Tájékoztatásul - nem hivatalos dokumentum
UNIS/SGSM/433
4 June 2013
A bőség világában élünk, ahol az élelmiszer-termelés felülmúlja a keresletet, ennek ellenére mégis 870 millió ember rosszul táplált és a gyermekkori alulfejlettség egy csendes járványhoz hasonlítható. Egy általunk vágyott jövő kialakítása érdekében ki kell javítanunk ezt az igazságtalanságot. Gondoskodnunk kell arról, hogy mindenki számára hozzáférhetőek legyenek a megfelelő tápanyagok; biztosítanunk kell, hogy azoknak a kisgazdáknak a termelése megduplázódjon, akik a fejlődő világban az élelmiszer legtöbbjét termesztik; valamint fenntarthatóvá kell tennünk az élelmiszer-rendszereket a környezeti és gazdasági hirtelen változásokkal szemben. Ez a fő elképzelése a Rio+20 Fenntartható Fejlődés Konferencián tavaly elindított Zéró Éhezés Felhívásomnak.
Az éhezési egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint a legsérülékenyebbek jólétének javítására egy lehetséges út a mai élelmiszer-rendszerekben rejlő tömeges veszteség és pazarlás problémájának kezelése. Jelenleg az előállított élelmiszerek legalább egy harmada nem jut el a farmokról az asztalokig. Ez elsősorban az éhezők megsértését jelenti, valamint az energia, a föld és a víz tekintetében hatalmas környezeti költségekkel is jár.
A fejlődő országokban a kártevők, a nem megfelelő tárolási körülmények, valamint az elégtelen ellátó rendszerek járulnak legjobban hozzá az élelmiszer- veszteséghez. Azok, akik exportra termesztenek, gyakran ki vannak szolgáltatva a túl szigorú elvárásokkal rendelkező vásárlók kegyének, akik a termékek kinézetét tekintik elsődleges fontosságúnak. A fejlett országok háztartásaiban kidobják az élelmiszert; a kiskereskedők és az étkeztetési iparágak pedig lerakóhelyeken rohasztják meg az élelmiszert, amelyek jelentős mennyiségű erős üvegházhatású gázt, metánt bocsátanak ki.
Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás ellen mindannyian tehetünk. Ezért indította el az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete és a közszférában és magánszektorban dolgozó partnerek a "Gondolkodj.Egyél.Takarékoskodj: Csökkentsd a láblenyomatodat" kampányt, amellyel növelhető a globális tudatosság és a fejlett és fejlődő országok számára egyaránt megfelelő megoldások kerülnek bemutatásra.
Az infrastruktúra és technológia képesek arra, hogy az élelmiszerek aratását követő és a piacra kerülését megelőző időszakban kárbavesző élelmiszer mennyiséget lecsökkentsék. A fejlődő országok kormányai dolgozhatnak a szükséges infrastruktúra fejlesztésén és a szomszédaikkal való kereskedelmi lehetőségek maximalizálásán; a fejlett országok támogathatják a tisztességes kereskedelmet, valamint ésszerűsíthetik a termékek eladhatósági időpontjait és más címkézési rendszereket; az üzletek felülvizsgálhatják a termékek visszautasításának kritériumait; a fogyasztók pedig a szükséges mennyiségű élelmiszer-vásárlásával és a maradék élelmiszer újrahasznosításával csökkenthetik a pazarlást.
Az idei Környezetvédelmi Napon szorgalmazom, hogy a globális élelmiszer-lánc minden szereplője vállalja a felelősséget a környezetvédelmi fenntarthatóságért és a társadalmilag igazságos élelmiszer-rendszerekért. A világ jelenlegi 7 milliárdos lakossága várhatóan 2050-re 9 milliárdra nő. De nem szükséges, hogy az éhező emberek száma emelkedjen. Az élelmiszer-pazarlás csökkentésével pénzt és erőforrásokat takaríthatunk meg, a környezeti hatásokat minimalizálhatjuk és legfőképpen egy olyan világ irányába mozdulhatunk el, amelyben mindenki számára jut elegendő élelem.
* *** *
