Mégis még 2000-ben is 1,2 milliárd ember élt mélyszegénységben és több mint 800 millióan, főleg nők és fiatalok szenvedtek tartós éhezéstől. Egy vita kezdődött arról, hogy a globális fejlesztési keretrendszert miként lehet előmozdítani 2015 után.
Több mint két év intenzív, nyilvános konzultáció, valamint a civil társadalom és egyéb érintettek bevonása – a legszegényebbek és a legsérülékenyebbek véleményének figyelembevételével –, vezetett el a 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer elfogadásához.
A 2012-ben megtartott Rió+20 Fenntartható Fejlődési Konferencia egy kormányközi teljes körű folyamatot indított el, ami a millenniumi fejlesztési célokra épült.
Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár létrehozta a 2015 utáni ENSZ Fejlesztési Keretrendszerért Felelős ENSZ Rendszeren Belüli Csoportot. A Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának (DESA) és az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) elnökletével a csoport több mint 60 ENSZ szakosított intézményt és nemzetközi szervezetet foglalt magában.
Az ENSZ-főtitkárnak benyújtott első „Megvalósítani a jövőt, amit mindenki számára szeretnénk" című jelentésében a csoport körvonalazta a 2015 utáni fejlesztési keretrendszer képét, valamint négy kulcs dimenziót javasolt, amelyek a célkiválasztásban iránymutatással szolgálhatnak. Ezek (1) a teljes körű szociális fejlődés; (2) a teljes körű gazdasági fejlődés; (3) a környezeti fenntarthatóság; valamint (4) a béke és biztonság.
Az ENSZ-főtitkár elindította a Kiemelkedő Személyiségek Magas Szintű Paneljét, amely iránymutatással és ajánlásokkal szolgált a 2015 utáni fejlesztési keretrendszerre vonatkozóan. A panel 2013 májusában kiadott jelentése azt a következtetést vonta le, hogy a 2015 utáni fejlesztési keretrendszernek a következőkre kell fókuszálnia: senki nem hagyható hátra, a fenntartható fejlődés középpontba helyezése, a gazdaságok munkahelyszempontú és teljes körű növekedésre való átalakítása, a békeépítés és a mindenki számára elérhető eredményes, nyílt és elszámoltatható intézmények, valamint egy új globális partnerség kialakítása.
A Közgyűlés fenntartható fejlődési célokkal foglalkozó nyílt munkacsoportja hozzájárult ehhez a folyamathoz és az ENSZ-főtitkár egy összefoglaló jelentést adott ki 2014 decemberében.
A kormányközi tárgyalások az ENSZ-Közgyűlés 69. ülésszakának elején kezdődtek és 2015 szeptemberében értek véget, amikor egy új fenntartható fejlődési keretrendszert fogadtak el a világ vezetői a történelmi ENSZ-Közgyűlésen New York-ban. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer világszerte emberek milliárdjainak és bolygónk egészének jelent esélyt a jobb jövőre.
