegy 120 állam alkotmánya garantálja a környezet védelmét, azonban sok országban ezek az előírásokat nem hajtják végre kellő mértékben, állítja a jelentés.
  • A fenntartható fejlődés érdekében haladéktalanul globális cselekvésre van szükség, de a helyi kezdeményezések, amelyek a szegény közösségeket támogatják nagyon költséghatékonyak és a környezetre is jótékony hatásúak lehetnek , hangsúlyozza a jelentés. India "Foglalkoztatási Garancia Törvénye" a 2009. évi GDP 0.5 százalékába kerül és 45 millió háztartást, a munkaerő egy tizedét érinti; Brazilia "Bolsa Familia" és Mexikó "Oportunidades" programjai körülbelül a GDP 0.4 százalékába kerülnek és biztonságot nyújtanak a lakosságaik egyötödének.

A jelentés előrejelzése szerint az ellenőrizetlen környezeti károk - a Fekete-afrikai aszálytól az emelkedő tengerszintig, amely az alacsonyan fekvő országokat, mint Banglades, eláraszthatja, az élelmiszer árak drasztikus akár 50 százalékos emelkedéséhez vezet, elsősorban Dél Ázsiában és Fekete-Afrikában emberek milliárdjainak víz-, csatorna- és energia ellátottságát visszafordíthatja.

 

2050-re környezeti kihívás szcenárió szerint figyelembe véve a globális felmelegedés hatásait az élelmiszertermelésre és levegőszennyezésre, az átlagos HDI 12 százalékkal lesz alacsonyabb Dél Ázsiában és a Szub-Szaharai Afrikában, mint egyébként lenne - áll a jelentésben. Egy még nagyobb környezeti katasztrófa esetén - a gyors erdőirtás, a biodiverzitás jelentős hanyatlása és az egyre gyakoribb extrém időjárás esetén - a globális HDI 15 százalékkal lesz az alapszint alatt 2050-ben, a legszegényebb régiók veszítenék a legtöbbet.

A környezeti pusztulás alááshatja évtizedek munkáját, amelyet a legszegényebb közösségek a víz-, csatorna- és áramellátásáért folyatattunk. "Ez az abszolút szegénység és nélkülözés önmagukban is fontosak, ugyanakkor az emberi jogok nagyfokú megsértése is - állítják a jelentés szerzői.

***

A JELENTÉSRŐL: Az Emberi fejlettségi jelentés c. kiadvány az Egyesült Nemzetek Szervezete Fejlesztési Programjának független éves publikációja. A 2011. évi Emberi fejlettségi jelentés elérhető tíz nyelven, valamint további referencia anyagok a mutatókról és speciális regionális jelentésükről letölthető az alábbi oldalról: http://hdr.undp.org

AZ UNDP-RŐL: A UNDP az ENSZ globális fejlesztési hálózata, amely segítséget nyújt a változáshoz, tudást, tapasztalatot és forrásokat biztosít az országok számára annak érdekében, hogy az emberek számára jobb életet teremtsen. 177 országban vagyunk jelen, együttműködünk a nemzeti megoldásokban és globális fejlesztési kihívásokban. Látogasson el weboldalunkra: www.undp.org

* *** *

További információért keresse:

William Orme
Telefon: (+1-212) 906 6763
Mobil: (+1-917) 607 1026
Email: william.orme[at]undp.org

Carolina Azevedo
Telefon: (+1-212) 906 6127
Mobil: (+1-917) 213 0617
Email: carolina.azevedo[at]undp.org

Botagoz Abdreyeva
Telefon: (+1-212) 906 3690
Email: botagoz.abdreyeva[at]undp.org