"Az idei környezetvédelmi világnap témája a „földek helyreállítása, az elsivatagosodás és az aszályokkal szembeni ellenálló képesség". — António Guterres
"A földanyával való kapcsolat helyreállítása az emberiség legfőbb kihívása. Cselekednünk kell – mégpedig most –, hogy mindannyiunk számára jobb jövőt teremtsünk." — António Guterres
Az elmúlt években az infláció világszerte megélhetési válságot okozott. Néhány rémhírterjesztő ezt kihasználva azt állítja, hogy a klímaváltozás elleni intézkedések megfizethetetlenek és ellentétesek az átlagemberek érdekeivel. Ez azonban távol áll az igazságtól.
"A légszennyezés globális vészhelyzetet jelent. Az emberiség kilencvenkilenc százaléka korommal, kénnel és más mérgező vegyi anyagokkal szennyezett levegőt lélegzik be, főként az alacsony és közepes jövedelmű országokban." — António Guterres
"Az idei környezetvédelmi világnap a műanyagszennyezés leküzdésére szólít fel.
Évente több mint 400 millió tonna műanyagot gyártanak világszerte, és ennek az egyharmada egyszer használatos műanyag." — António Guterres
Bolygónk jelenleg az emberi tevékenység által a természetnek okozott veszélyes hanyatláson megy keresztül. A bolygó az élővilágában bekövetkező legnagyobb veszteséget tapasztalja a dinoszauruszok kihalása óta. Jelenleg egymillió növény- és állatfajt fenyeget a kihalás veszélye, közülük sokat évtizedeken belül.
Az éghajlatváltozás elleni sürgős fellépés biztosíthatja mindenki számára az élhető jövőt, állapították meg a tudósok az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésében.
A megoldás az éghajlatváltozással szemben ellenálló fejlődésben rejlik. Ez magában foglalja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését vagy elkerülését célzó intézkedések olyan módon történő integrálását, amely szélesebb körű előnyöket biztosít.
A víz áthatja az összes fontos globális kérdést az egészségtől az éhezésig, a nemek közötti egyenlőségtől a munkahelyekig, az oktatástól az iparig, a katasztrófáktól a békéig.
Az idén Sarm-es-Sejkben megrendezésre kerülő ENSZ éghajlatváltozási konferencia célja, hogy fellépjen a világszerte bekövetkező szélsőséges időjárási események negatív hatásai és az Ukrajnában zajló háború által okozott energiaválság ellen, hozzátéve, hogy a tudományos adatok ismét megerősítik, hogy a világ nem tesz elegendőt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért és a bolygónk jövőjének védelméért.
Minden lélegzetvételünkkel az óceánokhoz kapcsolódunk. Az óceánok látnak el bennünket oxigénnel, valamint biztosítják számunkra az élelmet és a megélhetést. Szabályozzák az éghajlatot azáltal, hogy elnyelik a Föld által befogott hő nagy részét. Emberek, állatok és növények milliárdjai függnek az egészségesen működő óceánoktól. Az óceánok egészsége azonban veszélyben van.
Még inkább fel kell hívni a figyelmet a hegyvidéki ökoszisztémák – többek között biológiai sokféleségük – megőrzésének és fenntartható használatának fontosságára.
„A 2021-es év döntő fontossággal bír a globális klímavészhelyzet elleni fellépésben.” António Guterres ENSZ-főtitkár
A klímaválság vörös riasztás az emberiség számára.
A világ vezetői hamarosan próbatétellel találják magukat szemben az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP26) Glasgow-ban.
Soha nem volt még annyira sürgős a sérült ökoszisztémák helyreállítása mint most.
A talaj sokkal több a sárnál. Az egészséges talaj pedig nélkülözhetetlen egy egészséges bolygó számára. A lábunk alatt lévő föld a szabad szemmel nem látható növények, állatok és mikróbák világát rejti. Nem láthatóak, mégis a túlélésünk függ tőlük. Ez a gyakran figyelmen kívül hagyott talajban lévő élővilág táplálja a mezőgazdaságunkat és az élelmiszeripart. Segít szabályozni az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint életerőt ad a növényeknek, az állatoknak és az embereknek.
